Több tucat külföldi vendég, szakértők, helyi önkormányzati tisztviselők, valamint a lengyel kormány miniszterei - a Kárpátok Európája elnevezésű 22. konferencia, amelyet szombaton és vasárnap tartottak a kárpátaljai Krasiczynban, a kontinens e részén 2019-ben az egyik legfontosabb nemzetközi politikai esemény volt.

A Marek Kuchciński, a Szejm elnöke által kezdeményezett és rendezett találkozósorozat ezúttal elsősorban az infrastruktúra és a beruházások kérdéseit járta körül. - Annak ellenére, hogy az 1989-es változások óta csaknem 30 év telt el, még mindig sok a tennivaló a közúti vagy vasúti összeköttetések terén. A Kárpát-medencei országok közötti határátkelők száma is elégtelen" - mondta a szejm elnöke a konferencián elhangzott beszédében. Marek Kuchciński azt is elmondta a többek között Magyarországról, Szlovákiából, Ukrajnából és Romániából érkezett vendégeknek, hogy a tágabb értelemben vett észak-déli infrastruktúra még mindig "tízszer fejletlenebb, mint az Oderától nyugatra lévő hasonló infrastruktúra". - Gyakori, hogy azt mondják: "Az Alpokba megyek", nem pedig Németországba, Ausztriába vagy Svájcba. Szeretném, ha a térségünk országai közötti együttműködés és integráció fokozásával a jövőben hasonló módon beszélhetnénk a Kárpátokról" - fordult Kuchciński marsall a résztvevőkhöz.

A megbeszélések egyik témája a Kárpátaljai Kollégium volt, amely a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés fóruma. - Ez nemcsak a tudományos együttműködést, hanem a fiatalok cseréjét és az oktatást is lehetővé tenné. Ez a hálózat egyik eleme - egy egész rendszer, amely kiegészíti a politikai és gazdasági együttműködést, és egyúttal a fiatal vezetők formálásának helyszíne - érvelt Marek Kuchciński. A szejm elnöke utalt az EU jövőbeli hétéves költségvetési perspektívájáról szóló vitára is, és hangsúlyozta, hogy a "Kárpáti Európa" kérdését fel kell venni az Európai Unió napirendjére. - A közeljövőben a Kárpát-medencei országok miniszterelnökeinek és parlamentjeinek támogatásával megpróbálok gyorsan előkészíteni egy kiállítást a "Kárpátok Európájáról", és több konferenciát szervezni Brüsszelben - jelentette ki Kuchciński marsall.

A konferencia második napjának vendégei között volt Jerzy Kwieciński beruházási és fejlesztési miniszter, Andrzej Adamczyk infrastrukturális miniszter, Piotr Naimski, a miniszterelnök kancelláriájának államtitkára, Władysław Ortyl, a Podkarpatszkaja régió marsallja, valamint külföldi vendégek, köztük Hörcsik Richárd, az Országgyűlés EU-ügyi bizottságának elnöke.

- Szeretnénk, ha a Kárpátok bekerülnének a makroregionális stratégiába. Ez az Európai Unió regionális politikájának legfejlettebb eleme - értékelte Kwieciński miniszter, aki ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az uniós platformon alapuló intézkedésekről van szó, a már létező hasonló intézkedések példáját követve. Emlékeztetett arra, hogy Lengyelország 2011 óta támogatja a Kárpát-medencei stratégia gondolatát. - Kárpátokon átívelő együttműködésre van szükségünk. A Kárpátokon átívelő együttműködésre van szükségünk. A Kárpátok összekötéséről van szó, ahogyan az néhány évszázaddal ezelőtt is volt. Ennek érdekében hivatalos, közös fellépést teszünk uniós szinten. Felkészültünk erre - hangsúlyozta Jerzy Kwieciński.

A történelemről és a turizmusról szóló panelbeszélgetés során hangsúlyozták, hogy a Kárpátok olyan hely, ahol az emberek különlegesen kötődnek őseik hagyományaihoz, ami tükröződik a régió kultúrájában, és a közös turisztikai kezdeményezések alapjául kell, hogy szolgáljon. - Fontos, hogy a Kárpátokban a turizmust a történelemre, a kulturális örökségre, a Kárpátokban már meglévő és már most is meglévő gazdagságra alapozzuk. Nem szabad megfeledkeznünk a terület fejlődése szempontjából fontos és létfontosságú kommunikációs infrastruktúráról - mondta Władysław Ortyl.

Az utolsó, "Közép-Európa infrastruktúrája" című panelbeszélgetés az energiával és a kommunikációval foglalkozott. A megbeszélésen hangsúlyozták, hogy a közúti beruházások kulcsfontosságúak a regionális fejlődés és a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködés erősítése szempontjából. Példaként a Via Carpatia útvonalra mutattak rá, amely Európa északi részét összeköti a délivel, Tallinnt Szalonikivel, ugyanakkor a kevésbé fejlett régiókat is bevonja a nemzetközi cserekapcsolatok fő áramába. Adamczyk miniszter a Via Carpatia kapcsán rámutatott, hogy ez az az út, amelyre Fehéroroszország, Ukrajna és a balkáni államok várnak. - Világosan kijelenthetjük: Európa meg van győződve arról, hogy a Via Carpatia az az út, amelyre Közép- és Kelet-Európa országainak szüksége van, különösen az Európai Unió keleti határán fekvő országoknak. Ez az út a fejlődés motorja lesz - hangsúlyozta az infrastrukturális miniszter. - A régió 12 országának ezt a kezdeményezését már kezdik úgy felfogni, mint a kommunikáció, az álláspontok kialakítása és a politikai taktika lehetőségét az uniós fórumon. A Kárpátok jelentik ennek az együttműködésnek a magját, nélkülük ez lehetetlen - mondta Piotr Naimski.

A hétvégi konferencia már a 22. találkozója volt a "Kárpáti Európa" sorozatnak. A rendezvényt 12 éve szervezik meg. Korábban konferenciákat tartottak többek között Krynica-Zdrójban, Przemyślben, de Magyarországon és Ukrajnában is.

A konferencia első napján Ewa Leniart, Podkarpacie vajdája emlékeztetett arra, hogy a találkozók ötlete 2007-re nyúlik vissza, amikor Marek Kuchciński akkori parlamenti képviselő kezdeményezésére sor került a Kárpátaljai országok parlamenti képviselőinek első találkozójára. - Ez a rendezvény az eszmecsere fóruma, a kezdeményezések forrása, de egyben az együttműködés erősítésének terepe is lett köztünk, szomszédaink között, akik számára a közös hegyek - a Kárpátok - évszázadok óta a közös történelmi és kulturális élmények forrása, de a gazdasági fejlődés természetes meghatározója is - értékelte Ewa Leniart.
A rendezvény első napján az előadók a Kárpát-medencei országok történelméről beszélgettek, a vitát pedig a "Közös szabadsághősök" című panel nyitotta meg, amelyet a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója, Prof. Maciej Szymanowski, a szejm elnökének tanácsadója moderált. - Nem azért foglalkozunk a történelemmel, hogy tudjuk, mi történt, hanem hogy tudjuk, mi fog történni. Anélkül, hogy tudnánk, mi történt - emberekről, jelenségekről van szó -, nagyon nehéz megjósolni, mi fog történni" - mondta Szymanowski professzor. Véleménye szerint Európa e részének népeinek közös történelmét több szinten is terjeszteni kell. - Figyelnünk kell arra, hogy mibe fektetünk be, meg kell vizsgálnunk az együttműködést és támogatnunk kell a nyugati és amerikai tudományos körökkel való együttműködést. Át kell adnunk nekik a mi világnézetünket, amellyel lehet, hogy egyetértünk vagy nem, de legalább tudomásul kell venni és figyelembe kell venni" - érvelt.

Ezzel kapcsolatban a magyar történész, László E. Varga felidézte honfitársainak részvételét Józef Piłsudski lengyel légiójában. Martin Fronc, volt oktatási miniszter és a Szlovák Nemzeti Tanács volt tagja rámutatott, hogy a kommunista rendszer ellen harcoló hősök ma már többnyire ismeretlenek. - Emlékeznünk kell közös szabadsághőseinkre - szólított fel a szlovák politikus. A vitát Andrzej Szlachta, parlamenti képviselő zárta, aki a lengyeleket olyan nemzetként emelte ki, amelynek szabadságtörekvései egész Közép- és Kelet-Európa sorsát befolyásolták. - Szeretnék egy kollektív hőst felidézni. 10 millió lengyel, akik 1980-ban egy céllal egyesültek: Lengyelország megváltoztatásáért, egy szabad, demokratikus hazáért harcolva - mondta.

A "Bölcsek útján - Közép-Európa jövőjéről" című második panel a Kárpát-medencei országok akadémiai központjain keresztül megvalósuló egyetemi és oktatási együttműködésről folytatott tudományos vitának volt szentelve. Az együttműködés gyakorlati dimenzióját a Collegium Carpaticum - a Kárpátok régió egyetemeinek megállapodása - létrehozására hivatkozva vitatták meg: Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország, valamint Ukrajna és Románia. A vita e részének moderátora Jan Malicki, a Varsói Egyetem Kelet-Európa Tanulmányok igazgatója és a Szejm elnökének tanácsadója volt, a felszólalók között pedig többek között: Renáta Tomášková, az Ostravai Egyetem rektorhelyettese; Peter Káša, a Prešovi Egyetem Collegium Carpathicum programkoordinátora; Őze Sándor - a Budapesti Katolikus Egyetem Történeti Intézetének igazgatója és Sławomir Solecki, a przemyśli Kelet-európai Állami Egyetem rektorhelyettese.

A konferencia első napjának végén Alicja Wosik-Majewska, a lengyel-belorusz-ukrán program rzeszówi irodájának vezetője ismertette a projekt feltételezéseit, amely a költségvetését tekintve a legnagyobb határon átnyúló program az EU szárazföldi határán. A jelenlegi pénzügyi tervben több mint 170 millió eurót különítenek el e programból származó támogatásokra. Társfinanszírozást nyújtanak a határokon átnyúló kulturális és természeti örökség védelmével és előmozdításával, a regionális elérhetőség növelésével, az infrastruktúra és a határátkelőhelyek javításával, valamint az egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos projektekhez. A program négy lengyel vajdaság - Podkarpatszka, Lubelszka, Podlaska és Mazowieckia keleti része -, valamint négy fehéroroszországi és hat ukrajnai régió lakosainak kedvez.

Szöveg CIS

Fotó: Marta Marchlewska