A varsói felkelés 73. évfordulóján Marek Kuchciński szejmelnök a Budapest melletti solymári katonai temetőben tisztelgett a lengyel repülősök előtt.

Az állami ünnepségeken a levelet Marek Kuchciński nevében Ryszard Terlecki, a szejm alelnöke olvasta fel.

Marek Kuchciński, a Szejm elnökének levele a varsói felkelés 73. évfordulója alkalmából

Tisztelt Uraim!

A varsói felkelés résztvevői, a felkelők családjai

Hölgyeim és uraim

Varsói lakosok

A lengyel történelemben az évszázadok során három szó játszott kivételes szerepet: Isten, becsület és haza. Őseinket hősies tettekre és a mindennapi életben is motiválták. A varsói felkelést pontosan ilyen szempontból kell szemlélni.

A varsóiak 73 évvel ezelőtt harcoltak függetlenségükért, hitükért és méltóságukért. A varsói felkelés egyrészt Németország ellen irányult, mert a német nácizmus a nyugati értékek tagadása, a barbarizmus és a pogányság új megtestesülése volt, másrészt pedig a kommunizmust kellett volna megállítani, amely a szabadság, az egyház és a vallás ellenségességén alapult. A varsói felkelés, mint múltunk számos más eseménye, mint például Jasna Góra védelme vagy a bécsi és varsói csaták, hozzájárult ahhoz, hogy a lengyelség tartósan a katolikus hitre és az isteni gondviselésbe vetett bizalomra épüljön. Így létezünk Európában, így értjük meg a világot és a politikát.

A felkelésnek konkrét politikai és katonai dimenziója is volt. Ez nem csak egy vesztes harc volt. Kitörése a Visztula menti szovjet offenzíva szándékos leállítását okozta. Joszif Sztálin geopolitikai számításai egész Németország elfoglalásáról irreálissá váltak. Miközben a Vörös Hadsereg a Visztulánál állt, és várta a felkelés leverését, a szövetséges hadseregek felszabadították Franciaországot, és közeledtek a Rajna felé. Nyugat-Európa a szabad világ részévé vált, a szabadság és a demokrácia előőrsévé, amelyet az amerikai jelenlét védett. A modern Európa is népünk nagyszerű erőfeszítéseinek eredményeként jött létre. Erre emlékeznünk kell, és hirdetnünk kell a világnak.

Hazánk és a lengyelek egymást követő nemzedékei számára Lengyelországban és külföldön a felkelés a történelmi emlékezet jele, a hazaszeretet és a szabadságszeretet mintaképe. Nem lett volna felkelés, ha nincsenek a januári felkelők, Piłsudski légiósai és az 1920-as háború katonái. Az ő erőfeszítéseikből született meg a második köztársaság, amelynek 100. évfordulóját jövőre ünnepeljük. A varsói felkelés volt az utolsó drámája.

A varsói felkelés 73. évfordulóján tisztelegjünk a harcokban elesett, a németek és a kommunisták által meggyilkolt, otthon vagy száműzetésben elhunyt résztvevők előtt.

A Jóisten jutalmazza meg bátorságukat és áldozatvállalásukat.

Varsó, 2017. augusztus 1.