A KÖZTÁRSASÁG TAGJA - 22

MENÜ

Marek Kuchciński a lengyel-magyar kapcsolatokról az orosz-ukrán háború kapcsán

(Válasz Németh Zsolt cikkére: Ukrajnáról és Lengyelországról magyar szempontból. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke által írt szöveg, "w.Polityce.pl", 2022. május 18.)

Május 18. a portálon wPolitce.pl (PL) Elnök úr, megjelent a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Németh Zsolt barátomnak a lengyeleknek címzett cikke, amelyben a szerző a lengyel-magyar barátság szellemében kifejti Magyarország álláspontját a folyamatban lévő orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Ez egy fontos szöveg. Szeretnék néhány gondolatot feltenni arról, hogyan néz ki a helyzet lengyel szemszögből.

Tudjuk, hogy a modern nemzetközi kapcsolatokat nem alakíthatják történelmi érzelmek vagy sérelmek. Ezeket azonban azoknak a népeknek a történelmi emlékezetével összefüggésben kell megmagyaráznunk, amelyek nevében és megbízásából beszélünk.

I. Mi tehát a lengyel sztereotípia a magyarokról és a magyarságról? A lengyelek magyarokhoz való viszonya megismétli azt, amit Németh Zsolt írt a magyarok lengyelekhez való viszonyáról: "A lengyel-magyar barátság a magyar nemzeti identitás része"; a lengyel nemzeti identitásnak is része. Ezt nem lehet megmagyarázni a történelemre való hivatkozás nélkül.

A lengyel-magyar kapcsolatok évszázadok óta különleges jellegűek.. A magyarok és a lengyelek politikai kultúrája évszázados szomszédság során ikertestvér-kultúraként fejlődött, közös gyökereik pedig II. András 1222-ben kiadott híres Aranybullájában gyökereznek.

A jognak az uralkodó akaratával szembeni elsőbbségének eszméje, amely Lengyelországban a 10. század vége óta ismert volt a szokások alapján, Nagy Lajos (Lengyelországban Magyar Lajosnak nevezik) és lánya - Anjou Szent Hedvig (Lengyelország védőszentje és Litvánia apostola) idején valósult meg Lengyelország és a Litván Nagyhercegség területén, azaz a mai Litvánia, Fehéroroszország és Ukrajna területén. Ez volt népünk demokráciához vezető útjának kezdete - Először az állam - a nemesség, majd a köznép. Stefan Batory idejétől a második világháborúig a lengyel Szejm marsallgárdáját Magyar Gárdának nevezték. E két legrégebbi közép-európai demokrácia, amely a Lengyel-Litván Nemzetközösségben született és a Magyar Királyságban alakult, közös magyar forrásból indult ki. E terület minden népe, beleértve az ukránokat is, örököse ennek a hagyománynak, amennyiben azt sajátjának kívánja elismerni. Ezt nemrégiben megerősítették Lengyelország, Litvánia és Ukrajna külügyminisztereinek 2021. július 7-i közös nyilatkozatában.

A lengyel-magyar barátságot a csatában keményítették meg. Számunkra, lengyelek számára ez mindenekelőtt az Orosz Birodalom elleni harc volt. Lengyelországban Stefan Batory a Moszkva feletti győzelem szimbóluma. Az egykori magyar határ mentén szóródnak szét a bárói konföderációsok lövészárkai, akik 1768-ban az oroszok által meghódított Ukrajnából visszavonulva a baráti Magyarországon kerestek fedezéket állásaik hátországának. Ez a támogatás mindig kölcsönös volt. A Lengyel Köztársaságban - a mai Ukrajna területén is - talált vendégszeretetre II Rákóczi Ferenc a kuruc felkelés bukása után, amelynek fontos központja a mai Munkács (Munkács) volt az ukrajnai Kárpátalján. Mi mindenkinél jobban értjük a magyarokat. A mai ukrajnai Munkácson található vár az számukra, ami számunkra a szintén ukrajnai Kamenyec Podolszkijban található erődítmény - a nemzeti történelem leghíresebb erődítménye.HIRDETÉShttps://b599e5623e83acfa5f0c66688314e24e.safeframe.googlesyndication.com/safeframe/1-0-38/html/container.html

A lengyelek emlékezetében a magyarok rendíthetetlen szövetségesek a moszkvai birtoklási törekvések elleni harcban. A 19. században közös sorsunkat ellenségeink nevei szimbolizálták, mint például Ivan Paszkevics, az 1831-ben Varsót elfoglaló és az 1848-49-es magyar tavaszi felkelést leverő orosz hadsereg vezetője.

Érdemes megemlíteni azt a kevéssé ismert tényt, hogy a Nemzetek Tavaszán 6000 lengyel önkéntes lépett át a Kárpátokon Magyarországra.Przemysl és Sanok környékéről, köztük több száz középiskolás diák (!), hogy Wysocki és Dąbrowski légióinak soraiban támogassák a magyarok szabadságharcát.

1867 után, már az alkotmányos Osztrák-Magyarország alatt, a lengyelek voltak az egyetlen szláv nemzet, amely teljesen immunis volt az orosz hibrid hadviselés akkori formájára, a pánszlávizmusra. Erre az alapra épült egy erős magyar-lengyel szövetség az alkotmányos Habsburg-monarchián belül.

Amikor 1914-ben az Orosz Birodalom milliós seregei Ausztria-Magyarországra omlottak, csak két nemzet bocsátott ki önkéntes alakulatokat az Oroszország elleni harcra - a lengyelek és az ukránok. és mindketten védték a Kárpátok hágóit, hogy megakadályozzák a barbár hordák behatolását Magyarországra.

Amikor 1920-ban. A szövetséges Lengyelország és Ukrajna újabb halálos csatát vívott az orosz invázióval szemben, Magyarország felajánlott nekünk egy lovassági hadtestet, és hatalmas mennyiségű lőszert biztosított számunkra.. A csapatok Lengyelországba történő átszállítását a többi szomszéd elutasította, de Németország és Ausztria álláspontjával, sőt a Szövetségközi Bizottság tiltakozásával szemben a magyar honvédelmi miniszter, Soós Károly de Nagyábadok tábornok elrendelte a magyar hadsereg rendelkezésére álló teljes lőszerkészlet (75 millió lőszer) sürgős átadását a lengyel hadseregnek. Ez megmentett minket attól a sorstól, ami a kevésbé szerencsés Ukrajnát érte.HIRDETÉShttps://b599e5623e83acfa5f0c66688314e24e.safeframe.googlesyndication.com/safeframe/1-0-38/html/container.html

1939-ben Hitler követelte, hogy Magyarország engedje meg a Wehrmachtnak, hogy területén keresztül vonuljon Lengyelország ellen, Horthy Miklós és Teleki Pál az egész magyar kormány egyhangú támogatásával impossibilité morale (erkölcsileg lehetetlen dolog) válaszolt, elrendelte az alagutak és hidak aláaknázását, és figyelmeztette a németeket, hogy a magyar hadsereg ellenállni fog nekik, ha megpróbálják erőszakkal kikényszeríteni ezt a megállapodást..

A Paskievicset érintő lengyel-magyar sorspárhuzam egy évszázaddal később megismétlődött, amikor Ivan Serov tábornok 1945-ben tárgyalásokra hívta meg A lengyel földalatti mozgalom 16 vezetőjebebörtönözte és Moszkvába vitte őket, ahol hármat közülük meggyilkoltak. 11 évvel később ugyanez a férfi, szintén a Kreml utasítására, hasonló meghívást intézett a tábornok Pála Malétera - a magyar hadsereg parancsnoka 1956-ban, így csalárd módon elfogták és kivégezték. 1956 után egy átlagos lengyel, aki találkozott egy átlagos magyarral, tudta, hogy vele őszintén beszélgethet Moszkva természetéről - mint egyetlen más szomszédunkkal sem. Így emlékezünk a magyar testvérekre - bátrak, vitézek és megbízhatóak.

A lengyel-magyar barátság a Jagelló-kor óta a közép-európai valóságról alkotott képünk és külpolitikánk egyik sarokköve..

Ezek a példák azt mutatják, hogy őseink szinte minden nemzedékben nyomot hagytak arról, hogy a nehéz időkben támogatták egymást, amit számos hősies tettet végrehajtó alak szimbolizál (a korábban említetteken kívül): Józef Bem, Esterházy János, Henryk Sławik, Wacław Felczak, Ryszard Siwiec).

II.

Közép-Európa. Ahhoz a generációhoz tartozom, amely a demokrácia, a polgári szabadságjogok és a szabad piacgazdaság megjelenéséért dolgozott. Annál is inkább örülök annak, hogy 1989 után Magyarország és Lengyelország, a visegrádi csoport, a Háromszék és a Kárpát-medence országai és nemzetei - Grúziától és Örményországtól Ukrajnán át a Balkánig - a keresztény értékekhez és a természetjoghoz való pozitív hozzáállásukkal tűnnek ki. Az emberi személy eredendő méltósága, a demokrácia elvei és a véleménynyilvánítás szabadsága iránti elkötelezettség. Az ambíció és a siker iránti igény jellemzett bennünket. Amit meg is tettünk, már csak azért is, hogy figyelembe vegyük azt a tényt, hogy a GW és a Hárommoroszországok közel két évtizede a világ leggyorsabban fejlődő országai közé tartoznak. Nem Európában, hanem a világon, ahol a GDP növekedése évente 2-3-szor nagyobb, mint a nyugat-európai országokban.

Ugyanakkor Lengyelország és Magyarország az Európa sarokköveként emlegetett területhez tartozik.. A világ 3 legstratégikusabban fekvő területének egyike. (A többi a Perzsa-öböl és a Csendes-óceán nyugati része). Nem véletlen, hogy mindkét világháborút és a hidegháborút is itt, Közép-Európában vívták.

A hely egyediségének tudatosítása tehát indokolt. Ugyanilyen fontosnak tartom annak felismerését, hogy Közép-Európában, ahol a világon talán a legnagyobb a nemzetek, nyelvek, kultúrák, hagyományok, határok és vallások sűrűsége négyzetkilométerenként, egyesek győzelme mások győzelmét is jelenti. Egyesek veresége azonban előbb-utóbb mások számára is veszteségnek bizonyul. Ezért nem szabad, hogy mindenki önbizalma, önbecsülése és sikerérzete önelégültségbe forduljon, ha az állameszmét és a hosszú távú nemzeti érdekeket akarják szolgálni.

A 21. századi Közép-Európa illúziók nélkül és óvatosan közelít az élethez. Csak túl jól emlékszünk arra, hogy a volt szovjet hatóságok - most gyakran Brüsszelből - ígéreteinek, hogy felépítik a földi paradicsomot, vége, de arra is ügyelünk, hogy ne vállaljuk a történelem sakktábláján a bábu szerepét. Ha nem vagyunk képesek eljátszani a király vagy királynő szerepét, akkor legyünk legalább hetmanok. Jó együttműködéssel azonban Közép-Európának esélye van arra, hogy vezető szerepet játsszon, mint Szent Jadwiga, Lengyelország királya.

III.

Lengyelországban 2015 ótamiután a Jog és Igazságosság a "jó változás" zászlaja alatt kevesebb mint két ciklus alatt (!) győzött az elnök- és parlamenti választásokon. alapvetően megváltoztattuk szinte az összes, a harmadik Lengyel Köztársaságban bevezetett tárcaközi politikát. (A magyaroknak erre kétszer annyi idejük volt!). Törvényhozói munkánk során rendbe tettük a lengyel törvényeket, és visszatértünk a Lech Kaczyński elnök (2005-2010) által kijelölt stratégiai útra. A lengyel parlamentben egy hazafias konzervatív irányzat kezdett uralkodni, amely visszaállította a történelmi politika és a parlamenti diplomácia fontosságát, miközben figyelmet fordított a javak és terhek igazságos elosztására minden polgár között.

A diplomáciában különösen a közép-európai térséggel foglalkoztunk, ahol új kezdeményezések indultak: az elnöki Tri-Morosz és a Bukaresti Kilencek, a parlamentben pedig a "Kárpáti Európa" és a Közép- és Kelet-európai Parlamenti Csúcstalálkozók.. Olyan regionális szintű eszmecserék helyszíneivé váltak, amilyenre korábban még nem volt példa. Ugyanakkor megerősítették azt a meggyőződésünket, hogy az egész Oroszország és Németország közötti területet egyetlen Közép-Európaként kell felfogni - így látják magukat a Lengyelországtól keletre fekvő nemzetek képviselői is.

Lengyel értelemben, de magyar értelemben is - tekintettel a vallási tolerancia (Erdélyben a 12. századtól) vagy az unió (a horvátokkal a 11. századtól) sok évszázados magyar tapasztalataira, a politikailag érett nemzet azt jelenti, hogy képes együttműködni más nemzetekkel/államokkal.A visegrádi csoport jó példa erre. Egy érett nemzet, és így egy szuverén állam számára az alternatíva az, hogy egy vagy más hegemón állam protektorátusa alatt működik. Itt egy vagy-vagy helyzet áll fenn.
Ezért európai szintű vitába bocsátkoztunk, és egy lengyel javaslatot terjesztettünk elő az EU reformjára vonatkozóan, amely a hazák Európáján alapul, az államok megtartásával és a nemzeti parlamentek szerepének megerősítésével. Ebben a tekintetben Magyarországhoz hasonlóan diagnosztizáljuk az Európai Uniót, és a felépülés receptjét is osztjuk.

IV.

Lengyelország és Magyarország mai helyzete bátorságot és körültekintést kíván tőlünk. Mindenekelőtt el kell ismernünk, hogy minden egyes országunknak megvan a maga koherens, átfogó külpolitikája.. A cikkben megjelölt magyar külpolitika pillérei Németha Zsolta (a nemzeti kisebbségi jogok védelme, a jószomszédi kapcsolatok, a lengyel-magyar barátság és az euroatlanti szövetség) világosak, érthetőek és Lengyelország is osztja őket.

A mai lengyel-magyar kapcsolatok tehát nemcsak az ukrajnai háború kontextusában alakulnak, hanem az EU magja által mindkét országra gyakorolt nyomás alatt is. Németország és Franciaország uralta. Szándékaik egyértelműek: megdönteni kormányainkat, és Varsó és Budapest politikáját a két uniós hatalom érdekeinek alárendelni. Berlin és Párizs oroszbarátsága, hogy nagyon diplomatikusan fogalmazzak, legalábbis kétértelmű.

Lengyelországnak az ukrajnai háborúval összefüggésben a Magyarországgal való kapcsolataiban figyelembe kell vennie, hogy mindkét országnak támogatnia kell egymást az EU főáramlatával szembeni ellenállásban.. Meg kell akadályoznia azt is, hogy egyértelműen elhatárolódjon a szoros transzatlanti kapcsolatoktól - amelyeket Németh Zsolt oly helyesen nevezett meg külpolitikánk egyik pilléreként.

Az EU-n belüli lengyel-magyar szolidaritás megtörése diadalt jelentene azoknak az erőknek, amelyek készek arra, hogy a lehető leghamarabb újraindítsák az egész Európai Unió Oroszországgal való többoldalú együttműködését és az Egyesült Államokkal szembeni európai stratégiai autonómia alternatívájának megteremtését. Ez mindkét ország szuverenitásának megsértésével járna. azáltal, hogy bevezetik az EU külpolitikájának minősített többségi szavazáson alapuló döntéshozatali eljárását, azaz Németország és Franciaország teljes dominanciáját, amelyek alig egy évvel ezelőtt megpróbálták meghívni Putyint az EU-csúcsra az Oroszországgal való együttműködés további elmélyítése érdekében, de ezt megakadályozta a három ország szolidáris ellenállása, amelyek a javasolt új döntéshozatali rendszerben könnyen túlszavazták volna őket.

Lengyelország is tisztában van azzal a ténnyel, hogy a Magyarországról, mint "Oroszország szövetségeséről" kialakított negatív kép kényelmes eszköz arra, hogy elterelje a figyelmet az Oroszország elleni uniós szankciók mai üreges uniós hatalmak bűneiről.. Ez egy kényelmes eszköz arra is, hogy a lengyel kormányt támadják a Magyarországgal való együttműködés miatt. Pedig tudjuk, hogy nem Magyarország volt az, amelyik felmentette a Sbierbank és a Gazprombank bankokat az uniós szankciók alól, nem a magyar elnök, aki felszólította országa cégeit, hogy "ne hagyják el idő előtt Oroszországot", és nem Budapest javasolta, hogy Ukrajna adja át területének egy részét a megszállóknak, hogy az agresszor "megőrizze az arcát". Ebben a tekintetben Lengyelországnak és Magyarországnak közösen kell ellenállnia az ellenséges kormányok és körök propagandatámadásainak..

V.

Az évszázadok során Lengyelországot és Ukrajnát az együttműködés olyan drámai és dicső példái kötötték össze, mint Sahajdaczny Hetman, Petlura Ataman vagy Bezruczko tábornok. De Lengyelország, Litvánia, Ukrajna és Fehéroroszország közös történelme a Lengyel-Litván Nemzetközösségben gyökerezik.. Ezek sokkal mélyebb kötődések őseink vallásilag sokszínű és toleráns kultúrájához, mint az abszolutista Oroszország vagy Poroszország 18. és 19. századi sztereotípiái. Ezért a mai Ukrajna földjén maradt örökség olyan fontos, hogy. A legteljesebb mértékben európai, az akkori Európa egyetlen parlamenti demokrácia rendszeréből és a "Szabad a szabadokkal, egyenlő az egyenlőkkel" elvéből nőtt ki, amelyre bizonyos értelemben a születőben lévő Európai Unió is utalt 30 évvel ezelőtt.

Az ukrajnai kisebbségek helyzetét illetően is vannak különbségek közöttünk.. A magyarok sűrű csoportokban élnek, főként Kárpátalján. A lengyelek Ukrajna területének nagy részén szétszóródtak, és az Első és a Második Lengyel Köztársaság polgáraiként, más nemzetekkel együtt, évszázadokon át lakták a Dnyepertől nyugatra eső területeket. De mindkettőjük számára ezek a területek nagyrészt szülőföldjüket jelentették, amelyet önként hagytak országuk jelenlegi határain kívül - és ez a jellegzetesség Közép-Európát is megkülönbözteti.

Az ukrajnai háború generációk óta nem látott hatalmas elvándorlást okozott - Ukránok milliói menekültek el hazájukból a lengyelek, magyarok, csehek, szlovákok, románok és moldovaiak nagy segítségére, akik közel 90% háborús menekültet fogadtak be. Lengyelek milliói számára a menekültválság szüleink és nagyszüleink 1939-1940-es sorsára emlékeztet. Ezért nem meglepő, hogy A lengyelek fogadják a legtöbb menekültet magánházaikban (ilyen mértékű helyzet még soha nem volt!), és a lengyel állam megteremtette az ellátásukhoz szükséges pénzügyi, jogi és adminisztratív feltételeket. Államiságunknak ezt a stressztesztjét 5 pluszponttal teljesítettük.

Lengyelország történelme során 18 háborút vívott Oroszországgal a 15. század végétől 1939-ig, megvédve magát a barbárság és az egymást követő inváziók ellen. Ukrajna jelenlegi védelmi háborúja az úgynevezett proxy-háborút, amelyet az ukránok vívnak értünk, és ha legyőzik őket, akkor Oroszország, amely nem titkolta, hogy birodalmát újra akarja építeni, megtámadja Lengyelországot és más közép-európai országokat.. Ez az, amit maga Putyin mutatott be az év elején, azzal a koncepcióval, hogy "vissza kell térni az 1997 előtti helyzethez". Ezért áll Lengyelország olyan határozottan az ukrán függetlenség oldalán.

Ez a háború meghatározta a közép-európai és a lengyel politika legfontosabb irányait, hangsúlyt fektetve a fegyveres erők bővítésére. és a NATO keleti szárnyának megerősítése. Lengyelországban, a Jarosław Kaczyński A fegyveres erők újjáépítésére gyorsan elfogadtak egy új programot, amely a latin maximára emlékeztetett. "ha békét akarsz, készülj fel a háborúra".. A lengyel diplomácia már 1831-ben figyelmeztette Európát, hogy az orosz agresszió csak olyan határokat ismer, amelyeket a fenyegetett nemzetek fegyveres erői húznak meg. Ez a tézis - 190 évvel később - ma is ugyanúgy igaz, mint akkoriban. Oroszország megakadályozása céljainak elérésében tehát anyagi erőfeszítéseket igényel. Ha 1920-ban a magyar honvédelmi miniszter ezt nem tudta volna, és nem adta volna meg a lengyeleknek a lőszert, "hogy ne veszélyeztesse az oroszországi kapcsolatokat", a bolsevik hordák Varsó elfoglalása után hamarosan megrohamozták volna Budapestet., Prága és Pozsony. De ezt a döntést annak ellenére hozta meg, hogy Magyarország nemzetközi helyzete akkoriban siralmas volt. Ma Magyarország a NATO-hoz való tartozással sokkal kevesebbet kockáztat, mint akkor.

Mindezen körülmények tudatában, Osztom Németh Zsolt érveit, amikor helyesen hangsúlyozza, hogy "Kétségtelen (...), hogy az Ukrajna meghódítására vagy felosztására irányuló orosz kísérlet abszolút ellentétes Magyarország érdekeivel". és hogy "a magyar külpolitika szempontjából teljesen elfogadhatatlan az a vízió, hogy a Szovjetuniót mint orosz birodalmat újra feltámasztják, ami az orosz fél által deklarált célja ennek a háborúnak". Meggyőzően érvel amellett, hogy az ukrán katonák, miközben hazájuk függetlenségét védik, a magyarokért is harcolnak, és Magyarország érdeke, hogy Oroszország ne érje el céljait. Ezek olyan tézisek, amelyeket mi, lengyelek, két kézzel támogatunk.

De túl óvatosnak tűnik annak magyarázata, hogy Magyarország (egyébként Romániához hasonlóan) miért zárta le terét a fegyverek és lőszerek tranzitja elől a mindannyiunk védelmében vérző Ukrajnába.. Ez reális? A jövő majd megmutatja.

Nagyon fontos az orosz agresszió és az ukrajnai bűncselekmények határozott elítélése és a nagy humanitárius segítségnyújtás. De mielőtt a halál, a rabszolgasorba taszítás és a hazánkból való száműzetés csak a megszállók feletti győzelemmel menthető meg..

Azt hiszem, hogy Lengyelországban pontosan olvassuk és értjük az ukránok jelenlegi helyzetét.. Ezért az Ukrajnának nyújtandó segítségért folyamodva mindenekelőtt fegyverekért folyamodunk, amelyek a legjobb eszközök az élet, az egészség és a szabadság megmentésére. Ez mindannyiunk életét, egészségét és szabadságát fogja megmenteni.

                                                                               Marek Kuchcinski

                                                           a külügyi bizottság elnöke

                                                                       A Lengyel Köztársaság Szejmje

                                                                                   2022. május 23.

Facebook
Twitter

Események

parlamenti bizottságok

Jog és Igazságosság

Keresés

Levéltár

Levéltár
Ugrás a tartalomra