- A nem csak Lengyelországot és Magyarországot összekötő, és országaink jövője szempontjából stratégiai jelentőségű ügyek közé tartozik az a törekvés, hogy szuverenitásunkat és függetlenségünket erősítsük meg azáltal, hogy együttműködünk egymással, és megvédjük magunkat mind a keleti imperialista akciókkal, mind a nyugati terjeszkedéssel szemben. És nem csak a német gazdasági bővülésre gondolok" - érvelt Marek Kuchciński házelnök, a parlament külügyi bizottságának elnöke ma a Krasiczyn-i Nyári Egyetemen.
Kuchciński marsall viszont az ukrajnai háborúval kapcsolatos véleménykülönbséggel és annak a lengyel-magyar kapcsolatokra gyakorolt hatásával foglalkozott. - Véleményem szerint az a kérdés, amely nemcsak Lengyelországot és Magyarországot köti össze, és amely országaink jövője szempontjából stratégiai jelentőségű, az az aggodalom, hogy szuverenitásunkat és függetlenségünket erősítsük meg azáltal, hogy együttműködünk egymással, és megvédjük magunkat a keleti imperialista akciókkal, de a nyugati terjeszkedéssel szemben is. És itt nem csak a német gazdasági bővülésre gondolok" - jegyezte meg Marek Kuchciński európai parlamenti képviselő. A Szejm külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a lengyelek és a magyarok hasonlóan vélekednek az Európai Unió jövőjéről. - "Szeretnénk, ha az Unióban partnerként kezelnének minket, mint államokat, nemzeteket és társadalmakat, és mindkét nemzetünk azt tapasztalja, hogy ez nem így van" - hangsúlyozta Kuchciński marsall, megjegyezve, hogy "az európai intézmények válságával" és "növekvő euroszkepticizmussal" van dolgunk. A jogvédő politikus azt is megjegyezte, hogy a budapesti és a varsói kormány is hasonlóan vélekedik az Afrikából Európába irányuló migráció veszélyeiről, amelynek negatív hatásait 2015-ben és 2016-ban elsősorban a magyarok tapasztalták.
- Ezért az Oroszországhoz vagy az ukrajnai háborúhoz való eltérő hozzáállás nem homályosítja el azt az előremutató együttműködést, amely Lengyelország és Magyarország között évszázadok óta zajlik" - érvelt Marek Kuchciński, arra biztatva, hogy a kölcsönös különbségeket "megértéssel és távolságtartással" kell kezelni. Kuchcinski marsall azt is megjegyezte, hogy a közép-európai országokban a hatalom számára a hatékony információs politika jelenti a kihívást. - Ezt jól illusztrálja az a helyzet, amikor az egyik miniszterelnök mond valamit, majd egy szó vagy mondat a médiában kontextusából kiragadva megjelenik, és ez nagy zajt kelt a másik országban, amelynek miniszterelnöke kénytelen reagálni, és a spirál beindul - magyarázta a Szejm külügyi bizottságának elnöke. - Csak később, amikor a követek a teljes kontextust ismertetik, derül ki, hogy az elhangzott szavak feleslegesek voltak. Úgy gondolom, hogy erre oda kell figyelni" - tette hozzá Kuchciński, megjegyezve, hogy évek óta ismert, hogy Lengyelország és Magyarország másként viszonyul Oroszországhoz.
Augusztus 22. és 26. között ötödik alkalommal rendezték meg a lengyel-magyar nyári egyetemet, a Vezetők Iskolája elnevezésű rangos rendezvényt, amelyet a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet évente szervez a krasiczyni kastélyban. Az idei kiadás témái közül nem hiányozhatott a nagyhatalmak közötti kapcsolatok elemzése, valamint az ukrajnai háború hatása a globális energiapiacra vagy az európai élelmiszerellátásra. Krasiczynban sokat beszélnek arról is, hogy a globális sakktáblán a közelmúltban bekövetkezett változások hogyan befolyásolták a lengyel-magyar kapcsolatokat.
Felczak Intézet Intézet (kurier.plus)
Fotó: Dominik Lichota, www.mymedia.pl
