A Kárpátok számára a víz egyszerre kincs és veszély. Az elemek megszelídítése már nem csak utópia, hanem szükségszerűség. Lenyűgöző hegyek takarják el a horizontot, patakok lüktetnek a völgyekben, és valahol mélyen a föld alatt ásvány- és termálvizek bugyognak fel. Ezek a kincsek alkotják a Kárpátok gazdagságának és kihívásainak összetettségét.

- A Kárpátok Lengyelország kétharmadának (a Visztula medencéje) ivóvizet termelnek, ezért gondoskodnunk kell a megfelelő erdőgazdálkodásról, ami azt jelenti, hogy a Kárpátok erdei a jelenleginél többször annyi vizet fognak tárolni. Újra kell építenünk azt, amit a kommunista korszakban leromboltak, a területrendezés részeként, és ki kell alakítanunk az úgynevezett kis visszatartást, amely lehetővé teszi a víz visszatartását és az áramlás lassítását. Kisebb víztározók, tavak, malmok, kis gátak, tavak, vizes élőhelyek, fás területek megőrzése, patakok és kis folyók úgynevezett természetközeli állapotának visszaállítása. Az ivóvíz hamarosan olyan értékes nyersanyaggá válhat, mint a gáz vagy az olaj - véli Marek Kuchciński, a Kárpátok Európája konferencia kezdeményezője és szervezője.

A mai Lengyelország térképén az egyik első hely, amely az őskori tengerekből kiemelkedett, a Kárpátok volt. Azokból az időkből nem maradtak itt nagy vízfelületek, és hiába keresünk hatalmas folyókat a térképen. Ha ezt a régiót nézzük, nehéz elhinni, hogy ez egy "vízi világ". Pedig a víz a Kárpátok nagy természeti kincse. Egy olyan gazdagság, amely még mindig nem eléggé fejlett és kiaknázott. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a hegyek ezt a kincset veszélyes elemmé változtatják. Helyi és globális szinten egyaránt meg kell szelídítenünk. A helyi dimenziónak két arca van. A legborúsabb az árvizekben és az áradásokban nyilvánul meg. Lengyelországban a legmagasabb átlagos éves csapadékmennyiséget [1] a Kárpátokban mérték. Pusztító erejük lenyűgöző, egész gazdaságokat mosnak el, utakat és villanyvezetékeket tesznek tönkre, és károsítják a gazdaságot. A másik arc is szélsőséges. Amikor Lengyelország aszályos időszakot él át, a Kárpátokban a legmagasabb a talaj nedvességtartalma az egész országban. Az ásványvízforrások a föld alatt rejtőznek. A Podkarpacie régióban 150 helyen találtak természetes vagy fúrt bányákat. A gyógyfürdőkben csak egy kis részét hasznosítják. A híres iszapban gyógyító ásványi anyagok is megtalálhatók. A geológusok ehhez még termálvizeket is hozzáadnak. Sajnos a helyi gazdaság szempontjából nem nagy a jelentőségük. A hatékonyabb kiaknázásra és a könnyen hozzáférhető források keresésére irányuló kutatások még mindig folynak. Azonban ez is egy potenciális kincs, amely a föld alatt rejtőzik.

Szélesebb perspektívát kell találni, amikor ezt a kárpáti vízi világot vizsgáljuk. Helyi szinten maradni nemcsak leegyszerűsítő, hanem pazarló is lenne. A csapadék, ez az országos szinten rendkívüli mértékű, megszelídíthető. A tározók jelenleg a legnagyobb kihívást és lehetőséget jelentik a régió és Lengyelország egésze számára. Számos előnyük van. Ezek egyike a túlzott mennyiségű esővíz összegyűjtése. Heves esőzések idején a hagyományos csatornák (patakok, folyók) és víztározók (tavak, tavak) nem képesek biztonságosan elvezetni a felesleges vizet. A folyók és patakok kiáradnak, elárasztják és megrongálják az otthonokat, a mezőgazdasági területeket, az energetikai infrastruktúrát és a közlekedési infrastruktúrát. A vízvisszatartás általában az esővíz vagy a hóolvadásból származó víz helyszíni tárolását jelenti. Így a víz gyors lefolyása a földfelszínen és a kis vízfolyásokból korlátozott. Az esővíz visszatartásáért nem kell fizetni. Lengyelországban számos olyan programot vezetnek be, amelyeket a központi vagy helyi önkormányzati költségvetésből, valamint az Európai Unió alapjából támogatnak. Eközben egyre gyakrabban vezetnek be díjakat a felszíni és felszín alatti vízkivételre. Ennek oka többek között a vízügyi keretirányelv, az Európai Unió vízgazdálkodásra vonatkozó alapdokumentumának követelményei. A Kárpátokban ezért a nagy tározók mellett kisebb visszatartó létesítmények fejlesztésére is szükség van. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a régió a természetes visszatartás szempontjából is kiváló hely. A vizet vizes élőhelyeken, erdőkben és mezőgazdasági területeken lehet visszatartani. Mindennek globális dimenziója is van. A Kárpátok olyan víztározó lehet, amelyből más régiók is profitálhatnak.

A Kárpátok vizei kis mértékben már az egész országot szolgálják. Valószínűleg nincs olyan üzlet a Visztulán, amely ne árulna a Kárpátok forrásaiból (Cisowianka, Muszynianka, Kryniczanka, Iwoniczanka, Rymanów-Zdrój) nyert ásványvizet. A turizmus egy másik ágazat, amely a régió forrásaiból táplálkozik. A természet gazdagságát többek között a védett állat- és növényfajoknak otthont adó vizeknek köszönheti. Van-e tehát esélye a Kárpátok vízi világának arra, hogy méltó helyet kapjon a régió és az ország fejlesztési stratégiájában? Sok változás már folyamatban van, mások még csak a megvalósításra és megértésre várnak.

A Kárpátok Európája egyike azoknak a helyeknek, ahol a különböző nézetek ütközhetnek egymással. Célja a régió gazdasági és politikai integrációja, valamint Európa e részének természeti és kulturális örökségének fontosságának bemutatása az egész kontinens és a világ számára. Kétségtelen előnye a panelbeszélgetéseknek, amelyek lehetőséget adnak a Kárpátok vízkészleteivel, azok ésszerű kezelésével és védelmével, a Kárpátok vízkészleteit alakító természeti adottságokkal kapcsolatos legfontosabb kérdések elemzésére, beleértve az erdei biotópok jelentőségét a vízvisszatartás alakításában.

mo

[1] Prz. Geol., 49: 734-742.