A Krasiczynban megrendezett Europa Karpat nemzetközi konferencia harmadik panelbeszélgetése a következő témákkal foglalkozott Parlamenti együttműködés Közép- és Kelet-Európában. Megvitatták többek között azt, hogy hogyan változnak a külpolitikai irányok, például a Brexit kapcsán, valamint a különböző, gyakran ellentétes politikai erők által képviselt parlamentek együttműködését.

A vitázók szerint a régió egyesítését célzó parlamenti intézményeket, mint például a Parlamenti Közgyűlés, nem az Európa Tanács alternatívájaként, hanem az együttműködésünk kiszélesítésének eszközeként kellene létrehozni, különösen mivel a NATO-tagországok, mint például Albánia vagy Montenegró, még mindig zárt utat tartanak az EU-hoz.

A szejm alelnöke moderálja a panelt Ryszard Terlecki Hangsúlyozta, hogy a régió országai - legyenek akár az Unió tagjai, akár tagjelöltek, akár az Unióval szemben kritikusak - osztoznak a szovjet uralom közös tapasztalatában, ami sokkal könnyebbé teszi egymás megértését és az együttműködést.

Emanuelis ZingerisZingeris, a május 3-i alkotmány évfordulójáról szóló litván állásfoglalás szerzője hangsúlyozta, hogy a parlamenti diplomáciának köszönhető, hogy a Lengyelország és Litvánia közötti kapcsolatok olyan jók, mint még soha. - Kapcsolataink testvéri szintűek, a lublini unió 450. évfordulójának közös ünneplése nagy esemény volt, és a köztársaság öröksége nagy pozitívum a jelen számára" - mondta Zingeris. A Szejm képviselője figyelmet szentelt a lengyel-litván kapcsolatok javításáért végzett munkának is, melyet a marsall Marek Kuchcińskiaki nemcsak politikusként és diplomataként, hanem spirituálisan is részt vett.

Olena Kondratiuk, az ukrán Verhovna Rada alelnöke, felvetette a nemzetközi megállapodások megsértésének és a donbásszi háborúnak a kérdését, amely már hat éve tart. Szerinte ezt szem előtt tartva beszélni kell a kollektív biztonságról és az olyan erős szomszédsági projektekről, mint a Tri-City.

Hörcsik RichárdAz Országgyűlés EU-ügyi bizottságának elnöke megjegyezte, hogy több kérdés is megoszt bennünket, például az Oroszországhoz való viszonyunk, de erős kapcsolatokat kell kiépítenünk a térségben, már csak a közös gyökereink és tapasztalataink miatt is. Meg kell határoznunk, hogy kik vagyunk és mit tehetünk országainkért, nemcsak egyénileg, hanem együtt is, beleértve a parlamenti együttműködést is. Hörcsik szerint ez többek között biztonságot, megerősített határokat, nagyobb költségvetést és Kárpátalja fejlődését eredményezi.  

Zbigniew Rau, a lengyel szejm külügyi bizottságának elnöke, rámutatott, hogy Európa pluralista részén mindig lesznek politikai megosztottságok, de azon kell dolgoznunk, hogy ezek ne legyenek ilyen élesek. Kiváló referenciapont a Visegrádi Csoport, ahol négy kormány és négy parlamenti többség van, amelyek négy politikai családhoz tartoznak, és minden évben rájövünk, hogy egyre több a közös érdek. Az elnök szerint a parlamenti diplomácia intézményesítése, mint például a Kárpáti Európa vagy egy kibővített Háromoldalú Tanács, jobb védelmet jelent a keletről érkező katonai fenyegetéssel, a délről érkező bevándorlással és az EU nyugati részén a hatalmi játszmaként meghatározott kihívások sorával szemben - a költségvetés elfogadásától a mobilitási csomagig.