Szeptember 7-én, kedden kezdődött Kárpátalján a "Kárpáti Európa" 30. jubileumi kiadása. A konferencia első napján lengyel és külföldi szakértők, politikusok és tudósok a közép- és kelet-európai problémákról, az együttműködés erősítéséről, a nemzetközi politika új kihívásairól, az energiabiztonságról és a társadalmi-gazdasági változásokról tárgyaltak. A "Kárpáti Európa" konferencia szervezője a Szejm Kancelláriája, partnere pedig a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet. A Karpaczban megrendezett gazdasági fórum keretében tartott eseményen részt vesz a Szejm kancelláriájának vezetője, Agnieszka Kaczmarska.

A hivatalos megnyitót Marek Kuchciński, a Kárpáti Európa projekt kezdeményezője és vezetője tartotta. - A konferencia 30. kiadásához több fogalom is társul: kitartás és nagy távlatok. A Kárpátok csúcsairól tekintünk a politikai és társadalmi környezetre, életünkre és tevékenységünkre. Konferenciánkat egy panelbeszélgetéssel kezdjük, amelyen fiatal európaiak beszélnek Európa és Közép-Európa jövőjéről" - mondta a Szejm korábbi elnöke, jelenleg a Külügyi Bizottság elnöke. 

Fiatalok/fiatalok (Közép-Európa) Európa jövőjéről

A nyitó panelbeszélgetés a közép- és kelet-európai régió kapcsolatainak erősítéséről, a keresztény és családi értékek fenntartásáról szólt.

Rácz Zsófia, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára beszédében utalt a nyáron elfogadott Krasiczyn-i Nyilatkozatra, a Krasiczyn-i Lengyel-Magyar Nyári Egyetem résztvevőinek közös nyilatkozatára, amelyben kinyilvánították, hogy "politikai és civil szinten együtt fognak dolgozni a szabad, biztonságos, erős és igazságos Európáért". - A Krasiczyn-nyilatkozatot nagy érdeklődéssel és visszhanggal fogadták. Arról van szó, hogy emlékezzünk európai gyökereinkre. Krasiczynban arról beszéltünk, hogy Európában erős az ideológiai megosztottság, a konzervatív és a liberális frakció. Emlékeznünk kell a múltunkra, és arra a tényre, hogy nekünk, fiataloknak nagy felelősségünk van. Meg kell kérdőjeleznünk bizonyos dolgokat, de pozitív megoldásokat is kell javasolnunk, és jövőképet kell alkotnunk - hangsúlyozta.

A lengyel kormány álláspontját Piotr Mazurek, a Miniszterelnöki Kancellária államtitkára, a kormány ifjúságpolitikáért felelős meghatalmazottja ismertette. - A fiatal generáció képviselőinek nemzetközi együttműködése, különösen Közép- és Kelet-Európából, az egyik kulcsfontosságú téma, amelyet meg kell vitatnunk. Az együttműködés természetesnek és szükségesnek tűnik. Meggyőződésem, hogy lehetséges lesz a meghosszabbítása. A lengyel kormány szempontjából nagyon fontos, hogy támogassuk a fiatalok bevonását a közéletbe, a polgári szerepvállalást, a fiatalok bevonását a döntéshozatali folyamatokba, és ezt minden lehetséges szinten tesszük. Egyrészt központi szinten létrehoztuk a Fiatal Generációval folytatott Párbeszéd Tanácsát - egy új, a lengyel történelemben először működő testületet, ahol az elnök, a miniszterelnök és a miniszterek képviselői rendszeres találkozókon keresztül folyamatos párbeszédet folytatnak, és együttműködnek az ifjúsági közösségek, civil szervezetek képviselőivel - mondta.

- A fehérorosz társadalom túlnyomó többsége, de különösen a fiatalok számára az Európai Unió és Európa egésze továbbra is a jólét szimbóluma. Lengyelország és Litvánia az utóbbi időben olyan országokká váltak, amelyek ezt az Európát fémjelzik" - mondta Maxim Rust, a Belarusz Kelet-európai Tanulmányok Központjának előadója és az "Új Kelet-Európa" című folyóirat szerkesztője.

Stefan Tompson lengyel-brit újságíró és rovatvezető elmondta, hogy soha nem volt még ennyire bizakodó a régió jövőjét illetően, mint most. - Soha nem voltam még ilyen optimista azzal kapcsolatban, amit az átalakulás során elértünk, például a 27 éve tartó lengyelországi gazdasági növekedéssel kapcsolatban. Ki kell használnunk a kínálkozó lehetőségeket - mondta.

A beszélgetésen felszólalt Almassy Ferenc francia-magyar újságíró is. - A Visegrádi Csoport ellenállása az ellenőrizhetetlen migrációval szemben sok európai számára ébresztő volt, akik megértették, hogy nem kell mindenben Nyugat-Európát követnünk. Megvannak a saját döntéseink, és megtehetjük őket. Ugyanolyan európaiak vagyunk, mint bárki más, és ugyanolyan jogunk van megvitatni a kontinens jövőjét. Meg kell értenünk, hogy a világ változik, Európa nagyon nehéz helyzetben van. A globalizáció sok gazdagságot hozott Európának, de nagy kulturális változásokat is eredményezett. Elvesztettük erkölcsi értékeink nagy részét, amelyek az alapjaink voltak. A gazdaság nem elég - hangsúlyozta a Visegrad Post információs portál főszerkesztője.

A keddi első panelbeszélgetésen felszólalt Jegor Stadny, a Kijevi Közgazdasági Főiskola alelnöke is. - A Nyugatra nézve megtanuljuk, hogyan lehetne jobb a világ, de gyakran elfelejtjük, hogyan kell viselkedni. Nem állunk jól azzal, hogy felelősségre tanítjuk a fiatalokat, és elmagyarázzuk nekik, hogy ők a jövő. Nem látunk semmilyen aktivitást vagy kezdeményezést a fiatalok részéről" - mondta az ukrán szóvivő. 

Szvjatoszlav Jurasz, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselője emlékeztetett az olyan közös kezdeményezésekre, mint a lublini háromszög és a Tri-City. Utalt a néhány hónappal ezelőtt tett lengyel-ukrán közös nyilatkozatra is, amely az országok közötti közeledést feltételezi. - Minden lehetséges lépést meg fogunk tenni, ami a közeledésünkhöz vezet, Európát közösen kell meghatározni - hangsúlyozta.

A beszélgetés moderátora Sebastien Meuwissen lengyel-belga újságíró, a Visegrad Post és a Stand For Christians hírportálok szerkesztője volt.

Új kihívások a nemzetközi politikában: USA - Európa - Oroszország - Kína

A keddi találkozó második részében a lengyel és a magyar diplomácia vezetői többek között a nemzetközi politika új kihívásairól tárgyaltak.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a képmutatást, a kettős mércét és a valódi demokratikus vita hiányát nevezte a legnagyobb kihívásoknak Európában. - Beszélünk a kihívásokról, az EU megerősítéséről. Az Unió fórumán zajló viták során a főáramlattól eltérő nézeteket vallókat kiszorítják a nyilvános vitából. Ez antidemokratikus. Amíg nincs helye a valóban demokratikus és kiegyensúlyozott vitának, addig nem tudunk hatékonyan válaszolni a jövő kihívásaira" - hangsúlyozta a magyar politikus.

- Az előttünk álló legnagyobb kihívás az európai integrációs projekt megmentése. Mi egy másik Unióhoz csatlakoztunk. Az integráció lényegét a négy pilléren nyugvó szabad piac eszméjében láttuk: az emberek, a tőke, a munkavállalók és a szolgáltatások szabad mozgása. Ma ezek a szabadságok nem a legjobbak. Vannak protekcionista tendenciák. Ami arra ösztönzött bennünket, hogy csatlakozzunk az EU-hoz, az most épp erodálódik. A második kérdésnek intézményi dimenziója van. Az EU-ban a jogközösség, a szerződéseken alapuló közös fellépés lenyűgözött bennünket. Az uniós intézmények nem szerződéses úton bővítik hatásköreiket. Ez veszélyes jelenség" - hangsúlyozta Zbigniew Rau külügyminiszter.

A második panelbeszélgetés moderátora Przemysław Żurawski vel Grajewski, a Külügyminisztérium Diplomáciai Akadémiájának előadója és a Parlament Külügyi Bizottságának állandó tanácsadója volt.

Háromoldalú parlamenti diplomácia

A panel részeként a háromoldalú országok külügyi bizottságainak képviselői megvitatták a kezdeményezés parlamenti dimenziójára vonatkozó felhívást.

- Parlamenti együttműködésünknek a célok közösségét kell tükröznie. A Triple Track keretében lehetőségünk van arra, hogy elérjük ezeket a célokat. Ez a kezdeményezés a kezdetektől fogva egy élő formátum, amely évről évre fejlődik" - mondta Biró Rozália-Ibolya, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának vezetője szerint a Háromszék nem egy szervezet, hanem egy "fiatal, nagyon nagy, fontos politikai projekt". - A program a kontinensünkön belüli együttműködés észak-déli infrastruktúrájának kiépítésére összpontosít. Legfontosabb küldetésünk Közép-Európa újjáépítése. Megvannak a lehetőségek, a gazdasági feltételek. A kormányok egyre inkább részt vesznek a háromközpontú projektekben" - mondta.

Marek Kuchciński, a Szejm külügyi bizottságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a világjárvány idején többször is szóba került a szorosabb parlamenti együttműködés lehetősége. - A szabad nemzetek 30 éve Közép-Európában olyan időszak, amely alatt hatalmas előrelépés történt. Egyik alapvető célunk a társadalmak, családok fejlődésének feltételeinek biztosítása, valamint a szomszédainkkal való együttműködés biztosítása. A parlamenti dimenziónak az egyik legfontosabb dimenzióként kell jelen lennie, mivel parlamentjeink döntéseket hoznak a nemzeti politikák jóváhagyásakor vagy nemzetközi együttműködésünk támogatásakor. Így építjük a stabilitást, a biztonságérzetet és a barátságosságot - mondta a Szejm volt elnöke.

Davor Ivo Stier, a horvát közgyűlés külügyi bizottságának képviseletében emlékeztetett arra, hogy a háromoldalú kezdeményezés az elnökök szintjén indult. - Most már a kormányok és a parlamentek is egyre inkább részt vesznek. A közös befektetési alap létrehozása hatalmas előrelépés volt. Nagyobb láthatóságra van szükségünk, konkrét cselekvésre van szükségünk, és részt kell vennünk a polgárok tájékoztatásában a kezdeményezésről. El kellene gondolkodnunk a közlekedéssel, infrastruktúrával és energiával foglalkozó parlamenti bizottságok közötti együttműködésen" - mondta. 

- A parlamenti együttműködésnek köszönhetően összehangolhatjuk az intézkedéseket, és stratégiai megközelítést alakíthatunk ki a közép-európai országok összekapcsolhatóságára vonatkozóan. Fontos, hogy a parlamenteket is bevonjuk a kezdeményezéssel kapcsolatos megbeszélésekbe, eszmecserékbe - mondta viszont Rihards Kols, a lett Saeima külügyi bizottságának elnöke.

Žiga Turk, Szlovénia korábbi fejlesztési, gazdasági és szociális reformokért felelős minisztere a régió országai közötti együttműködés intézményesítésének gondolatára utalt. - Javasoljuk, hogy minden országban hozzunk létre egy digitalizálási költségvetést, hogy létrehozzunk egy mechanizmust a fennmaradó források közös felhasználásának koordinálására. Közös a földrajzunk, a történelmünk, a kultúránk, nagyon is kompatibilisek a gondolataink. Konkrét projekteket kell találnunk, amelyek körül kihasználhatjuk a köztünk meglévő szinergiát" - hangsúlyozta.

A harmadik panelbeszélgetés moderátora Grzegorz Górny, a Háromszéki Szövetség elnökségének elnöke volt.

A konferencia újraközvetítése: YouTube

szöveg: Szejm Információs Központ

Fotó: Marta Olejnik

***

Kárpátalja: 30. Kárpátok Európája konferencia a Gazdasági Fórum keretében. 1. nap

Szeptember 7-én, kedden kezdődött Kárpátalján a Kárpátok Európája konferencia 30., jubileumi kiadása. A konferencia első napján lengyel és külföldi szakértők, politikusok és tudósok a közép- és kelet-európai problémákról, az együttműködés erősítéséről, a nemzetközi politika új kihívásairól, az energiabiztonságról és a társadalmi-gazdasági változásokról tárgyaltak. A Kárpátok Európája konferencia szervezője a Szejm Kancellária, partnere pedig a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet. A Karpaczban megrendezett gazdasági fórum részeként a konferencián részt vesz Agnieszka Kaczmarska, a Szejm kancelláriájának vezetője.

A hivatalos megnyitót Marek Kuchciński, a Kárpátok Európája projekt kezdeményezője és vezetője tartotta. "A konferencia 30. kiadása számos fogalmat, kitartást és nagy távlatokat rejt magában. A Kárpátok csúcsairól tekintünk a politikai és társadalmi környezetre, életünkre és tevékenységünkre. Konferenciánkat egy panelbeszélgetéssel kezdjük, amelyen fiatal európaiak beszélnek Európa és Közép-Európa jövőjéről" - mondta a Szejm korábbi elnöke, jelenleg a Külügyi Bizottság elnöke.

(Közép-Európa) fiatalok/ifjúság Európa jövőjéről

A nyitó panelbeszélgetés a közép- és kelet-európai kapcsolatok erősítéséről, valamint a keresztény és családi értékek fenntartásáról szólt.

Rácz Zsófia, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédében utalt a Krasiczyn Nyilatkozatra, a Krasiczyn-i Lengyel-Magyar Nyári Egyetem résztvevőinek idén nyáron elfogadott közös nyilatkozatára, amelyben kinyilvánították, hogy politikai és civil szinten együtt fognak dolgozni a szabad, biztonságos, erős és igazságos Európáért. "A Krasiczyn-nyilatkozatot nagy érdeklődéssel és nagy nyilvánossággal fogadták. Arról van szó, hogy emlékezzünk európai gyökereinkre. Krasiczynban arról beszéltünk, hogy Európában erős az ideológiai megosztottság, a konzervatív frakció és a másik oldalon a liberális frakció. Emlékeznünk kell a múltunkra, hogy nekünk, fiataloknak nagy felelősségünk van. Meg kell kérdőjeleznünk bizonyos dolgokat, de pozitív megoldásokat is kell javasolnunk, és jövőképet kell alkotnunk" - hangsúlyozta.

A lengyel kormány álláspontját Piotr Mazurek, a Miniszterelnöki Kancellária államtitkára, a kormány ifjúságpolitikáért felelős képviselője ismertette. "A fiatal generáció képviselőinek nemzetközi együttműködésének kérdése, különösen Közép- és Kelet-Európából, az egyik kulcsfontosságú téma, amelyet meg kell vitatnunk. Az együttműködés természetesnek és szükségesnek tűnik. Meggyőződésem, hogy lehetséges lesz a kiterjesztése. A lengyel kormány szempontjából nagyon fontos, hogy támogassuk a fiatalok bevonását a közéletbe, a polgári szerepvállalást, a fiatalok bevonását a döntéshozatali folyamatokba, és ezt minden lehetséges szinten tesszük. Egyrészt létrehoztuk a fiatal generációval folytatott párbeszéd központi szintű tanácsát, egy új, a lengyel történelemben először működő testületet, ahol az elnök, a miniszterelnök és a miniszterek képviselői rendszeres találkozókon keresztül folyamatos párbeszédet kezdenek, és együttműködnek az ifjúsági közösségek és a civil szervezetek képviselőivel" - mondta.

"A fehérorosz társadalom túlnyomó többsége, de különösen a fiatalok számára az Európai Unió és Európa egésze továbbra is a jólét szimbóluma. Lengyelország és Litvánia az utóbbi időben olyan országokká váltak, amelyek ezt az Európát jelölik" - mondta Maxim Rust, a fehéroroszországi Kelet-európai Tanulmányok Központjának előadója és az Új Kelet-Európa című kéthavi folyóirat szerkesztője.
Stefan Tompson lengyel-brit újságíró és rovatvezető elmondta, hogy soha nem volt még ennyire bizakodó a régió jövőjét illetően, mint most. "Soha nem voltam még ilyen optimista azzal kapcsolatban, amit az átalakulás során elértünk, például a 27 éves lengyelországi gazdasági növekedéssel kapcsolatban. Ki kell használnunk a kínálkozó lehetőségeket" - mondta.

A beszélgetésen felszólalt Almassy Ferenc francia-magyar újságíró is. "A Visegrádi Csoport ellenállása az ellenőrizhetetlen migrációval szemben sok európai számára ébresztő volt, akik megértették, hogy nem kell mindenben Nyugat-Európát követnünk. Megvannak a saját döntéseink, és megtehetjük őket. Ugyanolyan európaiak vagyunk, mint bárki más, és ugyanolyan jogunk van megvitatni a kontinens jövőjét. Meg kell értenünk, hogy a világ változik; Európa nagyon nehéz helyzetben van. A globalizáció sok gazdagságot hozott Európának, de nagy kulturális változásokat is eredményezett. Elvesztettük erkölcsi értékeink nagy részét, amelyek az alapjaink voltak. A gazdaság nem elég" - hangsúlyozta a Visegrad Post hírportál főszerkesztője.

A keddi első panelbeszélgetésen felszólalt Jegor Stadny, a Kijevi Közgazdasági Iskola alelnöke is. "A Nyugatra nézve megtanuljuk, hogyan lehetne jobb a világ, de gyakran elfelejtjük, hogyan kell viselkedni. Nem vagyunk jók abban, hogy felelősségre tanítsuk a fiatalokat, és elmagyarázzuk nekik, hogy ők a jövő. Nem látunk semmilyen aktivitást vagy kezdeményezést a fiatalok részéről" - mondta az ukrán szóvivő.

Szvjatoszlav Jurasz, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának képviselője felidézte a közös kezdeményezéseket, mint például a lublini háromszög és a Három Tenger Kezdeményezés. Utalt a néhány hónappal ezelőtti lengyel-ukrán közös nyilatkozatra is, amely az országok közötti közeledést feltételezte. "Minden lehetséges lépést meg fogunk tenni, amely a közeledésünkhöz vezet, Európát együtt kell meghatározni" - hangsúlyozta.

A beszélgetés moderátora Sebastien Meuwissen lengyel-belga újságíró, a Visegrad Post és a Stand For Christians hírportálok szerkesztője volt.

Új kihívások a nemzetközi politikában: USA - Európa - Oroszország - Kína

A keddi találkozó második részében a lengyel és a magyar diplomácia vezetői egyebek mellett a nemzetközi politika új kihívásairól tárgyaltak.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a képmutatást, a kettős mércét és a valódi demokratikus vita hiányát nevezte a legnagyobb kihívásoknak Európában. "Beszélünk a kihívásokról, az EU megerősítéséről. Az Unióban folyó viták során a főáramlattól eltérő nézeteket vallókat kiszorítják a nyilvános vitából. Ez antidemokratikus. Amíg nincs helye a valóban demokratikus és kiegyensúlyozott vitának, addig nem tudunk hatékonyan válaszolni a jövő kihívásaira" - hangsúlyozta a magyar politikus.

"Az előttünk álló legnagyobb kihívás az európai integrációs projekt megmentése. Mi egy másik Unióhoz csatlakoztunk. Az integráció kvintesszenciáját a négy pilléren, az emberek, a tőke, a munkavállalók és a szolgáltatások szabad mozgásának szabadságán alapuló szabad piac eszméjében láttuk. Ma ezek a szabadságok nem a legjobbak. Vannak protekcionista tendenciák. Ami arra ösztönzött bennünket, hogy csatlakozzunk az EU-hoz, azt most csökkentjük. A második kérdésnek intézményi dimenziója van. Az EU-ban a jogközösség, a szerződések alapján történő közös fellépés lenyűgözött bennünket. Az uniós intézmények nem szerződéses úton bővítik hatásköreiket. Ez veszélyes jelenség" - hangsúlyozta Zbigniew Rau külügyminiszter.

A második panelbeszélgetés moderátora Przemysław Żurawski vel Grajewski, a Külügyminisztérium Diplomáciai Akadémiájának előadója és a Parlament Külügyi Bizottságának állandó tanácsadója volt.

A Három Tenger Kezdeményezés parlamenti diplomáciája

A panel részeként a Három Tenger Kezdeményezés országainak külügyi bizottságainak képviselői megvitatták a kezdeményezés parlamenti dimenziójára vonatkozó felhívást.

"Parlamenti együttműködésünknek a célok közösségét kell tükröznie. A Három Tenger Kezdeményezés keretében lehetőségünk van e célok elérésére. A kezdetektől fogva élő formátum, amely évről évre fejlődik" - mondta Biró Rozália-Ibolya, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának egyik vezetője elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés nem egy szervezet, hanem egy fiatal, nagyon nagy és fontos politikai projekt. "A program a kontinensünkön belüli együttműködés észak-déli infrastruktúrájának kiépítésére összpontosít. Legfontosabb küldetésünk Közép-Európa újjáépítése. Megvannak a lehetőségek, a gazdasági feltételek. A kormányok egyre inkább részt vesznek a Három Tenger Iniative projektjeiben" - mondta.

Marek Kuchciński, a Szejm külügyi bizottságának egyik elnöke emlékeztetett arra, hogy a világjárvány idején többször is szóba került a szorosabb parlamenti együttműködés lehetősége. "A szabad nemzetek 30 éve Közép-Európában olyan időszak, amely alatt hatalmas előrelépés történt. Egyik alapvető célunk a társadalmak, családok fejlődésének feltételeinek biztosítása, valamint a szomszédainkkal való együttműködés biztosítása. A parlamenti dimenziónak az egyik legfontosabb dimenzióként kell jelen lennie; parlamentjeink döntéseket hoznak, jóváhagyják a nemzeti politikákat vagy támogatják nemzetközi együttműködésünket. Így építjük a stabilitást, a biztonságérzetet és a baráti hozzáállást" - mondta a Szejm volt elnöke.

Davor Ivo Stier, a horvát közgyűlés külügyi bizottságának képviseletében emlékeztetett arra, hogy a Három Tenger Kezdeményezés az elnökök szintjén indult. "Most már a kormányok és a parlamentek is egyre inkább részt vesznek. A közös befektetési alap létrehozása hatalmas előrelépés volt. Nagyobb láthatóságra van szükségünk, konkrét cselekvésre van szükségünk, és részt kell vennünk a polgárok tájékoztatásában a kezdeményezésről. El kellene gondolkodnunk a közlekedéssel, infrastruktúrával és energiával foglalkozó parlamenti bizottságok közötti együttműködésen" - mondta.

"A parlamenti együttműködésnek köszönhetően összehangolhatjuk az intézkedéseket, és stratégiai megközelítést alakíthatunk ki a közép-európai országok összekapcsolhatóságára vonatkozóan. Fontos, hogy a parlamenteket is bevonjuk a megbeszélésekbe és az eszmecserébe" - mondta Rihards Kols, a lett Saeima külügyi bizottságának elnöke.

Žiga Turk, Szlovénia korábbi fejlesztési, gazdasági és szociális reformokért felelős minisztere a régió országai közötti együttműködés intézményesítésének gondolatára utalt. "Javasoljuk, hogy minden országban legyen egy digitalizálási költségvetés, hogy létrehozzunk egy mechanizmust a fennmaradó források közös felhasználásának koordinálására. Közös a földrajzunk, a történelmünk, a kultúránk; nagyon is összeegyeztethető gondolataink vannak. Konkrét projekteket kell találnunk, amelyek körül kihasználhatjuk a köztünk meglévő szinergiát" - hangsúlyozta.

A harmadik panelbeszélgetés moderátora Grzegorz Górny, a Három Tenger Egyesület elnökségének elnöke volt.