Augusztus 23-a a totalitárius rendszerek áldozatainak európai emléknapja - eredetileg a sztálinizmus és a nácizmus áldozatainak európai emléknapja néven ismert, amelyet az Európai Parlament 2008-ban a Molotov-Ribbentrop-paktum 70. évfordulója alkalmából hozott létre.

76 évvel ezelőtt, 1939. augusztus 23-án Joachim von Ribbentrop, a Harmadik Birodalom külügyminisztere és Vjacseszlav Molotov, a Szovjetunió külügyi népbiztosa és a Népbiztosok Tanácsának elnöke - mindkét totalitárius hatalom - Moszkvában megnemtámadási egyezményt írt alá egy titkos kiegészítő jegyzőkönyvvel együtt, amely Lengyelország negyedik felosztását eredményezte.

Ezen a jelképes napon Andrzej Duda elnök első külföldi látogatására indult. Tallinban tett látogatása során megbeszélést folytatott az észt elnökkel, valamint találkozott Taavi Roivas miniszterelnökkel és Eikki Nestorral, az észt parlament elnökével. Lengyelország és Észtország elnöke koszorút helyezett el a tallinni Szabadság-emlékműnél.

A lengyel elnöknek a megszállási múzeumban elmondott beszéde két témára összpontosított: a jog fontosságára a világbéke szempontjából, valamint Közép- és Kelet-Európa jelentőségére Európa stabilitása szempontjából.

Az észt elnök emlékeztetett arra, hogy augusztus 23-án két totalitárius rendszer osztotta fel Európát egymás között, ami - hangsúlyozta - szörnyű bűnökhöz vezetett. - Lengyelország volt az első, amely elveszítette szabadságát, 1939. szeptember 1-jén támadták meg a németek, majd két és fél héttel később keletről, amit az európai emberek gyakran elfelejtenek - hangsúlyozta.

Az alábbiakban Andrzej Duda elnök vasárnapi beszédének szövege olvasható.

(PAP, prezydent.pl)