Június 13-án Budapesten a Kárpáteurópa Klubok megnyitójának részeként panelbeszélgetésre került sor a lengyel-magyar kapcsolatokról és az ukrajnai háborúról.

A rendezvényen részt vett többek között Ryszard Terlecki - a Szejm elnöke.

Marek Kuchciński, a Külügyi Bizottság elnöke
Bogusław Sonik, a lengyel parlament tagja

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke

Orbán Balázs, a Miniszterelnöki Hivatal miniszterhelyettese

és vendégek - a kommunista rendszer ellenzéki tagjai.

A beszélgetést Maciej Szymanowski professzor, a Wacław Felczak Intézet igazgatója moderálta.

Találkozóhely: a Scruton kávézó.

Az első felszólaló Orbán Balázs volt. Arra kérték, hogy mutassa be Roger Scruton konzervatív filozófust és írót, és magyarázza el, mi is valójában a kávéház - egy jól ismert találkozó- és vitahely. A második felszólaló Németh Zsolt volt, aki bevezetőjében Ryszard Terlecki professzor Szolidaritás 1980-1989. A lengyel út a szabadsághoz című könyvére utalt, amely nemrég jelent meg Magyarországon. Ezután tájékoztatott arról, hogy tervezik Scruton kávézók létrehozását Lengyelországban, például Varsóban vagy Przemyślben. A következő részben a panel témájára utalva kijelentette, hogy az utóbbi időben a lengyel-magyar barátság próbára van téve. Az áttörést az újonnan megválasztott magyar köztársasági elnök lengyelországi látogatása jelentette, a lengyel delegáció érkezése pedig válasz erre.
Kifejezte meggyőződését, hogy a célok tekintetében Magyarország és Lengyelország álláspontja megegyezik, de az eszközök és a megvalósítás módja különbözik. Kijelentette, hogy Magyarország teljes mértékben támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, felvázolta a konzervatív Európáról - a nemzetek Európájáról - alkotott elképzelését, és kijelentette, hogy elfogadhatatlan a Szovjetunió újjáépítése. Ezek a két ország közös álláspontjai. Megjegyezte azonban, hogy Európa gazdasági recesszióval néz szembe, és a szankciók sokba fognak nekünk kerülni. Ez a megközelítés országonként eltérő, és ezt kell megvitatnunk. A panel moderátora, Szymanowski professzor ezután ismét szót kért. Beszélt a Kárpátok Európája konferencia gondolatáról, és konkrét példát hozott: az egyik konferencián fogalmazódott meg a Via Carpatia út megépítésének posztulátuma, és ma már élvezhetjük az első hatásokat - a részben már megépült és épülő gyorsforgalmi utat.

Felszólal: Marek Kuchciński, aki a Kárpáteurópa Klubok mögött álló elképzelést ismerteti. Arról van szó, hogy megvitassuk értékeinket, eszméinket, konzervativizmusunkat vagy Roger Scruton vízióját. A mai kihívások ilyen közös megbeszéléseket igényelnek, és erre a célra hozták létre a Kárpáteurópa Klubokat. Bejelentette a Kárpáti Európa intézményesítését is. Utalt arra, hogy az EU-hoz való csatlakozással elvetettük az akadályokat és a határokat, például szabadon utazhatunk, de bizonyos akadályok továbbra is fennmaradnak. Az ukrajnai háború egy ilyen akadály, azaz egy új kihívás. Hangsúlyozta, hogy a lengyel-magyar kapcsolatok erősítése a jövőnk, de ez megbeszélést igényel, és örömét fejezte ki, hogy ez most történik, méghozzá egy ilyen szokatlan helyen.
A következő felszólaló Ryszard Terlecki, a szejm alelnöke volt, aki azzal kezdte, hogy a háború váratlanul ért bennünket, mind a kitörése, mind az ukránok hősies ellenállása...
és a világ többi részének tehetetlenségét. Az első napokban féltünk egy globális konfliktustól, de legyőztük a félelmünket, és elkezdtünk ténylegesen segíteni Ukrajnának. Lengyelország számára nyilvánvaló, hogy segítenünk kell szomszédunkat, akinek meg kell védenie szuverenitását, és egyúttal gyengítenie kell Oroszországot. Terlecki azonban aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a különböző országok álláspontja megosztott. Többek között Lengyelországot is meglepte, hogy Magyarország másként látja a helyzetet, de mi ezt a gazdasági és politikai kontextusban meg tudjuk érteni. Aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a lengyel parlamenti képviselők látogatása propagandaként szolgálhat az ellenzék számára, amely azzal vádolhatja kormányunkat, hogy ezzel a magatartásával Putyin-párti. Ezt azzal hozza összefüggésbe, hogy Lengyelországban közelednek a választások, és ez érv lehet a kampányban. Magyarországon teljesen más a helyzet, mert ott már választásokat tartottak. Ezt követően Bogusław Sonik veszi át a szót, aki elmondja, hogy a problémák, amelyekkel szembesülünk, a szabad országokat érintik. Az új probléma más - Ukrajna a saját szabadságáért és a miénkért is harcol. Ukrajna támogatása hatalmas árat követel, de a szabadság és a függetlenség megfizethetetlen. Ezért Magyarországnak nem szabad csak a saját érdekei szerint cselekednie, és nem kell félnie mások kritikájától sem, mert nemcsak Magyarországot kritizálják, hanem például Franciaországot Emanuel Macronnal és Németországot Olaf Scholzcal. Végül hozzátette, hogy Magyarország Ukrajna támogatásának elmulasztását Lengyelország az empátia hiányának érzékelte.

Ezután másodszor Orbán Balázs vette át a szót, aki kifejtette Magyarország álláspontját, miszerint bárki lehet az ellenségük vagy a barátjuk, és hogy Magyarországnak mindennek ellenére meg kell erősödnie. Ugyanakkor úgy véli, hogy a háború nagy tragédia és fenyegetés számukra. A háborút egy filmhez hasonlította, amelyet mindannyian megnézünk, de másképp értelmezzük. Magyarország és Lengyelország egyaránt elítélte Oroszországot, támogatta Ukrajnát és emberségesen viselkedett. Európának azonban nagyobb egységet kell mutatnia. Engedélyezi Ukrajna katonai támogatását, de a gazdasági szankciókat újra kell számolni. Példaként említette a Krím annektálása után Oroszországgal szemben 2014-ben bevezetett szankciókat, amelyeknek nem volt hatása, de súlyos veszteségeket okoztak Magyarországnak, és 8 évvel később Oroszország mégis újra támadott. Szerinte Magyarország logikája a békén alapul. Mindegy, hogy ki nyer, fontos, hogy helyreálljon a béke, mert ez Magyarország érdeke.

Németh Zsolt viszont hangsúlyozta, hogy a szankciók nagyon fontosak, de egyetért azzal, hogy újra kell számolni őket. Kijelentette, hogy propagandaháborúról van szó, és a nézeteltérések nem ronthatják el az ezer éve kialakult, nagyon jó lengyel-magyar kapcsolatokat, hangsúlyozva azok erejét. Kiemelte, hogy nagyon fél a gazdasági recessziótól, amelynek tragikus következményei lehetnek, ezért megértést kért a másik féltől. Háláját fejezi ki Marek Kuchcińskinak, mert amikor erről ír a lengyel médiában, hangsúlyozza, hogy nem mondhatjuk, hogy különbözünk, csak próbáljuk megérteni, és Marek Kuchciński ezt megérti. Úgy véli, hogy a katonai támogatástól függetlenül diplomáciára van szükség. Oroszország továbbra is a világ része marad, és úgy kell cselekednünk, hogy továbbra is a világ része maradjon, de a jövőben ne jelentsen fenyegetést.

Marek Kuchciński, aki köszönetet mond Németh Zsoltnak a lengyel médiában megjelent cikkért, mivel az tisztázza a magyar álláspontot és vitára ösztönöz. Ismét kifejezi elégedettségét, hogy ilyen komoly és érdekes témákat vitathatunk meg ezen a panelbeszélgetésen. Szabad a szabaddal, egyenlő az egyenlővel. Így kell felépítenünk Európát, mert amikor ez volt a mottónk, akkor a szomszédaink nem jelentettek ránk veszélyt. Ő így látná az Európai Uniót - a haza Európájaként, nem pedig egy európai szuperállam eszméjének való behódolásként. Ez az, ami összeköt bennünket, és ezt kell megértenünk. A házelnök kijelentette, hogy anakronisztikus azt gondolni, hogy Ukrajnának fel kellene adnia területének egy részét. Szerinte a határok sérthetetlenségének elve megkérdőjelezhetetlen. Ukrajnában egy új nemzet van kialakulóban, és ha az orosz ajkú polgárok kiállnak egy orosz ajkú agresszor ellen, akkor ezt tiszteletben tartjuk, és ezért támogatjuk annyira Ukrajnát.

Ezután Ryszard Terlecki szólal fel, aki megemlíti, hogy évek óta ígéretet kaptak arra, hogy Ukrajnát felveszik az Európai Unióba. Ugyanez igaz Montenegróra vagy Macedóniára, amelyek a feltételek teljesítése és a NATO-hoz tartozás ellenére még mindig nem tagjai. A háború következtében a helyzet megváltozott, és Ukrajnának és az összes többi országnak esélye van az Unióhoz való csatlakozásra, mert a régi Unió megértette a probléma természetét. Hatalmas geopolitikai változások zajlanak a szemünk előtt. Közép-Európának végre meg kell békélnie önmagával. Az Unióban már nagyon régóta tervezik a szén- és atomenergia-termelés csökkentését, és az Unión belüli szankciók is ehhez vezetnek. Különbségeink ellenére erősnek kell lennünk, együtt kell lennünk, és erről meg kell győznünk másokat is. Végül a panel moderátora, Maciej Szymanowski professzor vette át a szót, és elégedettségét fejezte ki, hogy egy ilyen, nagyon komoly és konkrét vita nyitotta meg a budapesti Kárpáti Európa Klubokat.