60 év után találták meg a második világháború alatt a lengyeleket segítő Esterházy János hamvait, akit szülőfalujában, Dolní Obdokovecben, egy kápolnában helyeztek örök nyugalomra. A temetési szertartásokon Marek Jędraszewski krakkói érsek elnökölt.
- A totalitárius rendszerek nem voltak hajlandók sírhelyet adni nemes és nagyszerű embereknek, és ez vonatkozott Esterházy Jánosra is" - mondta Marek Jędraszewski érsek a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában tartott szertartáson. - Magyarország, Lengyelország és Szlovákia e hősének hamvai végre megtalálták sírjukat, ami egyrészt a rá való emlékezésünk kifejezése, másrészt pedig egy olyan hely, amely mindannyiunk számára a szolidaritás, az emlékezés, a hit, a megbocsátás és a megbékélés nagy kötelességévé válik.
- Esterházy János úgy érezte, hogy ő demokrata, keresztény és közép-kelet-európai ember. Akkoriban bármelyik ok elég volt ahhoz, hogy bebörtönözzék vagy akár az életétől is megfosszák - mutatott rá az érsek.
A krakkói metropolita egy olyan politikus alakjára emlékezett, aki a közös lengyel-magyar történelem és hagyományok szimbóluma volt. Esterházy János, kihasználva ismeretségeit és családi kapcsolatait - egy magyar arisztokrata és Elżbieta, Stanisław Tarnowski gróf lányának a fia volt -, segített a Szlovákiából betörő lengyeleknek, hogy Magyarországon és Románián keresztül nyugatra jussanak, ahol a lengyel hadsereg megalakult.
Az első Szlovák Köztársaság egyetlen parlamenti képviselőjeként ellenezte a szlovákiai zsidók 1942-es megsemmisítő táborokba való deportálását. A háború befejezése után, 1945-ben a szlovák kommunisták bebörtönözték és átadták az NKVD-nek. Halálbüntetését munkatáborban való munkára változtatták, ahol találkozott lengyelekkel, az AK vilniusi körzetének katonáival. - Bárhol is volt, mindenütt megerősítette az embereket a hitben, a keresztény reménységben, lelki erejüket Krisztus keresztjéből merítve - mondta a hierarchia. - Élete utolsó éveit egy Ostrava melletti kemény börtönben töltötte, és ott halt meg a szentek véleménye szerint. Fáradhatatlan követője volt Krisztus keresztjének. 1957-ben halt meg, de emlékét a magyarok, szlovákok, csehek és lengyelek nem tisztelték.
- Csak most éledt fel ez az emlék, és a mai ünnepségen Magyarország, Szlovákia és Lengyelország püspökei, valamint a Cseh Püspöki Konferencia magas rangú képviselője is részt vett. Eszterházy személyében olyan emberrel van dolgunk, aki egyesít bennünket, aki egyesíti a nemzeteket Európa ezen részén abban, hogy ugyanazt a hitet vallják, hogy erőt merítsenek Krisztus keresztjéből, aki a megosztottságon túli egységre tanít, aki megmutatja, hogy mindenki számára Krisztus egyháza az igazi otthon" - hangsúlyozta Marek Jędraszewski érsek, hogy a Krisztus evangéliumába vetett hit az egyetlen alap, amely egyesítheti Európát és megmentheti Európát abban a korban, amikor az evangéliumot, a keresztet és azokat, akik megteremtették a keresztény Európa és egységének alapjait, mindenáron el kell felejteni.
"Egész életében hű maradt a keresztény Európa elveihez, és a teljes veszély ellenére rendületlenül kiállt az üldözöttek mellett. Ma a bátorság és az óvatosság szimbóluma. (...) Ahogyan kortársainak szüksége volt rá, hogy nevén nevezze a dolgokat, és óva intett az őrült, tébolyult ideológiáktól, úgy van rá szükségünk ma is, hogy ne veszítsük el identitásunkat, és hivatkozhassunk egyedi üzenetére" - írta Jarosław Szarek, a Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke az ünnepség résztvevőinek címzett, Esterházy Jánosról szóló levelében.
A második világháború alatti lengyel menekültek megsegítéséért Esterházy János 2009-ben posztumusz megkapta a Polonia Restituta Rend parancsnoki keresztjét Lech Kaczyński elnöktől.
forrás: Krakkói Főegyházmegye
