Szeptember 6=8-án kezdődött Kárpátalján a 34. Nemzetközi Kárpátaljai Európa Konferencia a Gazdasági Fórum részeként. A rendezvényt a Külügyi Bizottság elnöke, a konferencia kezdeményezője, Marek Kuchciński nyitotta meg. - Elsősorban Közép-Európára összpontosítunk, de a Kárpátok Európájára, a Kárpátok hegységére, mint olyan területre tekintünk, amely inkább egyesít, mint szétválaszt. A legutóbbi konferenciák arra ösztönöztek bennünket, hogy politikai kérdéseket is felvállaljunk; hogy megmutassuk, hogy a hegyek - bár kommunikációs nehézségeket, különböző nézőpontokat jeleznek - egyesítik egymást. Az országaink közötti együttműködésnek nagyon erősnek kell lennie. Sőt, ahogy a gyakorlatban is világosan láthatjuk, saját függetlenségünk, saját szuverenitásunk megőrzése érdekében együtt kell működnünk egymással. Mi azt mondjuk - Kárpátalja, mi azt gondoljuk - Közép-Európa" - mutatott rá a szejm volt elnöke.
Ezt követően Jan Malicki, a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Központjának igazgatója vette át a szót. - Lengyelországban, a mi régiónkban rendkívül szükséges a különböző fontos vállalkozások intézményesítése. A Kárpáti Európa példa arra, hogy ha sok következetességet és kitartást fektetünk bele, akkor egy nagyszerű, fontos intézmény jöhet létre, amely már most rendkívül jelentős a közéleti, társadalmi tevékenységek térképén, egész Közép-Európában.
A találkozó a konferencia előző kiadására való utalással kezdődött, amelyre idén májusban került sor a Podkarpacie régióban található Krasiczynban, valamint számos korábbi eseményre. Ebből az alkalomból egy különleges, a korábbi találkozókat bemutató fotókiállítás készült. - A közép-európai térségben nagyon kevés ilyen eredetű konferencia létezik. A Kárpáti Európa nagyon különböző köröket hoz össze ezen a tisztán lengyel területen, azaz törvényhozókat, a végrehajtó hatalom képviselőit, különböző területek szakértőit, és ugyanakkor nagyon sok embert hoz párbeszédbe, akik a szomszédos országokból és még távolabbról érkeznek" - mondta Maciej Szymanowski, a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója.
Közép-európai identitás. Attribútumok és szimbólumok
A keddi vitákat megnyitó panelbeszélgetés Közép-Európa identitásával, a kontinens e részének jellegzetességeivel foglalkozott. Többek között szó esett a közös történelmi tapasztalatokról és a szuverenitásról.
- A mai globalizált világban nagy problémánk van az identitással, sokan keresik azt, keresik a helyüket, a gyökereiket. Amikor Közép-Európáról beszélünk, gyakran keveset tudunk róla, még mindig keveset tudunk róla, és keveset értünk belőle. Mi egy olyan tér vagyunk, ahol a nemzet és a nemzeti szuverenitás a kulcsfogalom. Gyakran elveszítettük az állami folyamatosságot és a szuverenitást, de a nemzeti közösség megmaradt. Nagyon nagy árat fizettünk azért, hogy megvédjük és fenntartsuk szabadságunkat" - mondta Marek Pęk, a szenátus alelnöke a vitát megnyitva.
A litván álláspontot Emanuelis Zingeris, a Seimas külügyi bizottságának tagja ismertette. - Azért vagyunk itt, hogy bebetonozzuk, miről szólt a május 3-i alkotmány. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Lublini Unió örökségét ne csak a két nemzet örökségeként, hanem európai örökségként fogadják el. De sajnos egy új falat építettünk, amelyet nem mi építettünk, és mindent meg kell tennünk, hogy megoldjuk az energiával kapcsolatos gazdasági problémákat" - mutatott rá az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén a Seimas küldöttségének vezetője.
- Nagy geopolitikai átrendeződés vár ránk, amely a világrend strukturális reformjától függ. A régió országainak jelenléte a globális szervezetekben, de a saját fellépéseire is, többek között a közép-európai cselekvési terület kiszélesítésével összefüggésben. Olyan politikával kell rendelkeznie, amely más kontinensekre is kiterjed. Az ukrajnai háború megmutatja Közép-Európa világpolitikai jelentőségét. A világbéke jövője a világnak ezen a részén játszódik le" - mondta Krzysztof Szczerski, Lengyelország ENSZ-nagykövete.
Markijjan Malszkij, Ukrajna volt lengyelországi nagykövete beszédében rámutatott, hogy a közép-európai identitás témája ma rendkívül fontos. - Mert Közép-Európa nem csak egy történelmi-kulturális vagy intézményi kép. Inkább Közép-Európáról mint gazdasági, társadalmi lényről beszélünk. Gondolunk Ukrajna helyére is, amely kulturális, gazdasági, vallási, spirituális értelemben része ennek. Hasonló történelmi folyamatokkal rendelkezünk" - jelentette ki.
Az első panel moderátora Marek Pęk, a szenátus alelnöke volt.
A közmédia a veszélyek idején és együttműködésük Európa szívében
A keddi második panel a közép- és kelet-európai országok közmédiái közötti együttműködés fejlesztésének szükségességére összpontosított. Hatékonyabb struktúrák létrehozása a műsorszolgáltatók közötti információcsere érdekében, ami kulcsfontosságú lehet a növekvő dezinformációval szemben.
- Az ukrajnai háború kezdetén megpróbálták kiegyensúlyozni az üzenetet. Persze, sok ésszerűséget, sok igazságot kell keresni. Láthatjuk azonban, hogy az orosz hatalmi apparátus nagyon is tisztában van ezzel a nyugat-európai hozzáállással, és egyszerűen kihasználja azt. Az ukrajnai orosz inváziót követően napokig próbáltuk meggyőzni az embereket Nyugat-Európában, hogy ne az orosz-ukrán háborúról, hanem Oroszország Ukrajna elleni agressziójáról beszéljenek. Ennek végül meglett a hatása" - mondta Marek Solon-Lipinski, a Lengyel Televízió értékesítési és nemzetközi együttműködési irodájának igazgatóhelyettese.
- Közszolgálati médiavállalkozásként készültünk az orosz invázióra, több forgatókönyvünk is volt a lehetséges akciókról. A rendkívül stresszes helyzet ellenére tudtuk, mit kell tennünk. A közszolgálati műsorszolgáltató egyesítette erőit a magán műsorszolgáltatókkal. Közös médiamaratont hoztunk létre. Együtt jelzést küldünk polgárainknak. A digitális műsorszórás is nagyon jól működik. Európai partnereinktől is nagy segítséget kaptunk. Számunkra nagyon fontos, hogy az újságírók mindig a kontextusról beszéljenek. Fontos elmagyarázni, hogy a háborút a Putyin-rezsim robbantotta ki. Erős ellenséggel harcolunk" - hangsúlyozta Mykola Csernotyickij, az Ukrán Nemzeti Közszolgálati Távközlési Társaság vezérigazgatója.
A litván LRT televízió oknyomozó újságírói osztályának vezetője, Indrë Makaraitytë rámutatott, hogy az orosz propaganda "nem ma született. - A nyugati kollégák kritizáltak minket. Azt mondták, hogy nem az orosz fél álláspontját tesszük közzé. De most már kinyílt a szemük, megértették, mi az orosz propaganda. Az orosz propagandát terjesztő különböző csoportok aktivizálták erőiket Munkánk egyik célja, hogy keressük a módját annak, hogyan védekezhetünk ez ellen a propaganda ellen, és hogy megkeressük a mögötte álló embereket. A finanszírozási forrásokat is fel akarjuk deríteni" - mondta.
A vitát Piotr Babinetz, a Szejm Kulturális és Média Bizottságának elnöke, a Nemzeti Médiatanácsok tagja vezette.
A konferencia első napján a Kárpáteurópa Klubok Programtanácsának ülésére is sor került.
A 34. Kárpáti Európa társszervezői és partnerei között a Szejm Kancellária mellett a következők voltak: Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet, PKN Orlen, Polska Grupa Zbrojeniowa, Powszechny Zakład Ubezpieczeń, Tauron Polska Energia, Telewizja Polska, TVP World.
Az élelmezésbiztonság mint az európai és globális rend sarokköve
A találkozó második napja (szeptember 7.) az élelmezésbiztonságról szóló megbeszéléssel kezdődött az Ukrajna elleni orosz támadással összefüggésben, amely számos társadalmi és gazdasági következménnyel járt. Az orosz invázió következtében a műtrágya- és energiaárak meredeken emelkedtek, és a makrogazdasági feltételek világszerte romlottak. Oroszország megtámadta Ukrajna közlekedési infrastruktúráját és blokád alá vette azokat a fekete-tengeri kikötőket, ahonnan az ukrán mezőgazdasági termékek 90 százalékát szokásosan exportálják.
Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa rámutatott, hogy az EU elsősorban a gabonaexportban próbálja támogatni Ukrajnát, és hogy a szolidaritási folyosók fontos szerepet játszanak abban, hogy az exportot ne blokkolják teljesen. - Tisztában vagyunk az élelmezésbiztonságot fenyegető veszélyekkel. Ez ellen különböző intézkedéseket hoztunk, többek között az adminisztratív korlátozások felfüggesztését.
Henryk Kowalczyk miniszterelnök-helyettes viszont kijelentette, hogy az élelmezésbiztonságnak mindenkor az első számú témának kell lennie az egész EU-ban. - Nagy kihívás előtt állunk. Az élelmezésbiztonság most a világ számára fontos, mert az Ukrajnából importőr országokba (Észak-Afrika, Közel-Kelet) exportált mezőgazdasági termékeket mindenáron segítenünk kell Ukrajnának exportálni. Jó, hogy sok értékesítési csatorna van. Az éghajlatváltozás is tény, meg kell tanulnunk együtt élni vele. Mind a stratégiai tervben, mind a nemzeti helyreállítási tervben nagyon fontos intézkedések szerepelnek a helyi feldolgozásra vonatkozóan. Remélhetőleg rövidebb utat tesznek majd lehetővé a "mezőtől az asztalig" - mondta.
Az élelmezésbiztonsággal és a gabonaexporttal kapcsolatos jelenlegi ukrajnai helyzetet Mykola Szolszkij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztere ismertette. - Az export korlátozott a háború előtti állapotokhoz képest. Természetesen a frontvonal közelében sokkal nehezebb a helyzet. Csak néhány port van nyitva. A logisztikai költségek csökkentésén dolgozunk. Nehéz megjósolni, hogy Oroszország mit fog tenni, mi fog történni néhány hónapon belül. Úgy gondolom, hogy ha a helyzet nem romlik, a gazdák megpróbálnak dolgozni, bevetni minden földet. Már minden régióban dolgoznak, aratnak és készülnek a következő szezonra" - hangsúlyozta.
- Amit Lengyelország tesz, hogy segít Ukrajnának, és arra próbálja ösztönözni a többi országot, hogy integrálja Ukrajnát az európai struktúrákba, az egy óriási lehetőség. Ukrajna önmagában 600 millió embert képes ellátni, de emellett nagyszerű természeti erőforrásokkal is rendelkezik, amelyek kihasználatlanok. Norvégia után például Ukrajna rendelkezik a legnagyobb gázkészletekkel" - mondta Jarosław Sachajko, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság elnökhelyettese.
A vitát Teresa Pamuła, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság európai parlamenti képviselője moderálta.
A TEN-T hálózat geopolitikai jelentősége Közép- és Kelet-Európában
A találkozónak ebben a részében a régió országainak infrastrukturális minisztériumainak vezetői többek között a transzeurópai közlekedési hálózat felülvizsgálatáról tárgyaltak.
Andrzej Adamczyk infrastrukturális miniszter emlékeztetett arra, hogy a kelet-európai kommunikációs hálózat fejlesztésének ötletét a néhai Lech Kaczyński professzor kezdeményezte. - Ma a Via Carpatia az élet útja, amely sok országnak a közlekedés biztonságát adja. Ami ma van, az egy szervezett erőfeszítés új, fenntartható kommunikációs útvonalak létrehozására. Mindig is azt mondtuk, hogy Ukrajnát össze kell kötnünk az európai útvonalakkal. Közúton, de vasúton is. Bízunk a Rail Carpatia vasútvonal megépítésének ötletében. Abban is biztosak vagyunk, hogy a TEN-T hálózatot ki kell terjesztenünk Ukrajnára és Moldovára. Nagyon ambiciózus kihívást tűztünk ki magunk elé, azaz az Égei-tenger - Fekete-tenger - Balti-tenger közlekedési folyosót. Nem szabad elfelejteni, hogy ez olyan városokat is felvisz a TEN-T hálózat térképére, mint Mariupol, Odessza és Herszon" - jelentette ki Adamczyk miniszter.
Martin Kupka cseh közlekedési miniszter jelezte, hogy Prága teljes mértékben támogatja a TEN-T hálózat fejlesztését minden irányban, különösen most, az orosz agresszió és instabilitás közepette. - Támogatni fogjuk a hálózat fejlesztését. Az összekapcsolhatóság és a közlekedési kapacitás kulcsfontosságú a gazdasági fejlődés szempontjából. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy elérjük fejlesztési céljainkat. A nagysebességű közlekedési útvonalak kiépítése a prioritásunk" - mondta.
- Ha megnézzük a statisztikákat, akkor a háború előtti állapothoz képest felzárkózunk a gabonaexport arányához. Nagyon fontos, hogy az ukrán vasút csatlakozzon az európai hálózathoz. Gondoskodnunk kell a vasúti összeköttetésekről és az ország nyugati határához vezető bekötőutakról. A lengyel-ukrán határon is új ellenőrzőpontokat akarunk nyitni, hogy lerövidítsük a sorokat. A lengyel és az ukrán határszolgálat nagyon jól együttműködik" - mondta Olekszandr Kubrakov, Ukrajna infrastrukturális minisztere. - Lengyelország volt az első ország, amely támogatott minket minden kommunikációs és közlekedési kérdésben. Lengyelország harcol értünk az EU-ban" - hangsúlyozta.
Felszólal: Szymon Szynkowski vel Sęk, a Külügyminisztérium európai politikáért, Lengyelországért, valamint köz- és kulturális diplomáciáért felelős államtitkára. - Bizonyos kommunikációs hiányosságok pótlásáról beszélünk egy olyan régióban, amelynek lakossága a háromoldalú országok tekintetében körülbelül 112 millió fő. Ez a régió nagy lehetőségeket rejt magában. A központi kommunikációs kikötő szintén lehetőséget jelent a régió számára. Ez a régió előrehaladásának, fejlődésének bizonyos értelemben központi eleme ezeknek az ambiciózus terveknek" - mutatott rá.
Julius Skačkauskas, a Litván Köztársaság közlekedési és hírközlési miniszterhelyettese úgy értékelte, hogy a Rail Baltica projektre nagy szükség van, ugyanakkor nagyon nehéz és összetett is. - De ebbe az irányba haladunk, idén is megkezdtük a Kaunas és a lengyel határ közötti szakasz építését. A Rail Balticát be akarjuk illeszteni az észak-déli tengelybe - tette hozzá.
- Ezek az ambiciózus projektek számosak. A TEN-T hálózaton belül és kívül egyaránt. Az üzlet az, ahová eljuthatsz. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a vasúti infrastruktúrával kapcsolatos intézkedésekre, hogy az európai zöld megállapodás részét képezzük, mint olyan infrastruktúra, amely kevésbé káros, kevésbé terheli a környezetet. Számos európai fórumon ismételten felszólítottuk Ukrajnát, hogy minél hamarabb részesüljön az előcsatlakozási forrásokból, hogy a közúti és vasúti infrastruktúrába történő beruházásokat valósíthasson meg, amelyek mind Lengyelország, mind Ukrajna szempontjából fontosak" - jegyezte meg Małgorzata Jarosińska-Jedynak, az Alapok és Regionális Politika Minisztériumának államtitkára.
A beszélgetést Adrian Klarenbach, a Lengyel Televízió újságírója moderálta.
Putyin háborúja a szabad emberek szemével
Az e szekcióban folytatott vita kiindulópontja a Putyin Oroszországában a politikai rendszer elleni akciókban részt vevő disszidensek részvételével kapcsolatos kérdések voltak, valamint az a nézőpont, amelyből az oroszok Putyin háborúját szemlélik.
A vitát Antoni Macierewicz, a kilencedik szejm rangidős elnöke vezette. - Valószínűleg ez az első ilyen beszélgetés az egykori ellenzékiekről, olyan emberekről, akik a nép szabadságáért harcoltak, és akiknek hatalmukban állt, hogy nemzetük visszanyerje függetlenségét és demokráciáját. Ezért nagyon fontos az ő nézőpontjuk, az ő értékelésük arról, hogy mi történik ma Oroszországban, és milyen lehetőség van arra, hogy az orosz emberek másképp kezeljék, másképp értelmezzék a történéseket, mint amivel mi foglalkozunk. Várjuk, hogy a demokratikus Európa és a világ támogatásával Moszkvában az oroszok visszatérjenek egy normális, független, de demokratikus és nem birodalmi Oroszországhoz" - hangsúlyozta a védelmi minisztérium volt vezetője.
- Az orosz ellenzék legfontosabb feladata az Oroszországban uralkodó rendszer elleni fellépés megszervezése. A háborúval szemben nem lehet csak a háború ellen harcolni, most már a győzelemért kell harcolni. Az Oroszországon kívüli ellenzék feladata az országon belüli harc megszervezése, és a pártosodás segítségével a rezsim elleni harc. Ezt össze kell hangolni Ukrajnával - értékelte Vlagyimir Ponomarjev.
Piotr Naimski viszont kijelentette, hogy az oroszok által vívott háborút úgy kommunikálják az orosz nép felé, mint a Nyugat, a NATO elleni háborút. - Ukrajna egyszerre célpontja ennek a háborúnak és terepe is, ahol ezt a háborút vívják. Az a tény, hogy az oroszországi kormánycsapat jelenleg az orosz patriotizmusra apellál, és ezt hatékonyan teszi, megalapozott. Minden ellenállás ezzel a bűnös hatalommal szemben olyan jelenség, amelyet támogatni kell. Támogatnunk kell Ukrajnát, ugyanakkor fel kell készülnünk arra, hogy a háborúnak valószínűleg vége lesz, de a jelenlegi Oroszországban még szervezett ellenzékkel is nehéz megvalósítani ennek a nagy országnak a demokráciává való átalakítását, ha nincsenek kedvező külső körülmények" - hangsúlyozta a Miniszterelnöki Kancellária volt államtitkára, a stratégiai energetikai infrastruktúráért felelős kormánymegbízott.
Az ukrajnai háború rövid és hosszú távú következményei Közép-Európára nézve
Ebben a panelben a konferencia résztvevői Ukrajna jövőjéről, valamint az ukrajnai háború és a régió geopolitikai helyzetének alakulására vonatkozó különböző forgatókönyvekről elmélkedtek.
Felszólal: Ryszard Terlecki, a szejm alelnöke, ezzel kapcsolatban. - Európa ma több szolidaritást, több egységet mutat. A helyzet két országtól függ. Ukrajna rendkívül hősiesen harcol, de tisztában kell lennünk azzal, hogy a háború sorsa nagymértékben függ a külső segítségtől, a fegyverszállításoktól. Itt a legfontosabb ország az Egyesült Államok. Ha az Egyesült Államok felismeri, hogy ahhoz, hogy megőrizze a világban elfoglalt pozícióját, a világrend fenntartásában betöltött fontos szerepét, szükség van Ukrajna győzelmére, akkor mindannyian jól járunk. Természetesen az Egyesült Államoknak lehetősége van arra, hogy számos országot befolyásoljon, amelyek segítséget nyújthatnak vagy nem nyújtanak Ukrajnának. Európa mi részének jelentősége növekszik, a balti államok, az egész régió jelentősége növekszik. A második ország, amelytől a háború sorsa függ, Oroszország. Az orosz vezetés számára a háború elvesztésének kilátása egyáltalán nem létezik. A döntő kérdés az, hogy Oroszország további agressziójával szemben a NATO egységes marad-e, hogy az olyan országok, mint Németország és Franciaország, elég szolidárisnak érzik-e magukat ahhoz, hogy az Egyesült Államok mellett álljanak ebben a konfliktusban" - mondta.
- Egészen a közelmúltig azt hittük, hogy Európa a béke kontinense. Ami a háború következményeit illeti Ukrajnára nézve, az elsősorban a GDP csökkenése, hatalmas hiányt látunk, több százmilliárd eurós veszteséget. Az igények olyan nagyok, hogy szükség van a közép- és kelet-európai országok közötti együttműködésre" - mutatott rá Biró Rozália, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke.
- Az elkövetkező években sokkal komolyabban kell vennünk védelmi, katonai képességeinket. Ezt már láthatjuk például a NATO döntéseiben. Lengyelország védelmi kiadásai is példát mutatnak. A háború második következménye gazdasági jellegű. Még energiaválsággal is szembe kell néznünk. Európa-szerte hatalmas adóssághullám van. A társadalmi elégedetlenség hamarosan befolyásolhatja a politikai magatartást. Ezekre a gazdasági kihívásokra megfelelő választ kell adnunk" - hangsúlyozta beszédében Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
A megbeszélést Arkadiusz Mularczyk, a Külügyi Bizottság alelnöke vezette.
Realizmus és értékek a politikában
A panel a néhai Waldemar Paruch professzor könyvének címére utalt. A vita többek között az idealizmus kérdésére kereste a választ a politikában, az értékek helyére a politikában, különösen az államközi kapcsolatokban, valamint az értékek és a hatalom, a politikai hatalom kapcsolatára. A vitán részt vett Jarosław Kaczyński volt miniszterelnök, Ryszard Legutko professzor, európai parlamenti képviselő és Bronisław Wildstein szerkesztő. A panelt Zdzisław Krasnodębski, európai parlamenti képviselő vezette.
- Értékeink a keresztény hagyományból erednek. Ugyanakkor ez egy libertariánus hagyomány, amely az egyén szabadságára és a közösség szabadságára vonatkozik. Én a politikai realizmus pártján állok. Ez semmiképpen sem jelenti az értékek elutasítását. A politikai realizmus a célokra és a módszerekre vonatkozik, de mindenütt van egy axiológiai tényező - mindenekelőtt a célokat az értékek alapján határozzák meg. Mély meggyőződésem, hogy a lengyel hagyománynak van köztársasági jellege, és hogy az egyik nagy hiba, amelyet mindannyian elkövettünk, beleértve minket is az új idők kezdetén, az volt, hogy elvetettük annak lehetőségét, hogy valami nagyon is valóságosat, azaz a Szolidaritás hagyományát, amely nagyon friss és élő, teljesen érett köztársasági eszmévé alakítsuk át" - mondta Jarosław Kaczyński. A biztonság és az ukrajnai háború kérdésére utalva a Jog és Igazságosság párt vezetője hangsúlyozta, hogy Lengyelország ma "szinte frontország". - Azt is fel kell ismernünk, hogy ez a helyzet valószínűleg egy ideig nem fog változni, és hogy olyan pillanatban vagyunk, amely - ha mindenféle történelmi analógiákra hivatkozunk - a nagy változások pillanata lehet. Szükség van arra, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, és hogy ez egy újabb, még nagyobb győzelem kovásza legyen, amire az emberiségnek valóban szüksége van" - mutatott rá a volt miniszterelnök.
Ryszard Legutko európai parlamenti képviselő viszont megjegyezte, hogy a politikai idealizmus nagyon erős a modern világban. - Hamisnak, tévesnek tűnik, de ott van. Ez fenyegetést jelent a modern világban" - mondta. - "Képmutató világban élünk, a hazug nyelvezet világában, amely bejutott a médiába, a tömegkultúrába, az akadémiai kreativitásba" - panaszolta.
Végül Bronislaw Wildstein szerkesztő a kortárs politika kérdéséről beszélt - Ha megnézzük a kortárs nyugati politikát, elmondható, hogy az nagymértékben a realizmus negációja. A realizmus hiánya ahhoz vezet, hogy teljesen elhibázzuk céljainkat. Azt mondják, hogy lépjünk túl a hagyományos identitáson. Kiderült, hogy Európában, a szép szlogenek homlokzatán túl, az erősebbek uralkodnak, az EU pedig egy neoimperialista alkotás, amelyet a központ irányít, és a tartományoknak hallgatniuk kell rá" - mondta.
Fiatal európaiak. Egy Európa, különböző perspektívák
2022 az ifjúság európai éve. A 34. Kárpátok Európája nemzetközi konferencia harmadik napjának (szeptember 8.) első panelbeszélgetésén a fiatal európai politikai és médiavezetők megvitatták, hogy milyen szerepet vállalnak Európa jövőjének alakításában.
- Az ukrajnai fiatalok hozzáállása az EU-hoz, Közép- és Nyugat-Európához jó. Tudjuk, hogy a nyugati civilizációhoz tartozunk, és nem az orosz civilizációhoz, ahogyan azt az orosz propaganda hamisan próbálja beállítani. Szociológiai tanulmányok azt mutatják, hogy az ukránok többsége támogatja az európai integrációt, és örül annak, hogy Ukrajna visszanyerte független állami létét. A lehető legjobb kapcsolatokat akarjuk kiépíteni Európa népeivel" - nyitotta meg a vitát Anna Menshenina politológus, a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Központjának munkatársa.
Ezt követően Kacper Plajinski, az Európai Uniós ügyek bizottságának elnöke szólal fel. - Oroszország expanzív nemzetközi politikája után egyértelmű, hogy a béke Európában nem biztos dolog. Mindenre fel kell készülni. Érdemes megjegyezni, hogy a nyugati országok Közép-Európáról, Kelet-Európáról alkotott képét évtizedek óta Oroszország diplomáciai fellépése is alakítja, így Nyugat-Európa nem tekinti partnerként a közép-európai országokat. Most a térségünk konszolidációja zajlik, kereskedelmi útvonalak alakulnak ki északról délre. Nyugat-Európa tudatossága minden bizonnyal nagyobb lesz. Mi vagyunk Európa szegényebb része, de gyorsan felzárkózunk" - hangsúlyozta Płażyński úr.
- Ha arra gondolunk, hogy mit tehetünk Közép-Európáért, öt területet érdemes megemlíteni. Mindenekelőtt utakra van szükség, össze kell kötnünk Közép-Európa fővárosait. Aztán a vasút. A harmadik dolog a folyami csatornák. Aztán ott vannak a repülőterek, a regionális összeköttetések. Az utolsó pont a találmányok kérdése, hihetetlen feltalálóink vannak a régióban. Úgy gondolom, hogy fényes jövő előtt állunk, mi vagyunk az egész EU gazdasági motorja" - mutatott rá Nagy Dénes András európaista, a Ludovika - Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Kutatóintézetének képviselője.
A vitát Sébastien Meuwissen lengyel-belga újságíró moderálta.
Kárpáti nők
A második csütörtöki panelbeszélgetés a nők szerepéről, a modern világban betöltött szerepéről és az előttük álló kihívásokról szólt. Megvitatták a nők felelősségét a közéletben, a családi és a szakmai életben.
- Nőként szívből, a társadalomban ránk osztott szerepből végezzük a szokásos feladatokat. Fő feladatunk, hogy meleg otthoni környezetet teremtsünk, hogy mindenekelőtt a családok boldogulhassanak. Nem érezzük tehernek ezeket a feladatokat, mert szívvel tesszük" - hangsúlyozta Marlena Maląg család- és szociálpolitikai miniszter. Az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta helyzetre utalva Maląg miniszter rámutatott, hogy Lengyelország, a lengyel nők és családok felnőnek a kihíváshoz. Lengyel otthonokat, lengyel szíveket nyitottunk. Megszerveztük a legális tartózkodást elsősorban a gyermekes ukrán nők számára, megnyitottuk a munkaerőpiacot. Emberiességből vizsgáztunk" - mondta Marlena Maląg.
- Amikor 2014-ben bekerültem az Európai Parlamentbe, úgy döntöttem, hogy a Nők és a Nemek Közötti Egyenlőség Bizottsága tagja leszek. Pontosan így tekintettem a feminizmusra és arra, hogy lépéseket kell tenni a nők támogatására és lehetőségeinek fejlesztésére. Úgy vélem, hogy a modern világban az a feladatunk, hogy olyan megoldásokat keressünk, amelyek lehetővé teszik a nők számára, hogy teljes mértékben megvalósíthassák önmagukat, így a kormányok, minisztériumok előtt álló valamennyi intézkedés lényege, hogy fejlesszék a számukra legfontosabb készségeket és kompetenciákat, és keressék a munka és a magánélet összeegyeztetésének lehetőségeit. Ennek az elképzelésnek a gyakorlatba való átültetésével elérhetjük, hogy a nők megvalósítsák családi és szakmai lehetőségeiket, és azt is megmutathatjuk, hogy az otthon maradó nő nagyon fontos és felelősségteljes munkát vállal" - mondta beszédében Jadwiga Wiśniewska európai parlamenti képviselő.
- Anyaként, feleségként és nagymamaként meg vagyok győződve arról, hogy mi, konzervatívok egy nagyszerű fiatal generációt nevelünk. Büszkék lehetünk rájuk. Amikor megalapítottuk az egyesületünket, nem gondoltuk, hogy mi fog történni Európával, hogy háború lesz. Konkrét céljaink voltak a nők támogatására a társadalom különböző területein. Amikor kitört a háború, úgy döntöttünk, hogy az első dolgunk az ukrán nők megsegítése lesz - mondta Krystyna Wróblewska, a Kárpátaljai Nők Egyesületének elnöke.
Lucie Szymanowska, fordító, újságíró volt a moderátor.
Collegium Carpathicum - egyetemi együttműködés
A következő panelbeszélgetés a közép-európai országok közötti tudományos, kutatási együttműködésről szólt.
- Együttműködünk a Collegium Carpathicumot alkotó kollégiumokkal. Ez egy nagyon értékes kezdeményezés, és szeretném, ha folytatódna. Így több egyetem csatlakozik, és az együttműködés kibővül. Kiemelt célunk a tudomány, a történelmi és társadalmi örökség népszerűsítése. A közép-európai identitás építése, a Kárpátok régiót alkotó országok kulturális örökségének megismerése nagyon fontos, hogy tudjuk, kik vagyunk, és hogy nagyon fontos erőt képviselünk. Együtt kell működnünk egymással, és tudatosítanunk kell eredményeinket és történelmünket" - mondta Paweł Trefler, a przemyśli Kelet-európai Állami Főiskola rektora.
- A két évig tartó járványok nagymértékben megzavarták a helyzetet és lelassították a folyamatokat. Az ilyen projektekhez személyes kapcsolatokra van szükség. Enélkül lehetetlen olyan mélyreható projekteket megvalósítani, amelyek évek óta működő platformokat hoznak létre. Jelenleg háborús helyzetben vagyunk Oroszországgal. Ukrajna minden városát bármikor rakétacsapás fenyegeti. Az egyetemek tevékenysége azonban még háborús időkben sem változik. A Kárpátok régiója, ha történelmi szempontból nézzük, azért is érdekes, mert a háborúk idején minden megszálló hatalom nagyon vonakodott a hegyek, különösen a Kárpátok felé menni. Nagyon nehéz ilyen terepen katonai műveleteket végrehajtani, fenntartani a logisztikát, az ottani jelenlétet. A mi feladatunk az, hogy a Collegium Carpathicumon belül egy új kapcsolati formulát dolgozzunk ki, amely lehetővé teszi, hogy a világjárvány, a háború ellenére is tartsuk azt a tempót, amit elterveztünk" - mondta Ihor Csependa, a Vaszil Stefanyik Kárpátaljai Nemzeti Egyetem rektora.
A vitát Jan Malicki, a Varsói Egyetem Kelet-Európa Tanulmányok igazgatója moderálta.
A világ vége, ahogy mi ismertük. Határokon átnyúló vezetés. Lengyelország, háromoldalúság, Európa
Az ülésszak e részében a konferencia résztvevői az új európai formula és identitás kereséséről, az európai vezetés kereséséről, valamint az új politikai formákról beszéltek az ukrajnai háború és az új geopolitikai helyzet összefüggésében. Piotr Glinski miniszterelnök-helyettes is jelen volt a panelbeszélgetés résztvevői között.
- Az ukrajnai háború áll itt valószínűleg minden vita és vita középpontjában. Van egy olyan érzés, hogy valamiféle új geopolitikai rend fog kialakulni. Remélem, hogy egy új Európa is létrejön" - mondta Piotr Glinski miniszterelnök-helyettes a megbeszélésen. - Az Oroszország által kirobbantott háború a világon mindenkit ráébresztett arra, hogy a változás tényezője az, hogy egy nemzet kész-e megvédeni magát, feláldozni az életét a hazájáért. Ukrajna megvédi magát, és továbbra is meg fogja védeni magát. És ennek következtében megváltozott a világrend. A háborúra felkészületlen Nyugat-Európa reakciója sokatmondó. Több ország is felkészült, élükön Lengyelországgal. Független energiapolitikát, biztonságpolitikát és számos más politikai formát építettünk ki, részt vettünk például a háromoldalú tengeren. Ez politikailag sokkal érettebb, mint ami Nyugat-Európában történt. Új európai vezetést kell vállalni Kelet-Európában" - értékelte a kulturális és nemzeti örökségvédelmi miniszter.
- Összetört komfortzónában vagyunk, és nem tudjuk, hogyan találjuk meg benne az utunkat, sem Európában, sem a világban. Kétféle válság van: a vezetés és a biztonság válsága" - kezdte beszédét Beata Daszyńska-Muzyczka. - A biztonsági válság érinti a kiberbiztonság, az energiabiztonság és az élelmezésbiztonság területét. A vezetői válság viszont a döntéshozatalt is befolyásolja. A válság idején olyan vezetőkre van szükség, akik gyors, határozott döntéseket tudnak hozni, hogy a társadalmat, az országot a helyes irányba vezessék. Ma itt az ideje elgondolkodni azon, hogy milyen más formák alkalmasak az EU megerősítésére. A háromoldalú formátum talán az új vezetés formátuma" - mondta a Nemzetgazdasági Bank elnöke.
A vita moderátora Michał Łuczewski, a Három Marokkó Egyesület elnökségének elnöke volt.
Kárpátaljai haditudósítók az ukrajnai háborúról
A haditudósítók, akik gyakran életük közvetlen kockáztatásával mennek a frontvonalra, nagyon fontos szerepet játszanak a megbízható információk biztosításában. Hazájukba visszatérve fontos információforrást jelentenek, és mindenekelőtt gondolataikat és véleményüket fejezik ki. A tudósítók szerepéről és az érzelmek kezeléséről szóló panelbeszélgetésen háborús újságírók, a Kárpát-medencei országok, valamint az Egyesült Államok fotóriporterei vettek részt. A beszélgetés moderátora Jacek Przybylski, az Egyesült Államokból, Irakból, Afganisztánból és Csádból származó levelek szerzője, a "Do Rzeczy" hetilap és a Kurier.plus portál publicistája volt.
- Az ukrajnai háború a Nyugat és Oroszország közötti háború. Ez az egyik legfontosabb történet, amelyet dokumentáltam. Miközben több mint harminc éven át fényképeztem a háborút, háborús bűnöket is dokumentáltam. Ez az, amit tehetünk - dokumentáljuk a bűncselekményeket és megmutatjuk a nyilvánosságnak. Ez az oka annak, hogy mindig el kell menni a konfliktusos helyekre" - jegyezte meg Ron Haviv, amerikai riporter, fotós.
A lengyel tudósító nézőpontját Pavel Bobolovics mutatta be - Az ukrajnai háború nem 197 napig, hanem kilenc évig tartott. Egy lengyel újságíró számára ez a konfliktus különösen közel áll. Ez egy háború a barátainkkal, akik mellettünk élnek, akiket befogadtunk az otthonunkba. Munkánk során mindenekelőtt megbízhatónak kell lennünk" - hangsúlyozta a Radio Wnet keleti szerkesztőségének vezetője.
- A háború első napjaitól kezdve éreztük az egész világközösség nagy támogatását, a média tekintetében is. Újságíróként értékelnünk kell ezeket az eseményeket, hogy a megfelelő irányba tereljük azoknak az embereknek a figyelmét, akik nincsenek annyira közel az eseményekhez. Néha nehéz ellenőrizni, hogy mi igaz és mi hamis" - jegyezte meg Olekszij Honcsaruk katonai újságíró és rendező.
Ukrajna és hogyan tovább? Újjáépítés, átalakítás, emberi erőforrások
A 34. Kárpátok Európája konferencia záró panelbeszélgetése Ukrajna jövőjével, az ország újjáépítési stratégiájával és a gazdaság átalakításával foglalkozott. Ehhez Ukrajnának átfogó támogatási ajánlatot kell készíteni, amely magában foglalja mind a stratégia kidolgozását, mind az intézkedések tervezését, valamint az ország jövőbeli irányításához szükséges személyzet képzését.
A regionális, helyi önkormányzati perspektívát Władysław Ortyl, a Podkarpatszkaja régió marsallja mutatta be. - Teljes körű ismeretekkel és szakértelemmel rendelkezünk a programozás, a stratégiai dokumentumok elkészítése, a pénzeszközök felhasználása a beruházási folyamatban. Készek vagyunk részt venni ebben a folyamatban, amely a jó gyakorlatok átadására irányul a projektgondolkodás alkalmazása és végrehajtása terén. Minden helyi önkormányzat részt vesz és részt vett az előcsatlakozási alapok felhasználásának folyamatában. A hozzánk áramló pénzeszközök tekintetében is nagyszerű uniós támogatást hajtunk végre. Tisztában vagyunk azzal, hogy Ukrajna, ha újjáépül, nem a korábbi állapotok újjáépítése lesz, hanem új innovatív tevékenységek megvalósítása a gazdaság és a társadalmi fejlődés minden területén" - jegyezte meg Władysław Ortyl.
- Mindenekelőtt meg kell nyernünk a háborút. Ugyanakkor a konkrét tudás, a konkrét emberek felé orientálódunk, akik részt vesznek az átalakulási folyamatban. Mindannyian az európai integráció felé törekszünk. Remélem, hogy egy gyönyörű Ukrajnát fogunk építeni, a transzatlanti közösség részeként" - mondta Mykhaylo Khariy, az Ukrán Átalakulási Központ munkatársa.
Daniel Fried, az Egyesült Államok korábbi lengyelországi nagykövete hangsúlyozta, hogy Lengyelország átalakulása sikeres volt, és jó modell lehet a mai Ukrajna számára. - Úgy gondolom, hogy az ukrán kormánynak az EU-val, a németekkel és az amerikaiakkal folytatott tárgyalások során az lenne a legjobb, ha nagyon határozottan kimondaná, hogy Lengyelországnak és a balti államoknak komoly helyet kell kapniuk a nyugati szervezetekben Ukrajna átalakítása és újjáépítése érdekében a jövőben. Ez a rendszerszintű átalakulásról szól. Lengyelország megmutatja, hogy ez az átalakulás lehetséges. A lengyel-ukrán kapcsolatok a legjobbak. Ezt a tényt arra kell felhasználnunk, hogy Ukrajna szövetséget kössön Lengyelországgal, Közép-Európával, hogy Ukrajna útja az EU-ba sikeres legyen" - értékelte Daniel Fried.
szöveg: Szejm Információs Központ
Fotó: Marta Olejnik
A TEN-T hálózat geopolitikai jelentősége Közép- és Kelet-Európában
