BEVEZETÉS
Marek Kuchciński
évi 33. „Kárpátok Európája” Konferenciát, amelyet hagyományosan a Lengyel Köztársaság Szejmének védnöksége alatt tartottak meg – nemcsak a Kárpát-országok, hanem a tágabb értelemben vett Közép-Európa parlamentjeivel és intézményeivel együttműködve. rendkívüli helyzet. Kezdetben Ukrajnában – a Keleti-Kárpátokban, a Fekete-hegyhez közeli Jaremcsében – kellett volna megrendezni, de a folyamatban lévő háború meghiúsította ezeket a terveket. Találkozunk tehát a vendégszerető és gyönyörű Krasiczynban.
Tekintsünk vissza és térjünk vissza egy pillanatra még azokhoz az időkhöz is, amikor Közép-Európában a kereszténységet Lengyelország, Kijevi Ruténia, Magyarország vagy a Cseh Köztársaság felvették. Láthatjuk, hogy minden következő nemzedékben és évszázadban számtalan példa akad kiemelkedőre. Ezekből az országokból érkezők együtt dolgoznak a politikai viták, az uralkodók és más vallások eltérő érdekei ellenére, példák Európa mi részünkhöz kapcsolódó jelentős körülményekre és eseményekre – adva ennek különleges és egyedi, sokszor leírt vonásokat. Közöttük vannak olyan vonások, amelyek akár közép-európai együttműködésre is ösztönöznek, és amelyeket ma érdemes felidézni.
Közép-Európát továbbra is határok osztják ketté. Nem messze innen, egy tucat kilóméternyire van az Európai Unió széle. A gondviselésnek és az embereknek – lengyel, magyar, szlovák, cseh, litván, lett, észt, román vagy bulgáriai politikusoknak köszönhetően – ezek az országok 2004 óta, de legkésőbb 2007 óta az Európai Unió részei. így kerültünk ki Moszkva befolyási pályájáról. Mások azonban még mindig benne vannak. Békében építettük újjá államainkat, megszilárdítva függetlenségünket a hazai és az EU-n belüli vitákban – ahogy én fogalmaznék. Ukrajnában rendszeres harcok dúlnak. Éppen ezért mai konferenciánk főként az ukrajnai háborúnak és annak minden következményének szentelődik.
Ma, május 13-án szintén fontos évfordulón találkozunk Krasiczynban. Pontosan 150 éve nyílt meg az első vasútvonal, Przemyślből Chyrówba, majd Budapestre indult személyvonat. Akkoriban még nem volt uniós határ, így szabadon lehetett utazni Chyrówba és azon túl is: Romániába, Magyarországra és így tovább. Ezért találkozunk nemzetközi szinten, hogy a szomszédsági együttműködésről, a nemzetek közötti együttműködésről is beszéljünk, hogy megkeressük, mi köt össze és erősít meg egymást. Szeretnénk megosztani gondolatainkat és benyomásainkat. Emlékezzünk arra, hogy amikor a jelenről beszélünk, akkor a jövőről is beszélünk és gondolunk.
A konferencia egyes eseményei vagy témái nagyon fontosak, mások fontosak, mások pedig hagyományosak. Mindig megbeszéljük az infrastruktúrát, valamint az európai alapokat. Ukrajna átalakulásáról és újjáépítéséről azonban először fogunk beszélni (konferenciánkat ennek szentelt panelbeszélgetés zárja majd). A jövőbeni változások konkrét terveit is bemutatják.
A Collegium Carpathicum projektről néhány új módon fogunk beszélni. Szó lesz még a Kárpátok Európájának sokszínűségéről, a civilizációs útvonalakról, amelyek számunkra a legfontosabbak, hiszen nem csak Keletet és Nyugatot kötik össze, hanem Északot és Délt is.
És mindez a Kárpátok térségében, egy gyönyörű sokszínű vidéken, amely hatalmas természeti gazdagságot, gazdag állat- és növényvilágot, valamint egyedülálló gazdagságot és bátor gondolatokat hoz magával. Emberek, akik a múlt örökségéből gazdagon merítve építik a jövőt: a Kárpátok Európa új identitását a jelentős új kihívások idején.
