A fiatalok jelentik Lengyelország jövőjét és nagy reménységét. A múltban a fiatal lengyelek sokszor bizonyították ezt tudásukkal, szorgalmukkal, változtatási hajlandóságukkal, de áldozatvállalásukkal és az ellenség elleni harcukkal is. Ez történt 1918-ban Lwówban is, amikor a várost a sasok felszabadították. A lwówi sasok a mai napig a haza iránti nagy szeretet és a legnagyobb áldozatra való készség szimbólumai. Amikor 1918-ban Ukrajna azt tervezte, hogy a város történelmi lengyel jellegével szembeszegülve Lvovot a területéhez csatolja, a diákok fegyvert fogtak, és később "Lwów sasai"-nak nevezték őket. 1918. november 1-jén felkelés tört ki Aleksander Fredro, Jan Długosz és Tadeusz Bór-Komorowski szülővárosában. Alig egy tucat nappal később lengyel csapatok érkeztek a város felmentésére, amelyeket többek között a Przemysl Sasok is megerősítettek. A történészek úgy vélik, hogy november 22-ig tartott. A háromhetes harcokban több mint hatezer lengyel vett részt. Csaknem fele fiatal volt, és a legfiatalabb résztvevő kilenc éves volt. Több mint négyszáz ember halt meg, köztük közel kétszáz iskolás és diák. A halottak holttestét 1922-ben helyezték örök nyugalomra a lwówi Védők Temetőjében. A lengyel fiatalok felkelése nem volt elszigetelt. Kevésbé ismert, de rendkívül drámai és megható a przemysli védők története. A Lwówért folytatott harcokkal párhuzamosan fegyveres összecsapások zajlottak Przemyślért is, ahol többek között diákok is fegyvert ragadtak, gyakran életük legmagasabb árát fizetve hazájuk szabadságáért.

"Lengyelország függetlenségének visszanyerésének 100. évfordulóján a Lengyel Köztársaság Szejmje tisztelettel adózik Lemberg rendíthetetlen védelmezőinek, akik az újjászületett hazáért harcoltak" - olvasható a Lemberg védelmének 100. évfordulójára emlékező határozatban, amelyet a Szejm pénteken közfelkiáltással fogadott el. A dokumentum emlékeztet arra, hogy 100 év telt el a lwówi lengyel védők hősies, győztes harca óta, akik azt akarták, hogy a város visszatérjen az újjászülető Lengyel Köztársasághoz.

"Különleges módon emlékezünk meg a kisebb védőkről, akiket hagyományaink szerint Lwów sasainak neveznek, és akik a harcok első időszakában jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a város az ellenség elsöprő túlerője ellenére lengyel kézben maradjon. Ezeknek az eseményeknek az emléke a lwówi védők temetője, amely a mai napig a haza oltárán való áldozatvállalás szimbóluma, és fontos helyet foglal el a lengyel történelmi hagyományban." - hangsúlyozták. Az állásfoglalás hangsúlyozza a jó lengyel-ukrán kapcsolatok fontosságát az európai béke és biztonság szempontjából.

Stanisław Kaczor Batowski 1936-ban készült "Lwówi sasok" című festményének töredéke.

A przemyśli sasok emlékműve