Az alábbiakban egy részletet közlünk a "Lech Kaczyński. Politikai életrajz":
Szombat volt, 1949. június 18. Öt éve volt Lengyelország szovjet kézben. A háború romjaiból felemelkedő Lengyel Köztársaság fővárosa állandó elnyomás, terror, kirakatperek és politikai gyilkosságok tanúja volt. Éppen ezen a napon kezdődött a varsói katonai kerületi bíróság előtt a Lengyel Népköztársaság egyik legszégyenletesebb politikai pere - Adam Doboszyński, a nemzeti tábor aktivistája ellen, akit többek között a hírszerzéssel való együttműködéssel vádoltak. III Reich és az Egyesült Államok. (...)
1949. június 18-án Jadwiga néhai Jasiewicz és férje, Rajmund Kaczyński egy kis szövetkezeti lakásban lakott a Żoliborz-i Paweł Suzina utca 3/216. szám alatt, amely Jadwiga szüleié volt. Gyermeket vártak. A szülés otthon zajlott (a kórházban pemfigusjárvány volt), nehéz és hosszú volt (egész nap tartott). Inkább egy lányt vártak, de két fiú született, ikrek, Lech Aleksander és Jarosław Aleksander.
Hedviggel ellentétben Rajmund nem mutatott nagy meglepetést. "Nem, valahogy normálisan fogadta. Talán azt hitte, hogy ez növeli a férfiúi büszkeségét" - Jadwiga felidézte.
A különleges napról kérdezve hozzátette: "Számomra nagy meglepetés volt. Nem tudtam, hogy ketten lesznek, senki sem szólt nekem erről. Azt hittem, hogy lányom lesz, ahogy az orvos is gondolta. Magdalénának kellett volna lennie. És itt volt a meglepetés. De én ezt azonnal normálisnak fogadtam el. Nem csalódtam, hanem rettenetesen boldog voltam. Jarek született először, és fél óra, talán negyven perc múlva Leszek, akiről szintén nem tudtam, még az egyik és a másik között sem tudtam, hogy még egy másik fog születni [...]. Otthon szültem, a szülést Tadeusz Gajcy édesanyja, Irena vezette le. Nagyon boldog voltam. A nagyszüleim borzasztóan boldogok voltak, egyszerűen megőrültek. Apám azt akarta, hogy fiúkat szüljek, mert neki két lánya volt" (J. Kaczyńska jelentése, Varsó, 2012. január 10., interjúalany: S. Cenckiewicz és A.K. Piekarska).