Az Európai Unió jövőbeli területi fejlődése és az Unió társadalmi és gazdasági kohéziójára vonatkozó közös célunk elérése - sokszínűségének megőrzése mellett - egyre inkább a versenyképesség és az innováció kiegyensúlyozott és integrált erősítésén múlik majd az EU egész területén.

Az európai országok politikai és gazdasági elitje számára ez a hatalmas kihívás még fontosabbá válik, ha figyelembe vesszük a globalizáció nyomását, a kedvezőtlen éghajlati és demográfiai változásokat, az európai piac válságát és a fenntartható fejlődés ingatag alapjait.

Ugyanakkor nem tudunk és nem is akarunk lemondani a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos aggodalmunkról az Unióban, amelyet "a gazdaság és az ökológia egyensúlyaként", valamint "a gazdaság és a társadalmi értékek egyensúlyaként" értelmezünk.

Ma már egyértelmű, hogy az EU új tagállamokkal való bővítése egy sor új kezdeményezést indított el, amelyek gazdagították az Európa egészének társadalmi-gazdasági fejlődéséről való gondolkodást, mivel új ösztönzőket teremtettek e fejlődéshez, különösen a területi dimenzióban.

Erre példák az olyan makroregionális kezdeményezések, mint a balti-tengeri stratégia és a Duna-stratégia, amelyek a régiónkban lévő államok közötti makroregionális együttműködés képességét mutatják. Ezek megmutatják, hogy a fejlesztésről való gondolkodás során mennyire fontos, hogy számos ország és az Unió potenciálját egyesítsük annak érdekében, hogy "kumulatív fejlesztési hatást" hozzunk létre világosan meghatározott célok mentén.

Makroregionális szempontból a stratégiai nézőpont nemcsak a meglévő fejlesztéspolitikai kezdeményezésekhez ad hozzáadott értéket, hanem ösztönzi az Európai Unió számára különösen fontosnak tekinthető területek célba vételét is.

A Kárpátok makrorégiót teljes mértékben ilyen területnek ismerhetjük el. Megfelel az Európai Bizottság által a makroregionális stratégiákra vonatkozóan meghatározott kritériumoknak, amely a kohéziós politika jövőbeli programozási időszakában különösen fontosnak tartja a területfejlesztés e formáját.

A Kárpátok makrorégió megfelel a meghatározás kritériumainak, mivel teljes mértékben olyan terület, amely "különböző országok és régiók területeit egyesíti, amelyeket közös jellemzők és problémák kötnek össze". Magában foglalja Közép-Európa, Délkelet-Európa és a Balkán nagy részét. A Kárpátok Európa egyik legnagyobb (az Alpoknál is kiterjedtebb) és legnagyobb biológiai sokféleséggel rendelkező hegyvonulata, amely ívesen, 1500 km hosszan húzódik Ausztriától a Cseh Köztársaságon, Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon, Románián, Ukrajnán és a Keleti Partnerség programban érintett Ukrajnán keresztül Szerbiáig.

Lengyelországban a Kárpátok régiója az ország területének több mint 6%-jét foglalja magában, és hatalmas területeket foglal magában, amelyek a Śląskie vajdaságban, Małopolska és Podkarpacie régiókban összpontosulnak - a Beszkidektől a Tátrán át a Bieszczady-hegységig. Ez a Közép- és Kelet-Európa zöld gerincének nevezett terület több okból is stratégiai jelentőségű.

Először is, ez egy rendkívül fontos geopolitikai terület, és az európai politika délkeleti irányvonalának kulcsfontosságú területe. Három státuszú európai országot köt össze: a tagállamokat, a csatlakozó országokat és a keleti partnerség (ENP) által érintett országokat. Ez egy olyan hely, ahol számos stratégiai politikai érdek keresztezi egymást. Az EU legutóbbi bővítése után a Kárpátok az EU keleti határává váltak, ami növeli a régió jelentőségét és stabilitását az egész Közösség számára.

Másodszor, ez egy kulturálisan nagyon gazdag és társadalmilag sokszínű terület. Csodálatos példája a modernitással keveredő hagyományok európai gazdagságának. Ez a terület számos fontos gazdasági kezdeményezésnek is otthont ad, és nagy vállalkozói potenciállal rendelkező emberek lakják.

Harmadszor, ez az egyik legfontosabb európai környezeti erőforrás, amely rendkívüli természeti gazdagsággal rendelkezik. Hatalmas hatással van a közép-európai országok éghajlati és vízviszonyaira, a táj és a gyógyfürdő értékei pedig erősítik vonzerejét.

Ugyanakkor azonban ezen a területen komoly problémák és kihívások várnak megoldásra. A legfontosabbak közül csak kettőt említünk meg

A Kárpátokban minden évben előfordulnak természeti katasztrófák (árvizek), amelyek hatalmas károkat okoznak. A Kárpátok lengyelországi részén és az előhegységekben a villámárvizek évente milliárdos károkat okoznak, amelyeket az állam képtelen helyreállítani. Ugyanakkor a Kárpátok olyan ivóvizet termelnek, amely Románia szükségleteinek közel 90%, Lengyelország szükségleteinek pedig több mint 50% (a Visztula vízgyűjtő területe). Ez alapvető fontosságú a jövő generációi számára, és a megfelelő vízgazdálkodásnak mindenképpen a makroregionális stratégia egyik pillérének kell lennie ezen a területen.

A Kárpátok Európa e részén az egyik leggyengébb versenyhelyzetű terület.

Ez a jelenlegi Unió legszegényebb részeire és szomszédaira terjed ki, és környezetvédelmi és közlekedési beruházásokat, a helyi vállalkozói szellem támogatását, valamint a humán erőforrásokat - beleértve a migrációt is - érintő koherens politikát igényel. Különösen fontosak a térség közlekedési integrációjára irányuló kezdeményezések, amelyek lehetővé teszik mind a kontinens többi részével való hatékony összeköttetést, mind pedig a belső integrációt (pl. Lengyelországon belül). A Kárpátok tehát az Európai Unió számára stratégiailag fontos terület, és külön kell szerepeltetni az uniós programokban. Támogatásra van szükségük a gyakran hivatkozott európai szolidaritás elvének megfelelően, amely alatt a jólét másokkal való megosztásának képességét értjük.

A Kárpát-medencei országok még 2003-ban megállapodtak arról, hogy az együttműködés lehetőségei a Kijevben bejelentett, nagyon jó Kárpáti Egyezmény formájában, amely egyfajta platformként egy keretet vagy "általános politikai célkitűzéseket határoz meg a Kárpátok védelmének és fenntartható fejlődésének integrált megközelítése érdekében". Ez azonban nem csökkenti azt a benyomást, hogy ez a makrorégió továbbra is az Európai Unió árnyékában marad. Ezt erősíti az a tény, hogy a Kárpátok hegyvidéki problémái nem tartoznak a többoldalú együttműködési formák közé, mint például a fekete-tengeri, a balti vagy a dunai államok.

Mindezen okok miatt helyénvalónak tűnik egy európai stratégia kidolgozása a Kárpátokra vonatkozóan.

Célja - a balti-tengeri stratégia vagy a Duna-stratégia példáját követve - mindenekelőtt az Európai Uniónak a Kárpátok makrorégió egyes területeire irányuló eszközeinek és cselekvési programjainak integrálására kell törekednie (a Kárpáti Egyezményből eredő rendelkezésekkel összhangban), ahol már számos projektet hajtanak végre közösségi forrásokból, de nem mindig hatékony módon.

A helyszínen van potenciál és együttműködési hajlandóság, ami a sajnálatos módon elszórt politikai kezdeményezésekben és a különböző szintű gyakorlati intézkedésekben tükröződik. Itt az ideje, hogy egy lépéssel tovább lépjünk.

A szeptember 7-én kezdődő krinicai gazdasági fórum erre lehetőséget adhat. Az Európai Unió Tanácsának lengyel elnöksége parlamenti dimenziójának részeként a lengyel Szejm és Szenátus konferenciát szervez "A Kárpátok Európája" címmel. A konferencia a párbeszéd platformjaként szolgál mindazok számára, akik érdekeltek a hegyvidéki területek fejlesztésében és a regionális együttműködésben mind az EU-n belül, mind pedig a legközelebbi szomszédokkal. A konferencia arra is szolgál majd, hogy közös nemzetközi fellépést kezdeményezzen a Kárpátok fejlesztése érdekében, valamint annak lehetőségét, hogy ez a makrorégió magasabbra kerüljön az európai együttműködés és fejlesztés hierarchiájában.

 A "Kárpáti Európa" a lengyel elnökség prioritásainak (keleti partnerség, a kárpáti országok európai integrációja, tágan értelmezve a biztonság) megvalósításának is része. Ugyanakkor ez a megfelelő időpont a kezdeményezés számára, mivel a 2014-2020-as uniós pénzügyi kereten belül megkezdődött az új fejlesztéspolitikai szabályozások kidolgozása. Ezért a Kárpátalja fejlesztéséről szóló nemzetközi vita lehetőséget nyújthat arra, hogy az uniós fórumon olyan célt tűzzünk ki, amely egyértelműen azonosítható a lengyel kezdeményezéssel.

A "Kárpátokban gazdag az Európai Unió" szlogen lehetővé teszi, hogy jobban és hatékonyabban fejlődjön ez a fontos hely kontinensünk térképén.