Február 5-6-án Krasiczynban (Podkarpatszkaja vajdaság) került megrendezésre a 32. Kárpátok Európája nemzetközi konferencia. A résztvevők között voltak parlamenti képviselők, helyi önkormányzati tisztviselők és tudósok Lengyelországból, Magyarországról, Szlovákiából, a Cseh Köztársaságból, Litvániából, Lettországból, Moldovából, Ukrajnából, Grúziából és Romániából. A konferencia résztvevői megvitatták többek között a parlamenti diplomácia jelentőségét az európai biztonság szempontjából, a Green Deal-t, a tudományos együttműködést és a Kárpátalja gazdasági fellendülését a koronavírus világjárvány okozta válság után. A konferenciát a Szejm kancelláriája szervezte. A járványhelyzet miatt az ülést vegyes formában tartották.

A konferenciát Ryszard Terlecki, a Szejm alelnöke, Marek Kuchciński, a Külügyi Bizottság elnöke és Andrzej Adamczyk infrastrukturális miniszter nyitotta meg.

- A Kárpáti Európa e 32 kiadása során sok ötlet és kezdeményezés született, de leginkább emberek Közép-Európa minden részéből - politikusok, üzletemberek, tudósok, önkormányzati tisztviselők, kulturális emberek - mondta Terlecki alelnök a krasznahorkai várban tartott beszédében. Mint megjegyezte, ezeken a találkozókon kívül létezik egy "baráti, együttműködési infrastruktúra, amely rendkívül értékes a térségben". - Szeretném felhívni a figyelmet a parlamenti diplomáciára. Ez ma különösen fontos. Nézem ukrán barátainkat, akik ilyen nehéz és veszélyes pillanatban vannak. Az ukrán Verhovna Rada elnökhelyettesével folytatott beszélgetés során kijelentettem, hogy ha valami történne, mi mindannyian, akik Közép-Európából érkeztünk, készek vagyunk elmenni Kijevbe, hogy megmutassuk a világnak, hogy Ukrajna nincs egyedül, és támogatni fogjuk Ukrajnát a feszültség nehéz időszakában" - hangsúlyozta Terlecki.

Marek Kuchciński, a Szejm volt marsallja és a Kárpáti Európa Konferencia kezdeményezője megnyitó beszédében a Kárpáti Európa Nemzetközi Klub megalakításáról tájékoztatott, amely az igények meghatározását, az optimális megoldások megvalósítását és a közös kezdeményezések megvalósításának hatékony mechanizmusát hivatott szolgálni. - Szeretnénk létrehozni ezeket a klubokat, és támogatni a létrehozásukat kontinensünk különböző részein. A gondolat egy: együttműködés, a lehetőségek kihasználása és a kulturális és természeti örökségünk ápolása, amely nagyon sokszínű, és amely az embereknek, nekünk, őseinknek és utódainknak köszönhetően fejlődik, akikre a lehető legjobb értelemben akarjuk hagyni Európa e részét" - mondta a Külügyi Bizottság elnöke a kezdeményezésről.

- Ez a 11. alkalom, hogy lehetőségem volt részt venni ezen az eseményen. Rendkívül fontos a társadalmi és gazdasági szférában, de különösen a tudatunkban hoz változásokat. Azért találkozunk, hogy megváltoztassuk a valóságunkat. És ez valóban változik" - mondta Andrzej Adamczyk infrastrukturális miniszter. - Aki ma a Via Carpatia Lublin és Rzeszów közötti szakaszán közlekedik, láthatja, hogy ennek a vitának van értelme. Abban az évben vagyunk, amikor aláírjuk a Via Carpatia összes szerződését a szlovák határig. Ebben az évben befejezzük a Lublin és Białystok közötti útra vonatkozó összes eljárási erőfeszítést is. A Via Carpatia-t is az Európai Közlekedési Hálózat folyosójába soroljuk. A Rail Carpatia, vagyis a Háromszék országait, a Kárpátokat összekötő vasúti folyosó viszont egy másik vállalkozás - tette hozzá.

Parlamenti diplomácia az európai biztonság érdekében

A szombati első panelbeszélgetés a parlamenti diplomácia jelentőségét vitatta meg a kontinens biztonságának összefüggésében, valamint a lengyel parlamenti diplomácia szerepét a világnak ebben a részében. - Olyan korban élünk, amikor azokban az országokban, ahol a nemzeti parlamentek nagyon erősek, a polgárok biztosak lehetnek abban, hogy jogaikat tiszteletben tartják. Ez egyúttal a történelem átírására, az erőviszonyok megváltoztatására irányuló kísérletek különleges időszaka is a mi részünkön, aminek általában nagyon rossz vége szokott lenni - nyitotta meg a beszélgetést Maciej Szymanowski, a Wacław Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója.

A vitában Ryszard Terlecki alelnök megjegyezte, hogy "fontos pillanatban vagyunk, amikor ennek a szervezetnek a jövőjéről folyik a vita az EU-ban. - Azoknak az országoknak, amelyek hozzá akarnak tartozni, szintén részt kell venniük ebben a vitában. Ha sikerülne erős együttműködést kialakítanunk a régiónkban, akkor ezek a lehetőségek bővülnének. Az EP-ben kellene lennie egy közép-európai csoportnak. Ez fontos előrelépés lenne, amely az itteni megbeszéléseink eredményeként is megvalósulna - hangsúlyozta.

Bernacki úr viszont emlékeztetett arra, hogy a parlamenti képviselők a "szuverén nemzetek szuverénjének" képviselői. Ők is a tartós testek képviselői. - Sajnos világunkat a politikai elitek válsága sújtja, a parlamentarizmus történetének legsúlyosabb válsága" - panaszolta.

A Magyar Országgyűlés EU-ügyi bizottságának elnöke rámutatott, hogy a Kárpátok régiója hihetetlen potenciállal rendelkezik, amelyet nem használnak ki megfelelően. - Ha a biztonsági helyzet alakulását nézem, úgy tűnik számomra, hogy az elmúlt évtized válságok sorozata volt. 2008, a gazdasági válság, majd a migrációs válság. Az EU a legtöbb esetben nem tudott előre cselekedni, csak reagált. Növekvő biztonsági kihívásokkal nézünk szembe. Látjuk, hogy Oroszország milyen fenyegetést jelent Ukrajnára, hogy ezek a lépések hogyan érintik a Kárpátalját is. A visegrádi országok közvetlen hatása alatt állnak a keleten tapasztalható fenyegetéseknek - értékelte Hörcsik Richárd.

Mykola Kniazhytski, Ukrajna Verhovna Rada képviselője, megköszönve a lengyel szejm és szenátus támogatását, amelyet Ukrajna kapott, kijelentette, hogy mindent megtesz a Kárpátok Klub hatékony működéséért. - Ukrajna nem lehet ütközőzóna. Ha Ukrajna orosz befolyás alá kerül, a következő agresszió a balti államok és Lengyelország ellen irányul majd. Voltak szomorú tapasztalataink, és ezt tudatosítanunk kell - figyelmeztetett. - A Kárpát-medencei országok egysége és megbékélése rendkívül fontos. Készenlét arra, hogy egy orosz agresszió esetén, ami nagyon is valós, a Kárpátok országai olyan hely lesznek, ahová az agresszió elszenvedői menekülni akarnak. Arra kérem valamennyi parlament képviselőit, hogy támogassák a parlamenti demokráciát" - mondta a Lengyelországgal fenntartott parlamentközi kapcsolatokért felelős parlamenti csoport társelnöke.

- Rendkívül fontos számunkra, hogy az EP-ben regionálisan is együttműködjünk. Néha a frakcióink olyan szorosan össze vannak kötve, hogy nehéz megtalálni a vita formáját. Lehetőséget kell teremtenünk a frakciókon átívelő állandó kapcsolattartásra. Emlékszem Lech Kaczyński elnök 2008-as tibilisi beszédére. Emlékszem, hogy Nyugaton milyen reakciókat váltott ki ez a beszéd, amikor az emberek azt mondták, hogy ez valamiféle politikai fantázia, hogy ez túlzás. Ma ezek a szavak teljesen más jelentéssel bírnak. A parlamenti diplomácia több okból is fontos. A külpolitika jellege megváltozott, és nem csak államok, miniszterek és elnökök közötti politika. Társadalmi és parlamenti szinten is zajlik. Ugyanakkor az európai integrációs folyamatok azt jelentették, hogy az európai politikánk nemcsak külpolitika, hanem részben belpolitika is, például az infrastruktúrával összefüggésben. Meg kell reformálnunk az EU-t, hogy megerősítsük a nemzeti parlamenteket, hogy az EU a nemzetállamok szintjén gyökerezhessen a demokráciáinkban - érvelt Zdzisław Krasnodębski, európai parlamenti képviselő.

A Balti-tengertől a Fekete-tengerig és az Égei-tengerig a Kárpátokon keresztül? A TEN-T hálózaton belüli új összeköttetések lehetőséget jelentenek a régió számára

A második panel többek között a kommunikációs láncok kiterjesztésének lehetőségeit vitatta meg. - Az Európai Bizottság új kommunikációs útvonalat javasolt, amely a Via Carpatia része. Ez a 2016 eleje óta tett erőfeszítések és erőfeszítések eredménye. Köszönjük a régió országainak elkötelezettségét. Ennek köszönhetően számíthatunk arra, hogy a balti kikötők a balti-fekete-tengeri-égei-tengeri folyosón keresztül összeköttetésben lesznek Dél-Európával. Ez már konkrét eredménye a munkánknak. Mi, a háromoldalú államok ambiciózus nemzetek vagyunk. Ez még nem a vég. Tavaly Szófiában, a háromportugál országok csúcstalálkozóján Andrzejuda elnök úr kíséretében a Rail Carpatia folyosó létrehozására szólítottam fel, mert ez feltétlenül szükséges a háromportugál országok számára - mondta Andrzej Adamczyk infrastrukturális miniszter.

Rafał Weber infrastrukturális miniszterhelyettes a Via Carpatia megvalósításáról beszélt. - A Via Carpatia 715 km-es szakaszának, amely lengyel területen halad át a litván határtól a szlovák határig, jelenleg csaknem 30 százaléka áll rendelkezésre. Ennek a kommunikációs útvonalnak valamivel több mint 50 százaléka van a megvalósításban, 20 százalék pedig az előkészítő szakaszban van, amely idén végrehajtási megállapodások formájában fog megvalósulni - ismertette.

- A TEN-T minden új folyosója és lehetséges elágazása lehetővé teszi számunkra, hogy növeljük e hálózat értékét, és hozzájáruljunk a közös európai közlekedési hálózathoz. Nagyon fontos, hogy az új javaslatokat körültekintően értékeljük. A közlekedési kapcsolatok fejlesztésének nem szabad kizárólag a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére összpontosítania. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Fekete-tenger, a Balti-tenger, az Adriai-tenger és az Égei-tenger között egy új logisztikai kapcsolatlánc jön létre. A régió minden országa profitálhat az integrált közlekedési kapcsolatok megteremtéséből - jegyezte meg Tâlis Linkaits lett közlekedési miniszter.

- Júliusban a Cseh Köztársaság veszi át az EU Tanácsának elnökségét, és a közlekedés területén a TEN-T hálózat aktualizálását fogjuk befejezni - mondta Jan Sechter, a cseh közlekedési miniszterhelyettes. - Ukrajnával is tárgyalni kell a TEN-T hálózathoz való csatlakozásról, hogy a tervek harmonizációja a stratégiai dimenzió egyik láncszeme legyen. A keleti partnerséget konkrét infrastrukturális programokban kellene megvalósítani - értékelte a cseh politikus.

Az ülés ezen részének moderátora Bogdan Rzonca európai parlamenti képviselő volt.

Green Deal Kárpátalján - A biogazdálkodás mint lehetőség a kis- és közepes méretű gazdaságok számára, szén-dioxid-kibocsátás, Biodiverzitás Stratégia 2030, Erdészeti Stratégia.

A napirendi pont első felszólalója Janusz Wojciechowski, az EU mezőgazdasági biztosa volt. Az alku mezőgazdasági része reakció az elmúlt évek folyamataira, az iparosodásra és a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételére, amelyek nagymértékben megváltoztatták az európai mezőgazdaságot. A cél az, hogy fenntarthatóvá tegyük a mezőgazdaságot, és minél több gazdálkodónak adjunk lehetőséget. Ez a Podkarpacie jelensége, és ennek a régiónak a tapasztalatai nagyon fontosak. Bár az itteni gazdaságok viszonylag kicsik, termelési eredményeik nagyon jók, magasabbak, mint a jobb földdel rendelkező régiókban. Az ásványi műtrágya-fogyasztás is itt a legmagasabb. Ez a biogazdálkodás jelenti a nagy lehetőséget, különösen a hegyvidéki régiók számára. Ez egy kiváló javaslat az ilyen típusú mezőgazdaság számára, amelynek kevés esélye van az Európában tapasztalható tömeges, iparosított mezőgazdasággal szemben. Az európai alapok és a célzott támogatás segítségével ezek a régiók részesülhetnek az átalakulás előnyeiből - mondta Janusz Wojciechowski.

A lengyel kormány intézkedéseit Anna Gębicka, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára ismertette. - Az ilyen kulcsfontosságú területen bekövetkező változások szükségszerűen számos aggályt vetnek fel. Ezért már a nemzeti stratégiai terv előkészítésének szakaszában nagyon széles körű konzultációkra összpontosítottunk a gazdákkal, az agrár-élelmiszeripari ágazattal, a szakmai szervezetekkel és a gazdák szakszervezeteivel. A konzultációk szervezésekor a modern technológiákra összpontosítottunk. Sok kérdést és észrevételt kaptunk, ami azt mutatja, hogy mennyire fontosak ezek a változások. Remélem, hogy a Zöld Megállapodással kapcsolatos aggodalmak fokozatosan eloszlanak. Nagyon fontos a tudásátadás, a modern megoldások alkalmazása a mezőgazdaságban - hangsúlyozta.

Anna Paluch, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Erdészeti Bizottság alelnöke a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiára összpontosított. - Hiányoznak a pénzügyi sajátosságok és a terminológiai következetesség. Ha nem tesszük koherenssé a terminológiát és a technikai szabályokat, akkor nem lehet megvalósítani ezt a stratégiát. Mindezen intézkedéseknek interdiszciplinárisnak kell lenniük. A természetes gazdaságot, a természet értékeinek felhasználásával, harmonikusan kell fejlesztenünk, együttműködve szomszédainkkal a Kárpátok ívén" - mondta.

Feldman Zsolt, a magyar Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az Európai Unió által kidolgozott stratégiákra hivatkozott. - Nagyon fontos, hogy választ keressünk arra a kérdésre, hogyan lehet fenntartani a mezőgazdaságot, hogy a tartományokban élő termelők továbbra is meg tudjanak élni a tevékenységükből. Feltételeztük, hogy össze tudjuk hangolni a versenyképességre és a környezetvédelemre vonatkozó törekvéseinket. A Zöld Megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében technológiai fejlesztésekre, új mezőgazdasági technológiák alkalmazására van szükség. Ez költséges, és időre van szükségünk az új gazdálkodási technikák bevezetéséhez. A gazdálkodók által a Zöld Megállapodással kapcsolatban megfogalmazott fenyegetések csak részben oldhatók meg pénzügyi támogatással. Szükség van a tudásbázis formájában nyújtott támogatásra is - mutatott rá.

Martin Kováč, a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumának államtitkára elmondta, hogy Szlovákia egyetért azzal a nézettel, hogy a Green Deal a fenntarthatóság fenntartására irányuló átmenet alapvető elemévé válhat. - Az úgynevezett környezetvédelmi célok meghatározásakor szem előtt kell tartanunk a kisgazdaságok jelentőségét - tette hozzá.

A megbeszélést Teresa Pamuła asszony, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja vezette.

A kárpátaljai gazdaságok újjáépítése a gazdasági válság után

A IV. panel lehetőséget adott a világjárvány okozta gazdasági válság megvitatására, amely valamennyi kárpátaljai ország gazdaságát érintette, valamint a gazdasági fellendüléshez kapcsolódó programok végrehajtására.

Waldemar Buda, az alapok és regionális politika minisztériumának államtitkára megjegyezte, hogy a lengyel állam egyfajta próbatételen ment keresztül. - Hatalmas kihívás előtt állt a lengyel gazdaság. Mindenekelőtt a foglalkoztatási paraméter volt a legfontosabb számunkra. Ez a teszt megfelelt. 2019 és 2021 között növeltük a foglalkoztatottak számát. Ez azt mutatja, hogy az általunk bevezetett eszközök működtek. A pénzügyi pajzs, a társadalombiztosítási mentességek vagy a "leállások" fenntartották a munkahelyeket. Mind a nemzeti, mind az európai intézkedések érintettek voltak. Az infláció nyilvánvaló következmény, amellyel egész Európában szembesülünk. Minimális a munkanélküliség. A cél, amit szeretnénk elérni, egy makroregionális, európai, kárpátaljai stratégia. Követnünk kell az Európai Bizottság kezdeményezését, hogy előkészítsük, koncepcionálisan dolgozzunk a Kárpátok stratégián. A magunk részéről kormányközi megbeszéléseket folytatunk - biztosította.

- Gyakorlatilag az egész világ az inflációval küzd, miközben kilábal a világméretű lassulásból. Ez egy globális jelenség, amely a mi régiónkat, a Kárpátalját is érinti. Ezért az első uniós országok már 2021 októberében elkezdték végrehajtani azokat a programokat, amelyek célja az áremelkedésre leginkább érzékenyek, különösen a legalacsonyabb jövedelműek, a nyugdíjasok esetleges veszteségének korlátozása. A lengyel kormány sem maradt le, és saját projekteket is végrehajtott ezen a területen. Csökkentették a legfontosabb energiahordozók és szolgáltatások áfáját és jövedéki adóját, valamint további megoldások születtek a közvetlen támogatás formulájában - hangsúlyozta beszédében Jan Sarnowski pénzügyminiszter-helyettes.

Elisa Ferreira, a kohézióért és a reformért felelős biztos videoüzenetben szólt a konferenciához. Megemlítette a válság után az uniós országokba áramló segélyeket. Üdvözölte, hogy a tagállamok és a nem uniós szomszédok együtt dolgoznak a közös kihívások kezelésén és a lehetőségek közös megragadásán.

A vitát Jerzy Kwieciński, a Bank Pekao S.A. igazgatótanácsának alelnöke moderálta.

Fiatal bajnokok - Közép-Európa jövőjének megteremtői: innováció, kreativitás, találmányok

A konferencia első vasárnapi panelbeszélgetése a közép-európai fiatalokban rejlő lehetőségekről szólt. Kreativitásuk, energiájuk, bátorságuk és látnoki szellemük. Inspirációk más országokból, valamint olyan inspirációk, amelyeket a világ más részein élő fiatalok meríthetnek közép- és kelet-európai társaiktól. Fiatal kutatók, tudósok és induló vállalkozások alapítói beszéltek szenvedélyeikről, érdeklődési körükről, szakmai tevékenységük kezdetéről, folyamatban lévő projektjeikről, kilátásaikról és kihívásaikról. Tapasztalataikat és gondolataikat megosztották: Patryk Pijanowski - a Nebucode és a TherapyCave (a Startup Mine nyertes projektje) alapítója, Michał Styczyński - a Varsói Egyetem Biológia Tanszékének PhD-hallgatója, Alicja Filiacz - a Podkarpacie régió legendáiról szóló digitális képregény első helyezettje, Maksymiliam Paczyński - a nemzetközi Intel Impact Creators verseny győztese, és Maciej Trojnar - a földrajzolimpia háromszoros győztese, a National Geographic világbajnokságon részt vevő lengyel csapat kapitánya.

Az ülés ezen részének moderátora Gönczi Róbert, a budapesti Migrációkutató Intézet tudományos munkatársa volt.

Az egyetemek és társadalmi környezetük

A konferencia második napján a 32. Kárpáteurópa Konferencia résztvevői a tudományos szintű együttműködésről is tárgyaltak. Megvitatták a tudományos világ előtt álló kihívásokat, az egyetemek helyzetét és társadalmi felelősségüket a világjárványok idején. A panelbeszélgetés résztvevői megállapították, hogy az emberiséget az elmúlt években meglepő világjárvány új kihívások elé állította az egyetemeket, és az egyetemek társadalmi felelőssége sokszorosára nőtt. A tudományos világgal való együttműködés megfelelő formáinak megtalálása és a közép-európai egyetemek közös kezdeményezéseinek szükségessége szükséges intézkedésként került említésre. A beszélgetőpartnerek megosztották tapasztalataikat az egyetemek működésével kapcsolatban a világjárványok idején, amelyek nemcsak oktatási szerepet játszanak, hanem a régióra is hatással vannak. Megvitatták a Kárpátalja történelmi örökségével kapcsolatos projekteket és a Collegium Carpathicumon belüli együttműködést is. Egyetértettek abban, hogy a Nemzetközi Kárpátia Klub nagyszerű eszköz lehet új projektek, partnerségek ösztönzésére. Szóba került a Pop Iván-csúcson található csillagászati és meteorológiai obszervatórium felújításának kérdése is. A megbeszélésen részt vett: Stefan Purici, a Suceavai Nagy Stefan Egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektorhelyettese, Igor Csependa, a Kárpátaljai Nemzeti Egyetem rektora, Jan Malicki, a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Központjának igazgatója, Oleh Skrynyk, a Varsói Egyetem Földrajzi és Regionális Tanulmányok Karának kutatási projektvezetője, Oleh Skrynyk, a Lengyel Tudományos Akadémia Földrajzi és Területrendezési Intézetének ösztöndíjasa, Piotr Pilch, a Podkarpatszkij Vajdaság marsallhelyettese, valamint Dawid Lasek, a Kárpátok Eurorégió Egyesület részéről.

A beszélgetés moderátora Prof. Jan Draus, a Nemzeti Emlékezet Intézetének kollégiuma képviseletében.

A 32. Kárpátok Európáját kísérő események között szerepelt egy kiállítás a Lengyelországnak az 1920-as bolsevikok elleni háborúban nyújtott magyar segítségről, a "Podkarpacie régió legendái" című nemzetközi pályázat meghirdetése, valamint a Kárpátaljai Nemzetközi Festészeti Triennálé - Ezüst Négyszög 2021 című kiállítás előzetes megtekintése Andrzej Duda elnök tiszteletbeli védnöksége alatt.

A 32. Kárpátok Európája konferencia során Jarosław Sellin kulturális és nemzeti örökségi miniszterhelyettes díjat adott át művészeknek és kulturális animátoroknak. Különleges rendezvények keretében bemutatták a Háromváros Alap befektetési lehetőségeit és a lengyel kormány stratégiai befektetési programját is. A konferencia végén Marek Kuchciński, a Külügyi Bizottság elnöke átadta a Téli Kárpáti Ötök terepfutóverseny díjait a VIP kategóriában.