A szejm felidézte a lengyelek és a magyarok közötti nagy szolidaritás idejét. Azokat az időket, amikor egy testvéri nemzet érdekeit magasabbra helyezték, mint a saját érdekeit.

- A magyar forradalom, vagy ahogy Lengyelországban mondjuk, az 1956-os felkelés egyúttal alkalmat adott egy népi bölcsesség igazságának újabb igazolására: az igaz barátok a szegénységben kötődnek - kezdte beszédét Marek Kuchciński, a Szejm elnöke. Felidézte 1956. október 23-át, amikor magyar diákok ezrei vonultak Budapest utcáira, hogy támogassák a szovjet igát lazítani akaró lengyelek erőfeszítéseit, valamint a lengyelek által a szovjet inváziónak ellenálló magyaroknak szervezett támogató gyűléseket. Ezeken a gyűléseken gyógyszereket és élelmiszert gyűjtöttek. Vért adtak, és díszőrség állt a magyar nagykövetség és a Művelődési Intézet előtt. - Nem véletlen - mondta a marsall -, hogy a magyar függetlenségi felkelés 25. évfordulóján avatták fel a Varsó melletti Podkowa Leśnában az első gránittáblát az egész keleti blokkban, a következő felirattal: "Az elesettek és meggyilkoltak emlékére a magyar felkelés évfordulóján". Ez volt az a Podkowa Leśna, ahol néhány évvel később megalakult a Lengyel-Magyar Szolidaritás, amely sok más hasonló kezdeményezéssel együtt hamarosan elhozta országainknak a szabadságot, a demokráciát, a visegrádi együttműködést, a NATO- és az Európai Uniós tagságot.

- Azok voltak azok az idők, amikor egy testvéri nemzet érdekeit a sajátunk elé helyeztük" - emlékezett vissza Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke. - Országaink nem várták meg, hogy mások segítsenek nekünk. A Lengyelország iránti szimpátia volt a forradalom kezdete, és a forradalom alatt a lengyelek szellemi muníciót adtak Magyarországnak" - mondta Latorcai. Hangsúlyozta az emlékezés fontosságát - az országaink szabadságáért való felkelésről, a szolidaritásról és a hősökről, az emlékezésről, amely utat mutat és erőt ad a jövőhöz, hogy egymást támogatva közös sikereket érjünk el.

A "Lengyelország-Magyarország 1956: összefüggések és emlékezés" című konferenciát az Európai Hálózat Emlékezet és Szolidaritás Intézete szervezte a Történelmi Találkozó Házban és a Magyar Intézetben, hogy felidézze az 1956-os lengyelországi és magyarországi drámai eseményeket, és rávilágítson országaink közösségére.