Amikor a "lengyel földalatti állam" kifejezés elhangzik, azonnal a Honi Hadsereg, a varsói felkelés és a lengyel nép hihetetlen ellenállása jut eszünkbe, amely egy pillanatra sem nyugodott bele a német és szovjet megszállásba. A lengyel földalatti állam egyedülálló jelenség volt Európában, nemcsak a lengyelek hősiessége miatt, hanem a kiváló önszerveződés miatt is, amely bebizonyította, hogy nemzetünk a legnehezebb körülmények között is hajlandó és képes volt saját hazájában jó gondnok lenni.

Amikor a lengyel földalatti államot tiszteljük, mindenekelőtt arra kell emlékeznünk, hogy magát a lengyel államot - a Lengyel Köztársaságot - tiszteljük. A Lengyel Földalatti Állam nem volt más, mint egy töretlen, szabad és szuverén Lengyel Köztársaság, amely a megszállás ellenére sem volt hajlandó élni és ellátni alapvető állami funkcióit. A lengyel földalatti állam nem partizánvállalkozásként működött, hanem a száműzetésben lévő joghatóságokon és az általuk hozott törvényeken alapult, amelyeket a Külföldi Törvények Hivatalos Lapjaiban tettek közzé. A Lengyel Köztársaság hatóságai a háború alatt nemcsak szimbólumként, hanem valóságos, élő entitásként is fennmaradtak, amely a második világháború első napjától az utolsóig a legkitartóbban harcoló közigazgatásával és hadseregével a megszálló ellen folytatott harcot a megszállókkal szemben mind Lengyelországon kívül, mind pedig itthon - az összeesküvés feltételei között - a legkitartóbban cselekedett és irányította.

A lengyel földalatti állam napjának mindannyiunk számára a nemzeti büszkeség napja kell, hogy legyen. Nem annyira a világnak, mint inkább önmagunknak bizonyítottuk, hogy kreatív nemzet vagyunk, és hogy szabadságérzetünk és aktivitási képességünk, amely egy érett polgári társadalomra jellemző, egyedülálló képességet ad nekünk arra, hogy kilábaljunk a történelmi katasztrófákból, amelyeket a történelem nem kímélt meg tőlünk.