Szeptember 5-én, a XXII. gazdasági fórum keretében Krynicán megrendezésre kerül az ötödik "Kárpáti Európa" parlamenti konferencia. Ez egy újabb esemény lesz a Kárpátok régió országai közötti együttműködés megerősítését célzó találkozók sorában.

A találkozókat a lengyel fél kezdeményezte. A konferencia nemzetközi jellegű, és többek között a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Szlovákia, Ukrajna, Ukrajna, Magyarország és Szerbia nemzeti parlamentjeinek és kormányzati adminisztrációjának képviselői, valamint a helyi önkormányzatok, a vállalkozók, a tudomány és a civil szervezetek számos képviselője vesz részt rajta.

Ilyen jelentős és sokszínű politikai képviselettel a konferencia fontos fórumot biztosít a hegyvidéki fejlesztési kérdésekkel és a közép- és kelet-európai határokon átnyúló együttműködéssel foglalkozó szakemberek és szakértők közötti együttműködéshez.

Az idei "Kárpátok Európája" konferencia fő célja, hogy megvitassa és politikai ajánlásokat tegyen a hegyvidéki területek fejlesztését célzó európai mechanizmusok hatékonyságának növelésére, beleértve azt is, hogy a 2014-2020-as időszakra szóló új uniós költségvetési tervnek milyen szerepet kellene játszania ezen a területen.

A vita egy makroregionális Kárpát-medencei stratégia létrehozásának szükségességéről a már végrehajtott balti-tengeri és dunai uniós stratégiák példáját követve folytatódik. Különös figyelmet fordítanak a fenntartható fejlődés és a Kárpáti Egyezményben foglalt kötelezettségek végrehajtásának kérdéseire, valamint a sport, a rekreáció és a turizmus problémáira (különösen a síinfrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre).

A konferencia új kezdeményezéseket is bemutat a Kárpát-medencei országok parlamenti képviselőinek együttműködésének erősítésére és koordinálására, például Kárpát-medencei parlamenti klubok formájában. A konferencia 4 tematikus panelt tartalmaz, több mint 30 előadással.

A konferenciaciklus céljai és fő üzenete A "Kárpáti Európa" konferenciaciklus 2010-ben indult. Ennek keretében többek között Krynicában (2011), Krasiczynban (2012) és Ukrajnában tartottak üléseket. A kezdeményezés célja a határokon átnyúló regionális együttműködés erősítése, a Kárpáti Egyezmény végrehajtásának nyomon követése, valamint a Kárpátok fenntartható fejlődéséért dolgozó parlamenti képviselők nemzetközi hálózatának kiépítése.

A "Kárpáti Európa" konferenciasorozatot Marek Kuchciński, a lengyel szejm alelnöke védnöksége alatt szervezik. A konferencia idei kiadásán a szomszédos kárpátaljai országok parlamenti képviselői is részt vesznek. A szejmet Marek Kuchciński alelnökön kívül többek között Cezary Grabarczyk alelnök képviseli. Mind a kormánykoalíció, mind az ellenzék tagjai bejelentették részvételüket.

A Kárpátok mintegy 1500 km hosszan húzódnak, és több mint 200 000 km2 -en terülnek el, hét közép- és kelet-európai ország területét összekötve: Cseh Köztársaság, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia és Szerbia. A régióban összesen több millió ember él. A Kárpátok kiemelkedő természeti és kulturális értékekkel rendelkező terület. Ezt az örökséget azonban számos társadalmi és környezeti probléma fenyegeti, mint például a munkanélküliség, a szegénység, a természeti erőforrások túlzott kiaknázása, a környezetszennyezés, az erdőirtás és a térbeli renddel való törődés hiánya.

Az Európai Unió 2004-es bővítése következtében egy másik veszély is felmerült: az új uniós határ kettészakította a Kárpátokat, nemcsak politikailag, hanem a környezetvédelmi és fejlesztési kérdések megközelítésében is, ami megnehezíti a régió kohéziójának megőrzését célzó, határokon átnyúló, összehangolt fellépést. Kárpátaljának ezért holisztikus fejlesztési stratégiára van szüksége, amely a társadalmi-gazdasági és környezeti kérdésekkel egyaránt foglalkozik. Csak egy ilyen integrált megközelítés teszi lehetővé a régió egyedülálló erőforrásainak megőrzését.

A Kárpátok védelmére és fejlesztésére irányuló fellépés, ha hatékony akar lenni, nemzetközi és regionális együttműködést igényel. Ezt a kérdést a 2011-ben a "Kárpátok Európája" konferencián elfogadott "Kárpáti Memorandum" is kiemelte. Ebben a felhívásban jelzik, hogy "...az országok, az Európai Unió és az egyes regionális hatóságok erőfeszítéseit egyesíteni kellene egy olyan közös stratégia kidolgozására a Kárpátok számára, amely a térség erősségeit felhasználva leküzdené gyengeségeit. Egy ilyen stratégiának - a balti-tengeri stratégia és a Duna-stratégia példáját követve - mindenekelőtt a régióban már meglévő kezdeményezések és intézkedések közötti szinergiákon kell alapulnia.

Fontos, hogy a Kárpátok régiójában az intézkedések finanszírozását összehangolt módon keressük, hogy a forrásokat - különösen a közösségi költségvetésből - ne szétszórva, hanem stratégiailag a közös kárpátaljai projektekbe irányítsuk. A Kárpátok fenntartható fejlődését célzó közös tevékenységek finanszírozására szolgáló mechanizmust lehetne kidolgozni az Európai Alpesi Térségprogram által nyújtott modellek alapján. Ez az együttműködés különösen az uniós tagállamok és Ukrajna közötti kapcsolatok erősítését szolgálja, hozzájárulva az ország gyorsabb integrációjához az európai struktúrákba."

A kárpáti együttműködésnek fontos politikai dimenziója van, amely messze túlmutat a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés kérdésein. Ez egyúttal jelentős geopolitikai jelentőségű tevékenység is, amelynek célja a regionális kapcsolatok megerősítése a kontinensünkön, és a régiónak a kellő jelentőséget adni. A Kárpátok térségében való hatékony együttműködés a lengyel külpolitika szempontjából prioritást jelentő Keleti Partnerség program egyik eleme lehet, valamint a Visegrádi Csoport keretében a közös vállalkozások tengelye.