Az \u00fcl\u00e9sek kezdem\u00e9nyez\u0151je, a Minisztereln\u00f6ks\u00e9g vezet\u0151je Marek Kuchci\u0144ski,<\/strong> megjegyezte, hogy ez a hetedik \u00e9s egyben utols\u00f3 konferencia a sorozatban. \u2013 Olyan kiemelked\u0151 embereket h\u00edvunk meg, akik hat\u00e1ssal vannak haz\u00e1nk mai k\u00f6z\u00e9let\u00e9re, \u00e9s t\u00e1gabb \u00e9rtelemben a m\u00faltba ny\u00falunk, de azzal a gondolattal, hogy b\u00f6lcsess\u00e9get mer\u00edts\u00fcnk a j\u00f6v\u0151be \u2013 mondta Kuchci\u0144ski. \u2013 \u00c9vsz\u00e1zadok t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l n\u00e9zve Przemy\u015bl K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa sz\u00e1mos nemzet\u00e9nek \u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00e1nak szentiment\u00e1lis k\u00f6zpontja, \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt\u00fcnk, hogy magyar bar\u00e1taink r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel z\u00e1rjuk ezt a ciklust \u2013 tette hozz\u00e1 az egykori marsall. Bejelentette azt is, hogy a korm\u00e1nyban a lengyel nyelv\u0171 k\u00e9pz\u00e9s nyomdokaiba l\u00e9pve t\u00f6bb tucat \u00e1llami tisztvisel\u0151 magyar nyelv\u0171 oktat\u00e1s\u00e1r\u00f3l d\u00f6nt\u00f6ttek. A tal\u00e1lkoz\u00f3 m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9ben, amely a PTK \u00faj sz\u00e9khely\u00e9n zajlott, Marek Kuchci\u0144ski eml\u00e9keztetett arra, hogy ez egyben a T\u00e1rsas\u00e1g kor\u00e1bbi sz\u00e9khelye \u00e9s a Przemy\u015bl Polg\u00e1ri Bizotts\u00e1g els\u0151 sz\u00e9khelye, valamint az \u00e1tadott helyis\u00e9g. az Empik klub ut\u00e1ni \u00e1tt\u00f6r\u00e9st k\u00f6vet\u0151en. \u2013 Itt vezette az alap\u00edt\u00f3 \u00fcl\u00e9st Jaros\u0142aw Kaczy\u0144ski. A t\u00f6rt\u00e9nelem bej\u00e1rta a k\u00f6rt, de nem csak eml\u00e9kezni akarunk, hanem tanulni is szeretn\u00e9nk bel\u0151le. A gy\u00f6kereink\u00e9rt val\u00f3 t\u00f6r\u0151d\u00e9s vez\u00e9rel benn\u00fcnket, \u00e9s nem csak a csal\u00e1diak, hanem a t\u00f6rt\u00e9nelem, Lengyelorsz\u00e1g \u00e9s saj\u00e1t haz\u00e1nk t\u00f6rt\u00e9nelme is, ez a t\u00f6rt\u00e9nelem nagyon viharos \u00e9s neh\u00e9z, de ugyanakkor megmutatja a h\u0151s\u00f6k nagy alakjainak a h\u0151siess\u00e9g\u00e9t. eg\u00e9sz embercsoportok tetteit, mert itt katonai egys\u00e9gekr\u0151l volt sz\u00f3 \u2013 mondta a Minisztereln\u00f6ki Kancell\u00e1ria vezet\u0151je.<\/p>\n\n\n\n Az els\u0151 panel alatt: \u201eA magyarok r\u00e9szv\u00e9tele Przemy\u015bl-f\u00f6ld t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9let\u00e9ben (XIX-XX. sz\u00e1zad). Przemy\u015bl \u2013 sz\u00e1mos kult\u00fara v\u00e1rosa. Mindennapi \u00e9let a r\u00e9gi Przemy\u015blben\u201d <\/strong>el\u0151ad\u00f3k r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel: prof. Kov\u00e1cs Istv\u00e1n, prof. Kissa Csaby Gy\u00f6rgy, dr. Moln\u00e1r Imre, prof. dr. hab. Jan Draus, Dr. Lucjan Fac \u00e9s dr. Tomasz Pomykacz <\/strong>hangs\u00falyozt\u00e1k, hogy Przemy\u015blt visegr\u00e1di k\u00f6z\u00f6s eml\u00e9khelyk\u00e9nt kezelhetj\u00fck. Ez az a hely, ahol a magyar katon\u00e1k pihennek - 60 sz\u00e1zal\u00e9k. A Przemy\u015bl-er\u0151d magyar egys\u00e9gekb\u0151l \u00e1llt, itt pezsg\u0151 volt a k\u00f6z\u00f6s \u00e9let, n\u00e9met, magyar \u00e9s lengyel nyelven jelentek meg irodalom, \u00fajs\u00e1gok, ahol az aktu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3k mellett t\u00f6rt\u00e9nelmi cikkek, k\u00fclf\u00f6ldi h\u00edrek, versek is megjelentek, pl. Gy\u00f3ni G\u00e9zy, akit elfogtak \u00e9s Oroszorsz\u00e1gban halt meg. A hely\u0151rs\u00e9gi templomban istentiszteleteket tartottak a magyars\u00e1g\u00e9rt, fejl\u0151d\u00f6tt a kultur\u00e1lis \u00e9let, zenekar j\u00e1tszott, fontos vas\u00fatvonalak keresztezt\u00e9k egym\u00e1st. Przemy\u015bl m\u00e1ig \u00e9l a magyar tudatban, a legfiatalabb nemzed\u00e9kek nevel\u00e9s\u00e9re, \u0151seik eml\u00e9k\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re ma is szerveznek kir\u00e1ndul\u00e1sokat az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas temet\u0151k nyomvonal\u00e1n, ann\u00e1l is ink\u00e1bb, hogy a kommunizmus idej\u00e9n az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas hagyom\u00e1ny feled\u00e9sbe mer\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n A lengyel-magyar kapcsolatokat igen r\u00e9szletesen mutatja be a magyar t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz prof. Sz\u00e1deczky Kardoss Lajos, akinek profilj\u00e1t prof. Moln\u00e1r Imre. Le\u00edrja az oroszok puszt\u00edt\u00e1s\u00e1nak, puszt\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s kifoszt\u00e1s\u00e1nak, puszt\u00edt\u00e1s\u00e1nak t\u00e9nyeit, amit konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1k is hangs\u00falyoznak, p\u00e9ld\u00e1ul az, hogy Jaros\u0142aw 24 000 lakos\u00e1b\u00f3l mind\u00f6ssze 2-3 ezer ember maradt az "orosz megsz\u00e1ll\u00e1s" 8 h\u00f3napja alatt. ".<\/p>\n\n\n\n Ugyanakkor adott helyzeteket bemutatva nem z\u00e1rk\u00f3zik el a Lengyelorsz\u00e1g sors\u00e1val kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sekkel val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9st\u0151l sem: \u201eMost egy lengyel elmondhatja mag\u00e1r\u00f3l, amit egykor Kuruc katona mondott: A haza v\u00e9rrel van felsz\u00e1ntva... De mi lesz a j\u00f6v\u0151 hozni ezt a hatalmas hekatomb\u00e1t? A lengyel egyel\u0151re joggal gy\u00e1szolja orsz\u00e1ga \u00e1llapot\u00e1t. A h\u00e1bor\u00fa vihara feld\u00falta haz\u00e1j\u00e1t, az ellens\u00e9g nem k\u00edm\u00e9lte falvait, h\u00e1zait. Lesz-e itt felt\u00e1mad\u00e1s, \u00e9s ha igen, mi lesz az?\u201d \u00c9s \u00edgy folytatja: \u201eHa az egykori lengyel ter\u00fcleteket visszaszerzik az oroszokt\u00f3l, lehetetlen lesz megker\u00fclni a v\u00e1laszt erre a k\u00e9rd\u00e9sre: mi lesz Lengyelorsz\u00e1g sorsa a j\u00f6v\u0151ben? Mert a lengyelek t\u00f6rt\u00e9nelmi jogait bele kell foglalni a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni v\u00e9gs\u0151 rendez\u00e9sbe.<\/p>\n\n\n\n Sz\u00e1deczky-Kardos helyesen \u00edrja, hogy a mostani vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fanak el kellett j\u00f6nnie, hogy a lengyel nemzet ism\u00e9t \u00e9letjelet adhasson mag\u00e1r\u00f3l a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem sz\u00ednpad\u00e1n. A leghevesebb csat\u00e1kat lengyel f\u00f6ld\u00f6n v\u00edvj\u00e1k, \u00e9s elkeseredett lengyel harcosok k\u00fczdenek orsz\u00e1guk j\u00f6v\u0151j\u00e9\u00e9rt vil\u00e1gh\u00edr\u0171 v\u00e9d\u0151ink soraiban. Hal\u00e1los b\u00e1tors\u00e1ggal harcolnak, ajkukkal a nap\u00f3leoni h\u00e1bor\u00fak nemzeti dal\u00e1t \u00e9neklik: "Lengyelorsz\u00e1g m\u00e9g nem pusztult el..."<\/p>\n\n\n\n Felismerve ezt a b\u00e1tors\u00e1got \u00e9s azt, hogy a Nemzetek Tavasza ut\u00e1n lengyelek \u00e9s magyarok \u00fajra egy\u00fctt harcolnak a szabads\u00e1g\u00e9rt, megsz\u00fcletik benne a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s \u00e9s a vallom\u00e1s: B\u00edzzunk benne, hogy a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge \u00faj \u00e9letet hoz a lengyel nemzetnek. , a lengyel kir\u00e1lys\u00e1g, \u00edgy a nemzeti himnuszuk \u00edgy k\u00f6ny\u00f6r\u00f6g: "Uram, add vissza nek\u00fcnk szabad haz\u00e1nkat...<\/p>\n\n\n\n K\u00f6nyv\u00e9t a k\u00f6vetkez\u0151 s\u00f3hajjal fejezi be: \u201eAdja Isten, hogy a gy\u0151ztes csat\u00e1k ut\u00e1n elj\u00f6vend\u0151 b\u00e9kenap felragyogjon az \u00faj, dics\u0151s\u00e9ges Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a szabad Lengyelorsz\u00e1g eg\u00e9n. Mennyire aktu\u00e1lis ez a k\u00edv\u00e1ns\u00e1g \u00e9s egyben feladat minden lengyel \u00e9s magyar nemzed\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra\u201d.<\/p>\n\n\n\n Jan Draus professzor felid\u00e9zte, hogy a Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g egy r\u00e9sze Lvivvel \u00e9s Przemy\u015bl-lel az osztr\u00e1k monarchia fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 tartozott, amely 1867-ben a Habsburgok uralma alatt Osztr\u00e1k-Magyar Birodalomm\u00e1 alakult. Az auton\u00f3mia megszerz\u00e9s\u00e9nek pillanat\u00e1t\u00f3l Przemy\u015bl viharos fejl\u0151d\u00e9snek indult. Olyan v\u00e1ros volt, ahol a tisztvisel\u0151i \u00e9s tan\u00edt\u00f3i hivat\u00e1s \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt. A gal\u00edciai auton\u00f3mia idej\u00e9n sok fontos szem\u00e9lyis\u00e9g ker\u00fclt ki az iskol\u00e1kb\u00f3l, akiket a professzor szerint meg kell menteni a feled\u00e9st\u0151l, mint p\u00e9ld\u00e1ul prof. Henryk Jordan, W\u0142adys\u0142aw Tarnawski, Kazimierz Kolbuszewski, Tymon Terlecki, Kazimierz Klink, Moj\u017cesz Shorr, Marian Zimmermann, Marian Stro\u0144ski, Herman Lieberman, Jaroslaw Rodnicki, Adam Sapieha.<\/p>\n\n\n\n A m\u00e1sodik test\u00fclet a Szejm aleln\u00f6ke, prof. dr. hab. Ryszard Terlecki \u00e9s Dr. Jan Musia\u0142 c\u00edmet kapta: \u201eLviv \u00e9s Krakk\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt. Oktat\u00e1s \u00e9s oktat\u00e1s Przemy\u015blben \u2013 a jezsuita f\u0151iskol\u00e1t\u00f3l a przemy\u015bli PWSW-ig. <\/strong>T\u00e1rgyalja a nevel\u00e9st\u00f6rt\u00e9netet, amely fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t nagyr\u00e9szt az egyh\u00e1znak \u2013 a jezsuita \u00e9s piarista rendeknek \u2013 k\u00f6sz\u00f6nheti, majd k\u00e9s\u0151bb, bele\u00e9rtve a krakk\u00f3i \u00e9s lvivi egyetemi professzorok dr\u00e1mai sors\u00e1t, kiv\u00e1l\u00f3 tud\u00f3sok n\u00e9metek kez\u00e9b\u0151l val\u00f3 hal\u00e1l\u00e1t. Lviv vagy krakk\u00f3i professzorok a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n csapd\u00e1ba estek, aminek a k\u00f6vetkezm\u00e9nye koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor, valamint a szt\u00e1lini hat\u00f3s\u00e1gok tov\u00e1bbi \u00fcld\u00f6ztet\u00e9se, letart\u00f3ztat\u00e1sok \u00e9s a rendszernek al\u00e1rendelt karrierek.<\/p>\n\n\n\n A tal\u00e1lkoz\u00f3 utols\u00f3 pontj\u00e1n \u2013 Dr. Jan Musia\u0142 \u201eAz el\u00e1tkozott \u00e9vsz\u00e1zad \u2013 egy csod\u00e1latos \u00e9vsz\u00e1zad\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek prom\u00f3ci\u00f3ja. A tizenkilencedik sz\u00e1zadi lengyel irodalom kompenz\u00e1ci\u00f3s vonatkoz\u00e1sair\u00f3l\u201d \u2013 <\/strong>a szerz\u0151 felh\u00edvta a figyelmet a f\u00e9ligazs\u00e1gok \u00e9s az igazs\u00e1got elfed\u0151 narrat\u00edv\u00e1k probl\u00e9m\u00e1j\u00e1ra a k\u00f6zt\u00e9rben. Kiemelte, hogy a k\u00f6nyvben arra a t\u00e9zisre k\u00edv\u00e1n visszat\u00e9rni, hogy \u00e9rdemes a szellemet er\u0151s\u00edteni, \u00e9rdemes meger\u0151s\u00edtett spiritualit\u00e1sra \u00e9p\u00edteni a saj\u00e1t \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1st. Megjegyezte, hogy a k\u00f6nyv h\u00e1rom p\u00e1ly\u00e1t k\u00f6vet: t\u00f6rt\u00e9nelmi-irodalmi, az irodalmi m\u0171fajokra utal\u00f3 \u00e9s pszichoanalitikai.<\/p>\n\n\n\n 19 listopada w Przemy\u015blu odby\u0142a si\u0119 konferencja zorganizowana przez Przemyskie Towarzystwo Kulturalne \u201eWydarzenia i ludzie XIX i XX wieku \u2013 Przemy\u015bl, Ziemia Przemyska, Podkarpacie w Europie Karpat\u201d po\u015bwi\u0119cona relacjom polsko-w\u0119gierskim na ziemi przemyskiej oraz o\u015bwiacie i szkolnictwu mi\u0119dzy Lwowem a Krakowem. Pomys\u0142odawca spotka\u0144, szef Kancelarii Premiera Marek Kuchci\u0144ski, zaznaczy\u0142, \u017ce jest to si\u00f3dma i ostatnia […]<\/p>","protected":false},"author":21,"featured_media":26959,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[50,3],"tags":[],"class_list":["post-26957","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-wspolpraca-miedzynarodowa","category-wydarzenia"],"yoast_head":"\n![\"\"](\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/11\/ttrtjmmk.jpg\")
<\/a><\/figure>\n\n\n\n<\/a><\/figure>\n\n\n\n<\/a><\/figure>\n\n\n\n<\/a><\/figure>\n\n\n\n<\/a><\/figure>\n\n\n\n<\/a><\/figure>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"