{"id":25823,"date":"2022-07-18T20:31:29","date_gmt":"2022-07-18T18:31:29","guid":{"rendered":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/?p=25823"},"modified":"2022-07-18T20:31:31","modified_gmt":"2022-07-18T18:31:31","slug":"polskie-pomniki-w-budapeszcie","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/","title":{"rendered":"Lengyel m\u0171eml\u00e9kek Budapesten"},"content":{"rendered":"

Elgondolkodhatunk azon, hogy mit \u00e9rt\u00fcnk \"lengyel m\u0171eml\u00e9kek\" alatt, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 krit\u00e9riumok alapj\u00e1n oszt\u00e1lyozhatjuk \u0151ket. \u00c9rdemes azonban - amikor ezeket n\u00e9zegetj\u00fck - tudatos\u00edtani, hogy milyen fontos szerepet j\u00e1tszanak a budapesti t\u00e1jk\u00e9pben.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A magyar f\u0151v\u00e1ros l\u00e1tk\u00e9p\u00e9be \u00e1gyazva mes\u00e9lnek egy t\u00f6rt\u00e9netet, \u00e9s kiemelik annak szerepl\u0151it \u00e9s epiz\u00f3djait, amelyeket a hat\u00f3s\u00e1gok szerint ki kell emelni. A helyi lakosok \u00e9s a turist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra egyfajta t\u00f6rt\u00e9nelemleck\u00e9t jelentenek, a t\u00f6rt\u00e9nelmi politika eset\u00e9ben pedig gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtetik a szem\u00fcnket, \u00e9s eml\u00e9keztetnek a nemzetek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatokra, amelyek akkor is sz\u00e1m\u00edthattak a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s seg\u00edts\u00e9gre, amikor a legk\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek miatt ellent\u00e9tes politikai t\u00e1borokba ker\u00fclt\u00fcnk.\u00a0<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a><\/figure>\n\n\n\n

DADT<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Hol is kezdhetn\u00e9nk, ha nem Jozef Bem t\u00e1bornok szobr\u00e1val, akit a legmelegebben \"Bem ap\u00f3\" (magyarul: Bem Ap\u00f3) n\u00e9ven \u00e1br\u00e1zolnak. Az 1848-1849-es magyar felkel\u00e9s vezet\u0151j\u00e9nek eg\u00e9sz alakja (Husz\u00e1r Adolf szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1s\u00e1ban) er\u0151t \u00e9s hat\u00e1rozotts\u00e1got fejez ki. Arra a pillanatra utal, amikor Bem t\u00e1bornok a piskai csat\u00e1ban (magyarul. Csat csikorog<\/em>) a k\u00f6vetkez\u0151 szavakkal fordult beosztottjaihoz: \"Visszaveszem a hidat, vagy meghalok. El\u0151re magyarok! Nincs h\u00edd, nincs haza\".<\/p>\n\n\n\n

Az 1934-ben a Duna partj\u00e1n, a magyar parlament \u00e9p\u00fclet\u00e9vel szemben felavatott eml\u00e9km\u0171nek t\u00f6rt\u00e9nete van. Innen szervez\u0151d\u00f6tt 1956. okt\u00f3ber 23-\u00e1n - szolidarit\u00e1st v\u00e1llalva a poznani j\u00faniussal - a t\u00fcntet\u0151k egy csoportja, amely a k\u00e9s\u0151bbi esem\u00e9nyek nyom\u00e1n elind\u00edtotta a kommunizmus \u00e9s a Szovjetuni\u00f3 elleni magyar felkel\u00e9st. A lengyelek viszont humanit\u00e1rius seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1ssal v\u00e1laszoltak, mintegy 44 tonna gy\u00f3gyszert \u00e9s mindenekel\u0151tt a nagysz\u00e1m\u00fa sebes\u00fclt sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00fcks\u00e9ges v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges v\u00e9rt k\u00fcldtek.<\/p>\n\n\n\n

KIR\u00c1LYI H\u00c1ZASS\u00c1G<\/strong><\/p>\n\n\n\n

2013. okt\u00f3ber 30-\u00e1n avatt\u00e1k fel a V\u00e1rhegyen, a B\u00e9csi kapu k\u00f6zel\u00e9ben (magyarul. B\u00e9csi<\/em> Kap\u00fa<\/em>) Bud\u00e1n. A megnyit\u00f3t sz\u00e1nd\u00e9kosan \u00fagy id\u0151z\u00edtett\u00e9k, hogy az egybeessen a K\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai Kezdem\u00e9nyez\u00e9s tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1val \u00e9s Litv\u00e1nia, Lengyelorsz\u00e1g \u00e9s Magyarorsz\u00e1g r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel. Az \u00fcl\u0151 uralkod\u00f3kat \u00e1br\u00e1zolja. A f\u00e9rfi litv\u00e1n volt, a n\u0151 magyar, \u00e9s mindketten lengyel kir\u00e1lyok voltak (Jadwiga kor\u00e1bban, 1384-ben, Jagie\u0142\u0142o pedig 1386-ban). Nekik k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck a nagyszab\u00e1s\u00fa dinasztikus politika kezdet\u00e9t, amely az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 Jagell\u00f3k v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1ban a Litv\u00e1n Nagyfejedelems\u00e9g mellett a Litv\u00e1n Nagyhercegs\u00e9gen k\u00edv\u00fcl a Ruth\u00e9n Kir\u00e1lys\u00e1ggal \u00e9s a Lengyel Kir\u00e1lys\u00e1g koron\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt a Cseh Kir\u00e1lys\u00e1got \u00e9s Szent Istv\u00e1n koron\u00e1j\u00e1t, valamint \u00e1tmenetileg m\u00e9g m\u00e1s orsz\u00e1gokat is mag\u00e1ba foglalt.<\/p>\n\n\n\n

Dalia Matulaite neves litv\u00e1n szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9szt kritika \u00e9rte az uralkod\u00f3k megjelen\u00e9s\u00e9nek \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1hoz v\u00e1lasztott konvenci\u00f3 miatt, mivel az \u00f3kori Kelet statikus szobraira utalt. A kritikusok a f\u00e1ra\u00f3k \u00e9s a sum\u00e9r uralkod\u00f3k szobraihoz hasonl\u00edtott\u00e1k a figur\u00e1kat. Nek\u00fcnk, lengyeleknek azonban \u00f6r\u00fcln\u00fcnk kell annak, hogy W\u0142adys\u0142aw Jagie\u0142\u0142o (magyarul. Jagell\u00f3<\/em>, tov\u00e1bb\u00e1 II. Ul\u00e1szl\u00f3<\/em>), akit\u0151l a litv\u00e1nok kor\u00e1bban elhat\u00e1rol\u00f3dtak, olyan szem\u00e9lyis\u00e9gk\u00e9nt ismert\u00e9k fel, aki ink\u00e1bb egyes\u00edt, mint elv\u00e1laszt benn\u00fcnket \u00e9szaki szomsz\u00e9dunkkal.<\/p>\n\n\n\n

MAGYARORSZ\u00c1G A LENGYEL TR\u00d3NON<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A r\u00f3la elnevezett parkban (B\u00e1thory Istv\u00e1n park) tal\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s 1933-ban kellett volna felavatni, de az \u00fcnneps\u00e9geket t\u00edz \u00e9vvel elhalasztott\u00e1k. Azt\u00e1n a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa miatt nem is ker\u00fclt r\u00e1 sor. \u00c9s persze lehetne azon vitatkozni, hogy ink\u00e1bb magyar vagy lengyel uralkod\u00f3 volt-e, de milyen mesterk\u00e9lt lenne... Annyi k\u00f6z\u00f6s volt benne, hogy m\u00e9g az \u00e1llamk\u00f6zi \u00e9s nemzetk\u00f6zi bar\u00e1ts\u00e1gunk szimb\u00f3luma is. Mindk\u00e9t szerepben bizony\u00edtott, \u00e9s meg\u00e9rdemli a legr\u00e9szletesebb kutat\u00e1st \u00e9s n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9st, hogy megismerj\u00fck azokat a m\u00f3dszereket, amelyekkel sikereket \u00e9rt el. A szerz\u0151 Jan Matejko \"Batory Pszkovban\" c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9r\u0151l merte megform\u00e1lni Batory alakj\u00e1t, \u00e9s ezt a koncepci\u00f3t teljes sz\u00edvvel meg kell dics\u00e9rni. El\u0151sz\u00f6r is, tiszteletben tartotta jeles t\u00f6rt\u00e9nelmi fest\u0151nket, \u00e9s nem er\u0151ltette mag\u00e1t ellenjavaslatokba (ami \u00f6nmag\u00e1ban is b\u00e1tor dolog), m\u00e1sodszor pedig megel\u0151zte a 3D-s sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes feldolgoz\u00e1s kor\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A SZABADS\u00c1GOD\u00c9RT<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az eml\u00e9km\u0171 az 1914-1918-as Pilsudski-l\u00e9gi\u00f3sok \u00e9s az 1848-1849-es Wysocki-l\u00e9gi\u00f3sok eml\u00e9km\u0171ve, akik Magyarorsz\u00e1g f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9\u00e9rt harcoltak. 1934-ben mutatt\u00e1k be, \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 tartalommal b\u00edr. Egy talapzaton \u00e1ll\u00f3 lengyel l\u00e9gi\u00f3s kivont szably\u00e1val v\u00e9di Szent Istv\u00e1n \u00f6lelt koron\u00e1j\u00e1t. A katon\u00e1t egy lengyel sas sz\u00e1rny\u00e1val is megv\u00e9di. A lengyelek r\u00e9szv\u00e9tele a magyar felkel\u00e9sben a n\u00e9pek tavasz\u00e1n, \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s harc el\u0151bb az osztr\u00e1kok, majd a Habsburgokat seg\u00edt\u0151 oroszok ellen m\u00e9g szorosabban \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte n\u00e9peinket. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa l\u00e9gi\u00f3sai \u00e9s eg\u00e9sz nemzet\u00fcnk, amely 1920-ban Eur\u00f3p\u00e1t v\u00e9dte, d\u00f6nt\u0151 seg\u00edts\u00e9get kapott a magyarokt\u00f3l fegyver \u00e9s l\u0151szer form\u00e1j\u00e1ban, amikor a br\u00e1taiakon k\u00edv\u00fcl senkire sem sz\u00e1m\u00edthattunk. <\/p>\n\n\n\n

A LEGJOBB B\u00cdR\u00d3K<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Boldogasszony-templom el\u0151tt k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n oszlopon k\u00e9t magyar kir\u00e1lyl\u00e1ny (Szent Jadwiga \u00e9s Szent Kinga) szobra \u00e1ll, akik uralkod\u00f3inkat a lehet\u0151 legjobban \u00f6sszeh\u00e1zas\u00edtott\u00e1k t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk sor\u00e1n. Wojciech Abramowicz remek\u00fcl \u00f6sszefoglalta \u0151ket: \"Az egyik s\u00f3t adott nek\u00fcnk, a m\u00e1sik pedig egyetemet\". A Szent Kinga-szobor a budapesti Lengyel Szem\u00e9lyes Pl\u00e9b\u00e1nia aktivist\u00e1inak er\u0151fesz\u00edt\u00e9sei r\u00e9v\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre, \u00e9l\u00fck\u00f6n a 2022. febru\u00e1r 13-\u00e1n elhunyt Andrzej Weso\u0142owski neves lengyel aktivist\u00e1val. Ezek a - m\u00e9g mindig fiatal - l\u00e1nyok, akiket ap\u00e1ik a politikai meg\u00e1llapod\u00e1sok eredm\u00e9nyek\u00e9nt Krakk\u00f3ba k\u00fcldtek, a legmagasabb pontsz\u00e1mmal teljes\u00edtett\u00e9k a korm\u00e1nyz\u00e1s pr\u00f3b\u00e1j\u00e1t. Mind az \u0151 idej\u00fckben, mind \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve neh\u00e9z olyan uralkod\u00f3kat tal\u00e1lni, akik fel\u00e9rnek az \u0151 b\u00f6lcsess\u00e9g\u00fckkel. B\u00e9k\u00e9s \u00e9s vir\u00e1gz\u00f3 id\u0151szakot biztos\u00edtottak az alattval\u00f3iknak az uralmuk alatt.<\/p>\n\n\n\n

AZ OPERA ALKOT\u00d3JA<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Magyar Nemzeti Opera \u00e9p\u00fclet\u00e9ben (magyarul. Magyar \u00c1llami Operah\u00e1z<\/em>) a magyar f\u0151v\u00e1ros f\u0151utc\u00e1j\u00e1n, az Andr\u00e1ssy \u00faton), a korl\u00e1tot a vil\u00e1g legjelent\u0151sebb operaszerz\u0151inek tizenhat alakja d\u00edsz\u00edtette. Stanislaw Moniuszko a b\u00fcszkes\u00e9g\u00fcnk \u00e9s legkedveltebb zeneszerz\u0151nk, akinek a lengyelek nemcsak a zen\u00e9ben, hanem a nemzeti identit\u00e1sban is sokat k\u00f6sz\u00f6nhetnek. A nyugati zenei vil\u00e1gban azonban nem \u00e9rt\u00e9kelik \u0151t olyan m\u00e9rt\u00e9kben, mint a magyarokat, amire sz\u00e1m\u00edthatunk.<\/p>\n\n\n\n

IGAZAK A VIL\u00c1G N\u00c9PEI K\u00d6Z\u00d6TT<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A h\u0151s\u00f6k, Henryk Slawik \u00e9s Antall J\u00f3zsef (senior) eml\u00e9km\u0171v\u00e9t 2017. j\u00fanius 26-\u00e1n avatt\u00e1k fel a Goldmann Gy\u00f6rgy t\u00e9ren. A budapesti eml\u00e9km\u0171 a vars\u00f3i eml\u00e9km\u0171 m\u00e1solata, amelyet kor\u00e1bban, 2016. november 8-\u00e1n \u00e1ll\u00edtottak fel a Swiss Valley szabadid\u0151- \u00e9s sz\u00f3rakoztat\u00f3 kertben. W\u0142adys\u0142aw Dudek szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz k\u00e9sz\u00edtette.<\/p>\n\n\n\n

Henryk Slawik szil\u00e9ziai felkel\u0151, szoci\u00e1lis \u00e9s \u00f6nkorm\u00e1nyzati aktivista. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt, mintegy 120 000 lengyel egyikek\u00e9nt, Lengyelorsz\u00e1g n\u00e9met \u00e9s szovjet megsz\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n Magyarorsz\u00e1gon tal\u00e1lt mened\u00e9ket. Ott a magyarorsz\u00e1gi lengyel menek\u00fcltek gondoz\u00e1s\u00e1val foglalkoz\u00f3 polg\u00e1ri bizotts\u00e1g eln\u00f6kek\u00e9nt (1939-1944) a sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben l\u00e9v\u0151 lengyel korm\u00e1ny munka\u00fcgyi miniszter\u00e9nek meghatalmazottja lett. Tev\u00e9kenys\u00e9ge \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte \u0151t a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g korm\u00e1ny\u00e1nak h\u00e1bor\u00fas menek\u00fcltek\u00e9rt felel\u0151s megb\u00edzottj\u00e1val, Antall J\u00f3zseffel. A nagysz\u00e1m\u00fa bev\u00e1ndorl\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt sok lengyelorsz\u00e1gi zsid\u00f3 is volt, k\u00f6zt\u00fck gyerekek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e1rv\u00e1k. Ezekr\u0151l a legnagyobb gondot ford\u00edtott\u00e1k, \u00e9s a szok\u00e1sos menek\u00fcltseg\u00e9lyek mellett \u00e1rvah\u00e1zat szerveztek a legfiatalabbak \u00e9s a legh\u00e1tr\u00e1nyosabb helyzet\u0171ek sz\u00e1m\u00e1ra V\u00e1c v\u00e1ros\u00e1ban (\u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g). Volt egy \u00f3voda \u00e9s egy iskola is, lengyel tantervvel \u00e9s papi lelkip\u00e1sztori ell\u00e1t\u00e1ssal. Annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a zsid\u00f3 gyermekek jelenl\u00e9t\u00e9t elrejts\u00e9k, katolikus mis\u00e9ken vettek r\u00e9szt, majd ezt k\u00f6vet\u0151en judaista istentiszteleteken vehettek r\u00e9szt, T\u00f3r\u00e1t olvastak \u00e9s h\u00e9ber\u00fcl tanultak. Miut\u00e1n 1944-ben a fasiszt\u00e1k \u00e1tvett\u00e9k a hatalmat Magyarorsz\u00e1gon, megkezd\u0151d\u00f6tt a zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9s, \u00e9s a Gestapo Henryk Slawik nyom\u00e1ba eredt. A mauthauseni megsemmis\u00edt\u0151 t\u00e1borban beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k, kihallgatt\u00e1k \u00e9s kegyetlen\u00fcl megk\u00ednozt\u00e1k. A k\u00ednz\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben 1944. augusztus 23-\u00e1n halt meg. Antall J\u00f3zsef munkat\u00e1rs\u00e1t azonban nem adta \u00e1t. Ez ut\u00f3bbi 1976-ig fennmaradt. A Yad Vashem Int\u00e9zet meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy Henryk S\u0142awik \u00e9s Antall J\u00f3zsef egy\u00fcttesen mintegy 5000 zsid\u00f3t mentettek meg. Mindketten megkapt\u00e1k a Nemzetek Igaza c\u00edmet.<\/p>\n\n\n\n

Katowic\u00e9ben, a Nemzetk\u00f6zi Kongresszusi K\u00f6zpont el\u0151tti t\u00e9ren is \u00e1ll egy eml\u00e9km\u0171 a k\u00e9t h\u0151snek. Ez egy t\u00e9rbeli kompoz\u00edci\u00f3, amelynek magj\u00e1t k\u00e9t ac\u00e9llal bor\u00edtott fal alkotja, amelyeken a k\u00e9t zsid\u00f3 emberment\u0151 \u00e1ll egym\u00e1ssal szemben, lengyel \u00e9s magyar nyelv\u0171 le\u00edr\u00e1sokkal. Az eml\u00e9km\u0171vet 2015. m\u00e1rcius 21-\u00e9n avatt\u00e1k fel a Lengyel-Magyar Napok keret\u00e9ben, a k\u00e9t orsz\u00e1g eln\u00f6k\u00e9nek r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n

LENGYEL VERDUN<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A Margit h\u00edd jobb parti t\u00e1mpill\u00e9r\u00e9n\u00e9l (magyarul. Margit<\/em> h\u00edd<\/em>), a Duna-part v\u00e9g\u00e9n a Jozef Bem t\u00e1bornokr\u00f3l elnevezett Przemysl eml\u00e9km\u0171. Eur\u00f3pa egyik legfontosabb er\u0151d\u00edtm\u00e9ny\u00e9nek az oroszok elleni v\u00e9delm\u00e9re eml\u00e9kezik. Verdun \u00e9s Krakk\u00f3 er\u0151d\u00edtm\u00e9nye (de az ut\u00f3bbit nem ostromolt\u00e1k) ehhez hasonl\u00edthat\u00f3. Itt van a K\u00e1rp\u00e1t-alf\u00f6ld, \u00e9s \u00edgy az \u00e1tmenet a kelet-eur\u00f3pai alf\u00f6ldr\u0151l a magyar alf\u00f6ldre (magyarul. Alf\u00f6ld<\/em>). \u00cdgy a przemy\u015bli csata d\u00f6nt\u00f6tte el, hogy az oroszok megsz\u00e1llj\u00e1k-e Magyarorsz\u00e1got \u00e9s a Balk\u00e1nt. Sok lengyel \u00e9s magyar (\u00e9s a Habsburg-monarchia m\u00e1s lak\u00f3i) vett r\u00e9szt. Az er\u0151d parancsnoka, Hermann Kusmanek t\u00e1bornok 130 000 katon\u00e1val rendelkezett. Az els\u0151 ostrom (1914. IX-X.) r\u00f6vid \u00e9s eredm\u00e9nytelen volt, de a m\u00e1sodik (1914. XI. - 1915. III.) elviselhetetlennek bizonyult. A kapitul\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n az \u00f6sszes v\u00e9d\u0151t oroszorsz\u00e1gi hadifogolyt\u00e1borokba k\u00fcldt\u00e9k. Ausztria-Magyarorsz\u00e1g N\u00e9metorsz\u00e1ggal egy\u00fctt ellent\u00e1mad\u00e1sba lend\u00fclt a veres\u00e9g ut\u00e1n, \u00e9s 1915. j\u00fanius 3-\u00e1n visszafoglalta Przemy\u015blt. Ausztria sz\u00e1m\u00e1ra ez volt az utols\u00f3 jelent\u0151s katonai siker, Magyarorsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra pedig az 1914-1918-as Nagy H\u00e1bor\u00faban az orosz megsz\u00e1ll\u00e1s vesz\u00e9ly\u00e9nek komoly elh\u00e1r\u00edt\u00e1sa.  <\/p>\n\n\n\n

EML\u00c9KM\u0170 A KATY\u0143I M\u00c1RT\u00cdROK EML\u00c9K\u00c9RE<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az azonos nev\u0171 t\u00e9ren (magyarul. Katinyi m\u00e1rt\u00edrok parkja<\/em>), a r\u00f3mai amfite\u00e1trum romjai mellett Katyn-eml\u00e9km\u0171vet emeltek. A kezdem\u00e9nyez\u00e9s Tarl\u00f3s Istv\u00e1n budapesti f\u0151polg\u00e1rmester, kor\u00e1bbi fideszes p\u00e1rttan\u00e1csos kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re sz\u00fcletett, aki fiatalon meg\u00edrta az els\u0151 magyar k\u00f6nyvet a katyni m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sr\u00f3l. Az eml\u00e9km\u0171 alkot\u00f3i k\u00e9t magyar m\u0171v\u00e9sz, egy p\u00e1ly\u00e1zat nyertesei: Szeri-Varga G\u00e9za \u00e9s Szeri-Varga Zolt\u00e1n. \u00dagy volt, hogy 2010 \u00e1prilis\u00e1ban Lech Kaczy\u0144ski lengyel eln\u00f6k mutatja be, de erre a szmolenszki katasztr\u00f3fa nyilv\u00e1nval\u00f3 okai miatt nem ker\u00fclt sor. Az \u00fcnneps\u00e9get ez\u00e9rt 2011. \u00e1prilis 8-ra halasztott\u00e1k. Az eml\u00e9km\u0171 egy gr\u00e1nitkocka, f\u00e1kat \u00e9s f\u00e9nyhat\u00e1sokat imit\u00e1l\u00f3 vaselemekkel. Mellette k\u00e9t t\u00f6lgyfa \u00e1ll, amelyek szimbolik\u00e1ja k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen \u00e9rtelmezhet\u0151: Lengyelorsz\u00e1g \u00e9s Magyarorsz\u00e1g, vagy a lengyel hadseregben szolg\u00e1l\u00f3 k\u00e9t magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa tiszt, akik a szt\u00e1lini katyni n\u00e9pirt\u00e1s \u00e1ldozatai lettek: Korompay Alad\u00e1r Em\u00e1nuel \u00e9s K\u00fchnel Oskar Rudolf. Az el\u0151bbi a klasszikus nyelvek tan\u00e1ra, majd a vars\u00f3i egyetem magyar szakos tan\u00e1ra volt (1930-t\u00f3l). Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban Przemy\u015bl kit\u00fcntetett \u00e9s el\u0151l\u00e9ptetett v\u00e9d\u0151je volt. Egy lengyel n\u0151t vett feles\u00e9g\u00fcl, akit\u0151l h\u00e1rom l\u00e1nya sz\u00fcletett. Przemy\u015blben telepedtek le, mert az \u0151 sz\u00fcl\u0151v\u00e1rosa Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban volt. Anyagokat \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze a lengyelek sz\u00e1m\u00e1ra a magyar nyelv elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, mindenekel\u0151tt az els\u0151 szil\u00e1rd lengyel-magyar \u00e9s magyar-lengyel sz\u00f3t\u00e1rat. 1939 augusztus\u00e1ban Magyarorsz\u00e1gon tart\u00f3zkodott di\u00e1kjaival, de visszat\u00e9rt Lengyelorsz\u00e1gba, amikor megtudta, hogy a politikai helyzet ki\u00e9lez\u0151d\u00f6tt. Szeptemberben Z\u0142ocz\u00f3wban a szovjetek kez\u00e9re ker\u00fclt, \u00e9s a sztarobielszki fogs\u00e1g ut\u00e1n az NKVD meggyilkolta. Oskar Rudolf K\u00fchnel t\u00fcz\u00e9rtiszt volt a bolsevikok elleni h\u00e1bor\u00faban. Feles\u00e9g\u00fcl vett egy lengyel n\u0151t, \u00e9s egy\u00fctt \u00e9ltek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lengyel v\u00e1rosokban - a katonai fejadagjuknak megfelel\u0151en. A szeptemberi hadj\u00e1ratban a szovjetek fogs\u00e1g\u00e1ba esett, \u00e9s Kozielskben meggyilkolt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

SZENT LASZLO<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A magyarorsz\u00e1gi Ladislaus kir\u00e1ly-templom el\u0151tt eml\u00e9keztek meg a templom v\u00e9d\u0151szentj\u00e9r\u0151l, Szent L\u00e1szl\u00f3r\u00f3l, aki Krakk\u00f3ban sz\u00fcletett \u00e9s nevelkedett K\u00e1zm\u00e9r herceg unoka\u00f6ccsek\u00e9nt a restaur\u00e1tor K\u00e1zm\u00e9r udvar\u00e1ban. A magyarok tipikus lengyelnek l\u00e1tt\u00e1k, de beilleszkedett a magyar val\u00f3s\u00e1gba. Meg\u0151rizte \u00e9rzelmeit lengyel rokonai ir\u00e1nt, \u00e9s kedvesen fogadta Szczodry Boleszl\u00e1vot, aki Szent Sztaniszl\u00f3 meggyilkol\u00e1sa ut\u00e1n elmenek\u00fclt Lengyelorsz\u00e1gb\u00f3l. M\u00e9g a h\u00e1la hi\u00e1ny\u00e1t is elszenvedte Boleszl\u00e1vt\u00f3l. Majdnem egy \u00e9vsz\u00e1zaddal hal\u00e1la ut\u00e1n, 1192-ben szentt\u00e9 avatt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

JAN PAWE\u0141 II EML\u00c9KM\u0170VE<\/strong><\/p>\n\n\n\n

J\u00e1nos P\u00e1l sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3ja (2020. m\u00e1jus 18.) alkalm\u00e1b\u00f3l szobrot avattak r\u00f3la a Szent Istv\u00e1n-bazilik\u00e1ban. Ide j\u00e1rt Karol Wojtyla b\u00edboros, mint krakk\u00f3i metropolita, \u00e9s ide zar\u00e1ndokolt el II J\u00e1nos P\u00e1l is. Az eml\u00e9km\u0171vet magyar m\u0171v\u00e9szek, a Kotorman L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Norbert testv\u00e9rek tervezt\u00e9k, \u00e9s a pontifik\u00e1tus\u00e9rt tartott h\u00e1laad\u00f3 szentmise ut\u00e1n Orb\u00e1n Viktor magyar minisztereln\u00f6k is tisztelgett a nagyp\u00f3lus el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n

Piotr Boro\u00f1<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n

NYARAL\u00c1S FELCZAKKAL: Lengyel m\u0171eml\u00e9kek Budapesten | Felczak Int\u00e9zet Int\u00e9zet (kurier.plus)<\/a><\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a><\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/a><\/figure>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Elgondolkodhatunk azon, hogy mit \u00e9rt\u00fcnk \"lengyel m\u0171eml\u00e9kek\" alatt, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 krit\u00e9riumok alapj\u00e1n oszt\u00e1lyozhatjuk \u0151ket. \u00c9rdemes azonban - r\u00e1juk n\u00e9zve - tudatos\u00edtani, hogy milyen fontos szerepet j\u00e1tszanak a budapesti t\u00e1jk\u00e9pben. A magyar f\u0151v\u00e1ros l\u00e1tk\u00e9p\u00e9be \u00e1gyazva mes\u00e9lnek egy t\u00f6rt\u00e9netet, kiemelve annak szerepl\u0151it \u00e9s epiz\u00f3djait, amelyeket a hat\u00f3s\u00e1gok szerint ki kell emelni. A helyi lakosok \u00e9s a turist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra [...]<\/p>","protected":false},"author":21,"featured_media":25826,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[50,3],"tags":[],"class_list":["post-25823","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-wspolpraca-miedzynarodowa","category-wydarzenia"],"yoast_head":"\nPolskie pomniki w Budapeszcie – Marek Kuchci\u0144ski<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Polskie pomniki w Budapeszcie – Marek Kuchci\u0144ski\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Mo\u017cna si\u0119 zastanawia\u0107, co znaczy \u201epolskie pomniki\u201d, i klasyfikowa\u0107 je wed\u0142ug r\u00f3\u017cnych kryteri\u00f3w. Warto jednak \u2013 spogl\u0105daj\u0105c na nie \u2013 zdawa\u0107 sobie spraw\u0119 z tego, jak wa\u017cn\u0105 rol\u0119 odgrywaj\u0105 w budapeszte\u0144skim pejza\u017cu. Wro\u015bni\u0119te w panoram\u0119 stolicy W\u0119gier, opowiadaj\u0105 histori\u0119 i akcentuj\u0105 jej postaci i epizody, kt\u00f3re, zdaniem w\u0142adz, nale\u017cy eksponowa\u0107. Dla okolicznych mieszka\u0144c\u00f3w i turyst\u00f3w […]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Marek Kuchci\u0144ski\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2022-07-18T18:31:29+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2022-07-18T18:31:31+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/pap_20170626_12F.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"800\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"555\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"Marta Olejnik\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"Marta Olejnik\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"9 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/\"},\"author\":{\"name\":\"Marta Olejnik\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/person\/51d5d4ee3b5317b8e4dd2b48af359229\"},\"headline\":\"Polskie pomniki w Budapeszcie\",\"datePublished\":\"2022-07-18T18:31:29+00:00\",\"dateModified\":\"2022-07-18T18:31:31+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/\"},\"wordCount\":2200,\"commentCount\":0,\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#organization\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/pap_20170626_12F.jpg\",\"articleSection\":[\"Wsp\u00f3\u0142praca mi\u0119dzynarodowa\",\"Wydarzenia\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/\",\"url\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/\",\"name\":\"Polskie pomniki w Budapeszcie – Marek Kuchci\u0144ski\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/pap_20170626_12F.jpg\",\"datePublished\":\"2022-07-18T18:31:29+00:00\",\"dateModified\":\"2022-07-18T18:31:31+00:00\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/pap_20170626_12F.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/pap_20170626_12F.jpg\",\"width\":800,\"height\":555},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Strona g\u0142\u00f3wna\",\"item\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Polskie pomniki w Budapeszcie\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#website\",\"url\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/\",\"name\":\"Marek Kuchci\u0144ski\",\"description\":\"Pose\u0142 na sejm RP – okr\u0119g nr 22\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#organization\",\"name\":\"Marek Kuchci\u0144ski\",\"url\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/\",\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/logo\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/09\/Marek.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/09\/Marek.jpg\",\"width\":1600,\"height\":971,\"caption\":\"Marek Kuchci\u0144ski\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/logo\/image\/\"}},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/person\/51d5d4ee3b5317b8e4dd2b48af359229\",\"name\":\"Marta Olejnik\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/e39914b2aa6a48959e24d475b5dc9793?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/e39914b2aa6a48959e24d475b5dc9793?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"Marta Olejnik\"},\"url\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/author\/marta\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Polskie pomniki w Budapeszcie – Marek Kuchci\u0144ski","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"Polskie pomniki w Budapeszcie – Marek Kuchci\u0144ski","og_description":"Mo\u017cna si\u0119 zastanawia\u0107, co znaczy \u201epolskie pomniki\u201d, i klasyfikowa\u0107 je wed\u0142ug r\u00f3\u017cnych kryteri\u00f3w. Warto jednak \u2013 spogl\u0105daj\u0105c na nie \u2013 zdawa\u0107 sobie spraw\u0119 z tego, jak wa\u017cn\u0105 rol\u0119 odgrywaj\u0105 w budapeszte\u0144skim pejza\u017cu. Wro\u015bni\u0119te w panoram\u0119 stolicy W\u0119gier, opowiadaj\u0105 histori\u0119 i akcentuj\u0105 jej postaci i epizody, kt\u00f3re, zdaniem w\u0142adz, nale\u017cy eksponowa\u0107. Dla okolicznych mieszka\u0144c\u00f3w i turyst\u00f3w […]","og_url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/","og_site_name":"Marek Kuchci\u0144ski","article_published_time":"2022-07-18T18:31:29+00:00","article_modified_time":"2022-07-18T18:31:31+00:00","og_image":[{"width":800,"height":555,"url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/pap_20170626_12F.jpg","type":"image\/jpeg"}],"author":"Marta Olejnik","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"Marta Olejnik","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"9 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/"},"author":{"name":"Marta Olejnik","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/person\/51d5d4ee3b5317b8e4dd2b48af359229"},"headline":"Polskie pomniki w Budapeszcie","datePublished":"2022-07-18T18:31:29+00:00","dateModified":"2022-07-18T18:31:31+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/"},"wordCount":2200,"commentCount":0,"publisher":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#organization"},"image":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/pap_20170626_12F.jpg","articleSection":["Wsp\u00f3\u0142praca mi\u0119dzynarodowa","Wydarzenia"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/","url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/","name":"Polskie pomniki w Budapeszcie – Marek Kuchci\u0144ski","isPartOf":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/pap_20170626_12F.jpg","datePublished":"2022-07-18T18:31:29+00:00","dateModified":"2022-07-18T18:31:31+00:00","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#primaryimage","url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/pap_20170626_12F.jpg","contentUrl":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/07\/pap_20170626_12F.jpg","width":800,"height":555},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/polskie-pomniki-w-budapeszcie\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Strona g\u0142\u00f3wna","item":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Polskie pomniki w Budapeszcie"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#website","url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/","name":"Marek Kuchci\u0144ski","description":"Pose\u0142 na sejm RP – okr\u0119g nr 22","publisher":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#organization"},"potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Organization","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#organization","name":"Marek Kuchci\u0144ski","url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/","logo":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/logo\/image\/","url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/09\/Marek.jpg","contentUrl":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/09\/Marek.jpg","width":1600,"height":971,"caption":"Marek Kuchci\u0144ski"},"image":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/logo\/image\/"}},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/person\/51d5d4ee3b5317b8e4dd2b48af359229","name":"Marta Olejnik","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/e39914b2aa6a48959e24d475b5dc9793?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/e39914b2aa6a48959e24d475b5dc9793?s=96&d=mm&r=g","caption":"Marta Olejnik"},"url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/author\/marta\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/25823","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/21"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=25823"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/25823\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":25829,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/25823\/revisions\/25829"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/25826"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=25823"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=25823"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=25823"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}