{"id":10635,"date":"2018-11-10T14:40:25","date_gmt":"2018-11-10T13:40:25","guid":{"rendered":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/?p=10635"},"modified":"2018-11-10T14:53:35","modified_gmt":"2018-11-10T13:53:35","slug":"przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/","title":{"rendered":"Przemy\u015bl - az \u00e9n v\u00e1rosom. Gondolatok Przemy\u015blr\u0151l a f\u00fcggetlens\u00e9g visszanyer\u00e9s\u00e9nek 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n"},"content":{"rendered":"<p><em>Marek Kuchci\u0144ski, a lengyel szejm eln\u00f6ke<\/em><\/p>\n<p><em>Lengyelorsz\u00e1g \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra \u00e9s a Przemy\u015bl k\u00f6rny\u00e9ki lakosoknak a f\u00fcggetlens\u00e9g e nagyszer\u0171 tett\u00e9hez val\u00f3 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 megeml\u00e9kez\u00e9s sor\u00e1n lehetetlen elker\u00fclni az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti \u00e9s ut\u00e1ni id\u0151szak t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s felid\u00e9z\u00e9s\u00e9t \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1t. A Nagy H\u00e1bor\u00fa hatalmas geopolitikai v\u00e1ltoz\u00e1sokat okozott. A sok nemzet\u00e1llam kialakul\u00e1sa Eur\u00f3pa mi r\u00e9sz\u00e9n \u00faj min\u0151s\u00e9get hozott a t\u00e1rsadalmi-politikai \u00e9letbe. A k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek mer\u00fclnek fel: hogyan befoly\u00e1solt\u00e1k ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok a Przemy\u015bl ter\u00fclet\u00e9nek \u00e9s mag\u00e1nak Przemy\u015blnek a fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, mik voltak az okai \u00e9s hat\u00e1sai, milyen hat\u00e1ssal voltak a nemzed\u00e9ki \u00e1talakul\u00e1si folyamatokra, mi f\u00fcgg\u00f6tt a nemzetekt\u0151l, \u00e9s mi volt az egy\u00e9nek munk\u00e1ja, \u00e9s kikre kell eml\u00e9kezni. Ezek a k\u00e9rd\u00e9sek nemcsak a t\u00f6rt\u00e9nelemmel, hanem az emberekkel, a nemzetek alak\u00edt\u00e1s\u00e1val, a fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9ssel, a kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9ggel - vagyis mindazzal, amivel az \u00e9vfordul\u00f3 szellem\u00e9ben foglalkozunk.<\/em><\/p>\n<p><em>A M\u00e1sodik Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got, mint alig n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s eur\u00f3pai \u00e1llamot, s\u00e9rt\u00e9sek \u00e9rt\u00e9k (a h\u00edres \"a versailles-i szerz\u0151d\u00e9s fatty\u00fa gyermeke\" - Molotov - Molotov, \"gazdas\u00e1gi lehetetlens\u00e9g\" - Keynes, \"a t\u00f6rt\u00e9nelem hib\u00e1ja\" - Lloyd George, a jegyz\u0151k\u00f6nyv kedv\u00e9\u00e9rt, hogy a lengyelek jelenlegi, k\u00fclf\u00f6ldiek \u00e1ltali s\u00e9rteget\u00e9se nem \u00fajdons\u00e1g) \u00e9s a haz\u00e1nk megsemmis\u00edt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 politika. Azonban nagyon neh\u00e9z k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is sikeresen megteremtette \u00f6n\u00e1ll\u00f3 l\u00e9t\u00e9t. A feloszt\u00e1sok \u00e9s a gazdas\u00e1gi \u00e9s t\u00e1rsadalmi elmaradotts\u00e1g ut\u00e1n az \u00e1llami politika a polg\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra kedvez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokat hozott. Enyh\u00edtette a t\u00faln\u00e9pesed\u00e9st vid\u00e9ken \u00e9s cs\u00f6kkentette a munkan\u00e9lk\u00fclis\u00e9get a v\u00e1rosokban. Bevezett\u00e9k a parlamenti demokr\u00e1ci\u00e1t, a n\u0151k v\u00e1laszt\u00f3jog\u00e1t, az ingyenes oktat\u00e1st \u00e9s a munk\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra nagyon kedvez\u0151 jogszab\u00e1lyokat. A t\u00e1rsadalom sz\u00e9les r\u00e9tegei sz\u00e1m\u00e1ra lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a t\u00e1rsadalmi felemelked\u00e9s, ami t\u00f6bb sz\u00e1zezer magasan k\u00e9pzett szakember \u00e9s t\u00f6bb milli\u00f3, jogait \u00e9s k\u00f6teless\u00e9geit ismer\u0151 polg\u00e1r k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezte.<\/em><\/p>\n<p><em>A saj\u00e1t \u00e1llammal val\u00f3 azonosul\u00e1s, valamint a nemzeti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 er\u0151\u00e9rzet v\u00e1ltak azokk\u00e1 a t\u00e9nyez\u0151kk\u00e9, amelyek meghat\u00e1rozt\u00e1k nemzeti t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00fcnket a 20. sz\u00e1zad legnagyobb d\u00e9monai elleni k\u00fczdelemben. - a nacionalizmussal \u00e9s az internacionalista szocializmussal.<\/em><\/p>\n<p><em>A Przemy\u015bl r\u00e9gi\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9be m\u00e9lyebben belel\u00e1tva n\u00e9ha elgondolkodunk azon, hogy vajon t\u00f6bb gener\u00e1ci\u00f3 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l n\u00e9zve, vajon l\u00e1thatjuk-e ebben a t\u00f6rt\u00e9nelemben a mai \u00e1talakul\u00e1sok egyetemes k\u00e9p\u00e9t. Kiolvashatjuk-e a j\u00f6v\u0151 probl\u00e9m\u00e1inak el\u0151\u00e9rzet\u00e9t a b\u00e9k\u00e9t \u00e9s nyugalmat kedvel\u0151, l\u00e1tsz\u00f3lag a saj\u00e1t dolgaikba mer\u00fclt, l\u00e1tsz\u00f3lag a stabilit\u00e1sban elalv\u00f3 \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00f3 vil\u00e1g ir\u00e1nt \u00e9rdektelen lakosok l\u00e1tsz\u00f3lag nyugodt \u00e9let\u00e9b\u0151l? Hogyan lehet Przemy\u015blt ilyen szempontb\u00f3l szeml\u00e9lni? Ez a \"b\u00e9k\u00e9s l\u00e9tez\u00e9s\" k\u00f6nnyen f\u00e9lrevezetheti a figyelmetlen megfigyel\u0151t. Az \u00e9vtizedek sor\u00e1n a Przemy\u015bl k\u00f6rny\u00e9ki lakosok tan\u00fabizonys\u00e1got tettek hazaszeretet\u00fckr\u0151l, felel\u0151ss\u00e9gtudatukr\u00f3l, nagylelk\u0171s\u00e9g\u00fckr\u0151l, egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si k\u00e9pess\u00e9g\u00fckr\u0151l, h\u0151siess\u00e9g\u00fckr\u0151l, vall\u00e1soss\u00e1gukr\u00f3l, a hagyom\u00e1nyokhoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1sukr\u00f3l \u00e9s sok m\u00e1s \u00e9rt\u00e9kr\u0151l, amelyek mind 100 \u00e9vvel ezel\u0151tt Przemy\u015bl v\u00e9delme sor\u00e1n, mind a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban, majd k\u00e9s\u0151bb - a kommunizmus idej\u00e9n - felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9knek bizonyultak. Ezek az \u00e9rt\u00e9kek azok az alapok, amelyekre a mai Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00e9p\u00edthet, s\u0151t, \u00e9p\u00edtenie kell. \u00c9s mindig eml\u00e9kezni kell arra, hogy az ilyen alapokat konkr\u00e9t emberek \u00e9p\u00edtik. Przemy\u015bl f\u00f6ldje, amely egykor kir\u00e1lyoknak, l\u00e1zad\u00f3knak, gondolkod\u00f3knak \u00e9s egyszer\u0171 polg\u00e1roknak adott mened\u00e9ket, ennek az er\u0151s alapnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en szikla lehetett. Noha voltak f\u00e9nyes id\u0151szakai, mint az utols\u00f3 Jagell\u00f3k idej\u00e9n, hossz\u00fa \u00e9vekig tart\u00f3 stagn\u00e1l\u00e1s is jellemezte.<\/em><\/p>\n<p><em>***<\/em><\/p>\n<p><em>Fr. Benedykt Chmielowski, az els\u0151 lengyel egyetemes enciklop\u00e9dia, a Nowe Ateny szerz\u0151je azt \u00edrta, hogy Przemy\u015bl m\u00e1r 758-ban (1260 \u00e9vvel ezel\u0151tt!) l\u00e9tezett: \"I. PRZEMYS\u0141AW, vagy I. LESZEK, a lengyelek Aranykov\u00e1cs Faber Fortunae \u00e1llapot\u00e1b\u00f3l, a magyarok \u00e9s morv\u00e1k aranyozott csonkjaival nem annyira megd\u00f6bbentette, mint ink\u00e1bb megijesztette \u00e9s elriasztotta Lengyelorsz\u00e1got. 760 k\u00f6r\u00fcl \u00e9lt, \u00e9s saj\u00e1t neve alatt alap\u00edtotta Przemy\u015blt\". Ezt az uralkod\u00f3t Ignacy Krasicki is feljegyezte k\u00e9tk\u00f6tetes Zbi\u00f3r potrzebnieyszych wiadomo\u015bci [Sz\u00fcks\u00e9gesebb inform\u00e1ci\u00f3k gy\u0171jtem\u00e9nye] c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben. A v\u00e1ros, illetve Przemy\u015bl, ahogyan a kr\u00f3nik\u00e1s Nesztor idej\u00e9ben nevezt\u00e9k, a l\u0119dzi\u00e1nusok - lechit\u00e1k sz\u00e9khelye volt, amelyet 881-ben W\u0142odzimierz ruszin herceg foglalt el, \u00e9s amelyet viszont Boles\u0142aw Chrobry foglalt vissza, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Kijevbe tett gy\u0151ztes hadj\u00e1rata sor\u00e1n. A 14. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben a Nagy K\u00e1zm\u00e9r \u00e1ltal emelt v\u00e1rak k\u00f6z\u00e9 tartozott Przemysl v\u00e1ra, amely Lengyelorsz\u00e1g d\u00e9lkeleti hat\u00e1rvid\u00e9k\u00e9nek v\u00e9delm\u00e9re \u00e9p\u00fclt.<\/em><\/p>\n<p><em>Przemy\u015bl volt a sztarosty \u00e9s az egyh\u00e1zmegye sz\u00e9khelye. A sz\u00e9kesegyh\u00e1zban, a mai Drohojowski-k\u00e1poln\u00e1ban tartott\u00e1k a nemesi szejmiket (ilyenek voltak a szok\u00e1sok), amelyeken a lovagok a helyi \u00fcgyek szempontj\u00e1b\u00f3l fontos d\u00f6nt\u00e9seket hoztak. A korm\u00e1nyz\u00f3k k\u00f6z\u00fcl \u00e9rdemes megeml\u00edteni Piotr Kmit\u00e1t \u00e9s Stanis\u0142aw August Poniatowskit - a k\u00e9s\u0151bbi lengyel kir\u00e1lyt.<\/em><\/p>\n<p><em>A v\u00e1ros volt a Przemy\u015bli ter\u00fclet f\u0151v\u00e1rosa, ahol az els\u0151 k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g idej\u00e9n a ruszin vajdas\u00e1g k\u00f6zgy\u0171l\u00e9seit S\u0105dowa Wisznia-ban tartott\u00e1k. A Przemysl-f\u00f6ld abban az id\u0151ben hatalmas volt, Stryjt\u0151l a Rzesz\u00f3w melletti \u015awilcza-ig \u00e9s a S\u0142onne-hegys\u00e9gt\u0151l Tarnogr\u00f3dig terjedt. Ide tartozott Przemy\u015bl, Jaros\u0142aw, Le\u017cajsk, \u0141a\u0144cut, Rzesz\u00f3w, Mo\u015bciski, Przeworsk, Sambork, Drohobycz, Tyczyn \u00e9s Stryj j\u00e1r\u00e1sok. Sajnos a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, a Lengyel N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a Szovjetuni\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rok meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa k\u00f6vetkezt\u00e9ben Przemy\u015bl t\u00f6rt\u00e9nelmi f\u00f6ldj\u00e9t felosztott\u00e1k. Ma az egyik r\u00e9sze Lengyelorsz\u00e1gban, a m\u00e1sik Ukrajn\u00e1ban van.<\/em><\/p>\n<p><em>Przemy\u015bl az osztr\u00e1k-magyar id\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 pomp\u00e1j\u00e1ra eml\u00e9kezik. Abban az id\u0151ben ez volt az egyik legnagyobb er\u0151d\u00edtm\u00e9ny, amelynek hely\u0151rs\u00e9ge t\u00f6bb mint 100 000 katon\u00e1b\u00f3l \u00e1llt, a soknemzetis\u00e9g\u0171 birodalom szinte minden nemzetis\u00e9g\u00e9b\u0151l.<\/em><\/p>\n<p><em>Przemy\u015blhez \u00e9s a Przemy\u015bli ter\u00fclethez sz\u00e1mos kiemelked\u0151 \u00e9s ismert szem\u00e9lyis\u00e9g k\u00f6t\u0151d\u00f6tt: Stanis\u0142aw Orzechowski \u00edr\u00f3; Ignacy Krasicki kanonok (k\u00e9s\u0151bb warmiai p\u00fcsp\u00f6k), a przemy\u015bli sz\u00e9kesegyh\u00e1z pl\u00e9b\u00e1nosa, a Monachomachia szerz\u0151je; Andrzej Maksymilian Fredro, a Szejm marsallja, a lengyel Tacitus n\u00e9ven ismert barokk \u00edr\u00f3, a kalwariai Pac\u0142awska kolostor alap\u00edt\u00f3ja, valamint t\u00e1voli unokatestv\u00e9re, a rudki Aleksander Fredro k\u00f6lt\u0151; Miko\u0142aj S\u0119p-Szarzy\u0144ski, az egyik legkiv\u00e1l\u00f3bb lengyel k\u00f6lt\u0151. A jeles szem\u00e9lyek k\u00f6z\u00f6tt ott vannak a paps\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151i is: Pelczar Szent J\u00f3zsef (Przemy\u015bl p\u00fcsp\u00f6ke a 19-20. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n, a Szent Sz\u00edv N\u0151v\u00e9rek Kongreg\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak \u00e9s a Przemy\u015bli F\u0151egyh\u00e1zmegyei M\u00fazeum alap\u00edt\u00f3ja), Jan Balicki \u00e1ldott atya, Adam Stefan Sapieha krasiczyni b\u00edboros \u00e9s Ignacy Tokarczuk \u00e9rsek - \"a szuverenit\u00e1s\u00e1\u00e9rt k\u00fczd\u0151 nemzet sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3ja \u00e9s rend\u00edthetetlen p\u00fcsp\u00f6k\u00fcnk\", akire a Szejm d\u00f6nt\u00e9se \u00e9rtelm\u00e9ben id\u00e9n, sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n k\u00fcl\u00f6nleges m\u00f3don eml\u00e9kez\u00fcnk. A jeles szem\u00e9lyis\u00e9gek k\u00f6re a k\u00f6vetkez\u0151kkel b\u0151v\u00fcl: B\u00edboros unoka\u00f6ccse, Leon Sapieha Krasiczynb\u00f3l - f\u00f6ldbirtokos, a m\u00e1sodik Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g szejmj\u00e9nek k\u00e9pvisel\u0151je, a lengyel-bolsevik h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a Honi Hadsereg (AK) katon\u00e1ja, a Przemy\u015bl melletti \u0141\u0119townia temet\u0151j\u00e9ben nyugszik; Jan Gwalbert Pawlikowski Medyk\u00e1b\u00f3l - az \u00f6kol\u00f3gia megteremt\u0151je, a S\u0142owacki Kr\u00f3l-Ducha els\u0151 kiad\u00f3ja; Jan Szczepanik - zseni\u00e1lis feltal\u00e1l\u00f3 a Mo\u015bcisko melletti Rudnikb\u00f3l; Henryk Jordan - orvos, a r\u00f3la elnevezett gyermek- \u00e9s ifj\u00fas\u00e1gi kertek megalkot\u00f3ja. Ezen k\u00edv\u00fcl a drohobicsi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 szocialista, l\u00e9gi\u00f3s \u00e9s jog\u00e1sz Herman Lieberman, a Munk\u00e1sotthon \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek kezdem\u00e9nyez\u0151je; a figyelemre m\u00e9lt\u00f3 Tarnawski csal\u00e1d: Apolinary - orvos \u00e9s a koszov\u00f3i gy\u00f3gyf\u00fcrd\u0151 alap\u00edt\u00f3ja Pokucie-ban (Hutsul), Leonard - a janu\u00e1ri felkel\u00e9s felkel\u0151je, \u00fcgyv\u00e9d, a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 szejm k\u00e9pvisel\u0151je, a Tudom\u00e1ny Bar\u00e1tainak T\u00e1rsas\u00e1ga \u00e9s a \"Fredreum\" Sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3ja, fia W\u0142adys\u0142aw - angol tud\u00f3s, Shakespeare ford\u00edt\u00f3ja, ugyanakkor az els\u0151 agytr\u00f6szt - a Keleti Ter\u00fcletek Bizotts\u00e1ga - alap\u00edt\u00f3ja, lakhelye: ul. Grodzka 4 (egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 b\u00e9rh\u00e1zban, ahol egy \u00f6bl\u00f6s ablakon a Litv\u00e1nia \u00e9s a Korona kett\u0151s c\u00edmere l\u00e1that\u00f3); Karol Duldig - az egyik legnagyobb ausztr\u00e1l m\u0171v\u00e9sz, szobr\u00e1sz \u00e9s az Ausztr\u00e1l M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia alap\u00edt\u00f3ja; Moj\u017cesz Schorr - a M\u00e1sodik Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g szen\u00e1tora, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s orientalista; Zbigniew Brzezi\u0144ski - lengyel sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amerikai politol\u00f3gus \u00e9s diplomata, amerikai eln\u00f6k\u00f6k tan\u00e1csad\u00f3ja; Andrzej Gawro\u0144ski - nyelv\u00e9sz \u00e9s poliglott (140 nyelvet ismert!).), Lvov v\u00e9delmez\u0151je 1918-ban; Jerzy Grotowski - sz\u00ednh\u00e1zi reformer, szint\u00e9n a Grodzka utc\u00e1ban lakott; Przemys\u0142aw Bystrzycki - \u00edr\u00f3, n\u00e9ma- \u00e9s l\u00e9ghaj\u00f3s; Ryszard Siwiec - honv\u00e9d, Csehszlov\u00e1kia szabads\u00e1g\u00e1nak h\u0151sies m\u00e1rt\u00edrja 1968-ban.<\/em><\/p>\n<p><em>***<\/em><\/p>\n<p><em>A m\u00faltban nem csak Przemy\u015bl volt az elit gy\u00fclekez\u0151helye \u00e9s az eszmecsere olvaszt\u00f3t\u00e9gelye. A nemzed\u00e9kek \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge \u00e9s a nemzeti identit\u00e1s a Przemy\u015bl ter\u00fclet\u00e9nek sz\u00e1mos m\u00e1s v\u00e1ros\u00e1ban \u00e9s faluj\u00e1ban, valamint a k\u00f6rnyez\u0151 falvakban \u00e9p\u00fclt ki, amelyeket akkoriban t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9gben lengyelek laktak.<\/em><\/p>\n<p><em>Sz\u00e1mos kultur\u00e1lis \u00e9s oktat\u00e1si, de politikai ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa kezdem\u00e9nyez\u00e9s is sz\u00fcletett a kisebb v\u00e1rosokban. Eml\u00e9kezz\u00fcnk a Przemy\u015blt\u0151l keletre fekv\u0151 telep\u00fcl\u00e9sekre. Neh\u00e9z nem megeml\u00edteni a chyr\u00f3wi jezsuita tan\u00edt\u00f3- \u00e9s oktat\u00e1si k\u00f6zpontot, amely akkoriban Eur\u00f3pa-szerte h\u00edres volt. Kiv\u00e1l\u00f3 pedag\u00f3gusok tan\u00edtottak ott. Az int\u00e9zm\u00e9ny kiterjedt k\u00f6nyvt\u00e1rral, saj\u00e1t sz\u00ednh\u00e1zzal \u00e9s j\u00f3l felszerelt tantermekkel b\u00fcszk\u00e9lkedhetett. A rendezv\u00e9nyen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 fiatalok vettek r\u00e9szt, ami kiv\u00e1l\u00f3 eredm\u00e9nyeket hozott. Ennek az iskol\u00e1nak a v\u00e9gz\u0151sei k\u00f6z\u00e9 tartoztak: Jan Brzechwa, Kazimierz Wierzy\u0144ski, J\u00f3zef Garli\u0144ski, Kazimierz Junosza-St\u0119powski, Adam Styka, Mieczys\u0142aw Or\u0142owicz, Roman Abraham t\u00e1bornok vagy Eugeniusz Kwiatkowski.<\/em><\/p>\n<p><em>Rudki, egy kis, de fontos telep\u00fcl\u00e9s, a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9s\u00e9ig a Fredro csal\u00e1d tulajdon\u00e1ban volt. Aleksander Fredro ott van eltemetve.<\/em><\/p>\n<p><em>Drohobych, amelyet az \u00f6t raffin\u00e9ria v\u00e1rosak\u00e9nt ismernek, nemcsak Bruno Schulz \u00e9s Borys\u0142aw nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, ahol a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n Jan Zeh \u00e9s Ignacy \u0141ukasiewicz meggy\u00fajtotta az els\u0151 petr\u00f3leuml\u00e1mp\u00e1t, hanem olyan vezet\u0151 b\u00e9csi politikusokhoz is, mint Kazimierz Badeni minisztereln\u00f6k \u00e9s Eustachy Sanguszko k\u00e9pvisel\u0151, valamint m\u0171v\u00e9szekhez - Artur Grottger, Maurice Maurycy \u00e9s m\u00e1sok. Nemcsak Bruno Schulz \u00e9s Borys\u0142aw nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, ahol a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n Jan Zeh \u00e9s Ignacy \u0141ukasiewicz meggy\u00fajtotta az els\u0151 paraffinl\u00e1mp\u00e1t, hanem olyan vezet\u0151 b\u00e9csi politikusokhoz is, mint Kazimierz Badeni minisztereln\u00f6k \u00e9s Eustachy Sanguszko k\u00e9pvisel\u0151, valamint Artur Grottger, Maurice \u00e9s Leopold Gottlieb m\u0171v\u00e9szekhez, \u00e9s olyan katon\u00e1khoz, mint Stanis\u0142aw Maczek t\u00e1bornok \u00e9s a legend\u00e1s feh\u00e9r fut\u00e1r, Tadeusz Chciuk-Celt. Ivan Franko, az ukr\u00e1n irodalom egyik legkiemelked\u0151bb k\u00e9pvisel\u0151je szint\u00e9n Drohobicshoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt.<\/em><\/p>\n<p><em>K\u00f6zvetlen\u00fcl Drohobych mellett tal\u00e1lhat\u00f3 Truskavets, a m\u00e1sodik Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g egyik legh\u00edresebb \u00e9s leggyorsabban fejl\u0151d\u0151 gy\u00f3gyhelye (a 20 \u00e9v alatt 286 \u00fajonnan nyitott sz\u00e1lloda \u00e9s vend\u00e9gh\u00e1z!). Itt sz\u00fcletett Kazimierz Pelczar, az els\u0151 lengyel onkol\u00f3giai k\u00f6zpont alap\u00edt\u00f3ja.<\/em><\/p>\n<p><em>Medyk\u00e1ban, a rendk\u00edv\u00fcli Pawlikowski csal\u00e1d rendk\u00edv\u00fcli f\u00e9szk\u00e9ben - amelyr\u0151l kevesen tudnak - a 19. sz\u00e1zadban egy f\u00f6ldalatti nyomda m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, amelynek leleplez\u00e9se ut\u00e1n a mai cseh konzervat\u00edv politol\u00f3gus, Alexander Tomsk\u00fd csal\u00e1dj\u00e1nak el kellett hagynia Gal\u00edci\u00e1t.<\/em><\/p>\n<p><em>A Przemy\u015bl melletti Bolestraszyce arbor\u00e9tum\u00e1ban (amelyet Jerzy Pi\u00f3recki professzor alap\u00edtott az 1970-es \u00e9vekben) ma is \u00e1ll Piotr Micha\u0142owski, a kiv\u00e1l\u00f3 fest\u0151m\u0171v\u00e9sz kast\u00e9lya, aki a novemberi felkel\u00e9s idej\u00e9n a felkel\u0151k fegyverzet\u00e9nek sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val volt megb\u00edzva.<\/em><\/p>\n<p><em>Visszat\u00e9rve a 17. sz\u00e1zadba, \u00e9rdemes megeml\u00e9kezni arr\u00f3l, hogy a szambori sztaroszti Gy\u00f6rgy Mniszch l\u00e1nya Dmitrij c\u00e1r feles\u00e9ge lett. Ez volt az egyetlen k\u00e9t \u00e9v az orosz t\u00f6rt\u00e9nelemben, amikor lengyelek uralt\u00e1k a Kremlt (a kor\u00e1bbi, a klusin\u00f3i csat\u00e1ban aratott gy\u0151zelem ut\u00e1n). Vaszilij Sujszkij c\u00e1r \u00e9s testv\u00e9rei tisztelegtek III. Zsigmond kir\u00e1lynak Vars\u00f3ban, amint arra a Zsigmond-oszlopon l\u00e9v\u0151 eml\u00e9kt\u00e1bla eml\u00e9keztet. Ezt a teljes\u00edtm\u00e9nyt k\u00e9s\u0151bb senki sem ism\u00e9telte meg.<\/em><\/p>\n<p><em>\u00cdgy a Przemy\u015bl f\u00f6ldj\u00e9n - amelynek tengelye a San-foly\u00f3 - tal\u00e1lhat\u00f3 minden egyes v\u00e1ros egym\u00e1s ut\u00e1n olyan jeles szem\u00e9lyis\u00e9geknek ad otthont, akik jelent\u0151s hat\u00e1st gyakoroltak \u00e1llamunk \u00e9s nemzet\u00fcnk, s\u0151t a vil\u00e1g \u00e9let\u00e9re. Milyen lenne a val\u00f3s\u00e1gunk Lukasiewicz Ign\u00e1c \u00f6tlete n\u00e9lk\u00fcl, az olaj kitermel\u00e9s\u00e9vel \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val kapcsolatban? Vagy milyen lenne az \u00e9let\u00fcnk a telev\u00edzi\u00f3 vagy a sz\u00ednes film \u00e9s a f\u00e9nyk\u00e9pez\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, amelyet a Mo\u015bciska melletti Rudniki v\u00e1rosb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Jan Szczepanik tal\u00e1lt fel, \u00e9s tucatnyi m\u00e1s tal\u00e1lm\u00e1nya, p\u00e9ld\u00e1ul a goly\u00f3\u00e1ll\u00f3 mell\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl?<\/em><\/p>\n<p><em>V\u00e9g\u00fcl egy olyan v\u00e1ros \u00e9s f\u00f6ld, ahol k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzetek \u00e9s egyh\u00e1zak \u00e9ltek egym\u00e1s mellett az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n. N\u00e9ha tal\u00e1lkozhatunk azzal a v\u00e9lem\u00e9nnyel, hogy lapjaink a nemzetek olvaszt\u00f3t\u00e9gelye. Ez egy f\u00e9lrevezet\u0151 fogalom; ez ink\u00e1bb az Egyes\u00fclt \u00c1llamokra, mint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 etnikai csoportok olvaszt\u00f3t\u00e9gely\u00e9re illik. Przemy\u015bl f\u00f6ldj\u00e9n \u00e9s az egykori keleti hat\u00e1rvid\u00e9ken a nemzetek (nemzetek) egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcgg\u0151, de szuver\u00e9n, b\u00e1r gyakran verseng\u0151 m\u00f3don m\u0171k\u00f6dtek. Ink\u00e1bb felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy a mi Eur\u00f3p\u00e1nk ink\u00e1bb a \"t\u00f6rt\u00e9nelem l\u00e1ncszeme\" volt, ahol a keleti \u00e9s a nyugati hat\u00e1sok keveredtek. \u00c1llapotunkat \u00e9s jellem\u00fcnket ugyanis az els\u0151 k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g aranykora alak\u00edtotta, amely leny\u0171g\u00f6z\u0151 lend\u00fclettel folytatta politik\u00e1j\u00e1t \"a tengerek k\u00f6z\u00f6tt\". \u00c9s az a tulajdons\u00e1g, amely az\u00f3ta is jellemez benn\u00fcnket - a szabad \u00e9s k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi hagyom\u00e1nyokban gy\u00f6kerez\u0151 tolerancia - tudja a legjobban biztos\u00edtani a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kult\u00far\u00e1k egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s\u00e9t egyetlen ter\u00fcleten bel\u00fcl. Nincs fasizmus, nincs kommunizmus, nincsenek etnikai visz\u00e1lyok.<\/em><\/p>\n<p><em>***<\/em><\/p>\n<p><em>\"Az\u00e9rt, hogy melegen tartsa\". - Ezek az egyszer\u0171 szavak, amelyeket Jan Balicki atya, ma a katolikus egyh\u00e1z boldogja mondott egy szeminarist\u00e1nak, aki megk\u00e9rdezte, mi\u00e9rt adja a pul\u00f3ver\u00e9t egy szeg\u00e9ny embernek, sok hasonl\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st jellemeznek. Az olyan emberek, mint Fr. Jan Balicki, \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t form\u00e1lt\u00e1k Przemy\u015blt \u00e9s a przemy\u015bli embereket.<\/em><\/p>\n<p><em>A v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben, b\u00fcszke \u00e9s mozgalmas m\u00faltj\u00e1ban sz\u00e1mos h\u0151sies felkel\u00e9st, fegyveres tiltakoz\u00e1st, politikai nyilatkozatot \u00e9s \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00f3 tettet tal\u00e1lunk. Ezek vezettek a f\u00fcggetlens\u00e9g visszaszerz\u00e9s\u00e9hez \u00e9s fenntart\u00e1s\u00e1hoz. Itt, Przemy\u015blben, 1918. november 11-\u00e9n zajlott le a m\u00e1sodik k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g lengyel fegyveres er\u0151inek els\u0151 gy\u0151ztes csat\u00e1ja. Ha azonban m\u00faltunkat az emberek hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1n \u00e9s \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9n kereszt\u00fcl is meg akarjuk \u00e9rteni, azon kereszt\u00fcl, hogy hogyan becs\u00fclt\u00e9k magukban \u00e9s m\u00e1sokban azt, ami \u00e9rt\u00e9kes volt, t\u00f6bbet, mint amit \u00e9rt\u00e9keltek, akkor tal\u00e1n \u00e9rdemes meghallgatni Balicki atya egyszer\u0171 szavait, \u00e9s felmelegedni az \u0151 szimbolikus pul\u00f3ver\u00e9vel. Fr. Jan a f\u00fcggetlens\u00e9g visszaszerz\u00e9s\u00e9hez vezet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9s az emberis\u00e9g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek szimb\u00f3luma volt \u00e9s maradt azokban a neh\u00e9z id\u0151kben. Az egyszer\u0171 emberek eml\u00e9keznek r\u00e1, gener\u00e1ci\u00f3k \u00f3ta im\u00e1dkoznak a s\u00edrj\u00e1n\u00e1l Przemy\u015bl f\u0151temet\u0151j\u00e9ben. A legt\u00f6bb gyerty\u00e1t mindig ott gy\u00fajtj\u00e1k meg.<\/em><\/p>\n<p><em>Boldog Jan Balicki atya 1869. janu\u00e1r 25-\u00e9n sz\u00fcletett a Rzesz\u00f3w melletti Staromie\u015bcie-ben. Ha megpr\u00f3b\u00e1ln\u00e1nk Przemy\u015blt a fiatal Jan szem\u00e9vel n\u00e9zni, egy militariz\u00e1lt v\u00e1rost l\u00e1tn\u00e1nk. B\u00e1r gazdas\u00e1gilag j\u00f3l\u00e9tben volt, rongyos lelke volt - a r\u00e9gi \u00e9p\u00fcletek, templomok, ortodox templomok \u00e9s zsinag\u00f3g\u00e1k falai k\u00f6z\u00f6tt rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 l\u00e9lek. Ezt a lelket is Szent J\u00f3zef Sebastian Pelczar p\u00fcsp\u00f6k gondozta.<\/em><\/p>\n<p><em>T\u00f6bb sz\u00e1zezer lengyel katona szolg\u00e1lt az orosz \u00e9s osztr\u00e1k-magyar hadsereg soraiban \u00e9s a przemy\u015bli er\u0151dben. A megsz\u00e1ll\u00f3 seregek t\u00f6bb ezer embert vittek el, f\u0151k\u00e9nt vid\u00e9kr\u0151l. Ezzel sok csal\u00e1dt\u00f3l elvett\u00e9k a j\u00f6v\u0151r\u0151l sz\u0151tt \u00e1lmokat. A lelkek \u0151rz\u0151i meg\u00e9rtett\u00e9k ezt, \u00e9s rem\u00e9nyt \u00e9s stabilit\u00e1st adtak az embereknek.<\/em><\/p>\n<p><em>***<\/em><\/p>\n<p><em>Az osztr\u00e1kok felismert\u00e9k Przemy\u015bl fekv\u00e9s\u00e9nek katonai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, miut\u00e1n a Vars\u00f3i Hercegs\u00e9g csapatai 1809-ben Poniatowski herceg vezet\u00e9s\u00e9vel Gal\u00edci\u00e1ba indultak. T\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a v\u00e1rost kezdt\u00e9k beker\u00edteni.<\/em><\/p>\n<p><em>Ez nem volt \u00fajdons\u00e1g a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. A forr\u00e1sok szerint legal\u00e1bb a 14. sz\u00e1zadt\u00f3l er\u0151d\u00edtett falak v\u00e9dt\u00e9k Przemy\u015blt. A San \u00e9s a Wiar foly\u00f3k v\u00f6lgy\u00e9ben l\u00e9v\u0151 Przemysl-kapu \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t term\u00e9szetes \u00e1tj\u00e1r\u00f3 volt a Sandomierz-medenc\u00e9b\u0151l a Przemysl-el\u0151hegys\u00e9gbe, amely a K\u00e1rp\u00e1tok transzeur\u00f3pai l\u00e1ncolat\u00e1n kereszt\u00fcl d\u00e9lre vezetett. Ez volt a Kelet- \u00e9s Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1t \u00f6sszek\u00f6t\u0151 kereskedelmi \u00fatvonal. Kev\u00e9sb\u00e9 b\u00e9k\u00e9s id\u0151kben nagy seregek vonultak ezen az \u00fatvonalon.<\/em><\/p>\n<p><em>H\u00e1rom \u00e9vvel a novemberi felkel\u00e9s el\u0151tt Przemy\u015blben osztr\u00e1k \u00e1lland\u00f3 hely\u0151rs\u00e9g \u00e1llom\u00e1sozott, \u00e9s a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben a przemy\u015bli \"er\u0151d\u00edtett t\u00e1bor\" az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia keleti hat\u00e1r\u00e1nak strat\u00e9giai \u00e9s m\u0171veleti b\u00e1zis\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A Przemysl-hegyek koszor\u00faja mintegy tucatnyi f\u0151er\u0151db\u0151l \u00e9s tucatnyi mell\u00e9ker\u0151db\u0151l \u00e1llt.<\/em><\/p>\n<p><em>A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n ez a megval\u00f3s\u00edtott terv \u00e1talakult a Dnyeszter-San vonal er\u0151sen meger\u0151s\u00edtett vonal\u00e1v\u00e1. A Nagy H\u00e1bor\u00fa kezdet\u00e9n Przemy\u015blt jel\u00f6lt\u00e9k ki e vonal v\u00e9delmi k\u00f6zpontj\u00e1nak.<\/em><\/p>\n<p><em>***<\/em><\/p>\n<p><em>A 19. sz\u00e1zad folyam\u00e1n, de k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a sz\u00e1zad utols\u00f3 negyed\u00e9ben a v\u00e1ros tov\u00e1bb terjeszkedett. Lakoss\u00e1ga t\u00f6bbsz\u00f6r meghaladta az 50 000 f\u0151t, \u00e9s az 1930-as \u00e9vekben is hasonl\u00f3 sz\u00e1mot \u00e9rt el, 1938-ban meghaladta a 68 000 f\u0151t, ami megegyezik a mai \u00e9rt\u00e9kkel. Przemy\u015bl gyorsan katonai v\u00e1ross\u00e1 v\u00e1lt. A m\u00e1sodik k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g idej\u00e9n a X. hadtestk\u00f6rzet katonai parancsnoks\u00e1g\u00e1nak sz\u00e9khelye volt, amely az orsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9nek k\u00f6zel 10% r\u00e9sz\u00e9t \u00e9s k\u00f6zel 3,5 milli\u00f3 embert foglalt mag\u00e1ban. Katonai \u00e9s polg\u00e1ri sz\u00fcks\u00e9gleteinek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re (err\u0151l az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 polg\u00e1rmesterek gondoskodtak: Walery Waygart, Aleksander Dworski \u00e9s Franciszek Doli\u0144ski) 60 fejl\u0151d\u0151 ipari \u00fczem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, k\u00f6zel 5000 munk\u00e1st foglalkoztatva. A 19. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtized\u00e9ben k\u00f6zel 1400 \u00faj h\u00e1z \u00e9p\u00fclt. A hadsereg infrastruktur\u00e1lis beruh\u00e1z\u00e1sokat is kik\u00e9nyszer\u00edtett: villamos\u00edt\u00e1st, telefon\u00e1l\u00e1st, \u00e9s mindenekel\u0151tt utak \u00e9s v\u00edzm\u0171vek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, amelyek egy modern v\u00e1rosban elengedhetetlenek.<\/em><\/p>\n<p><em>A magyarok ma is eml\u00e9keznek honfit\u00e1rsaik szolg\u00e1lat\u00e1ra \u00e9s a Przemy\u015bl\u00e9rt folytatott harcra. Budapesten az elesetteknek egy impoz\u00e1ns, v\u00e1rosunk nev\u00e9t visel\u0151 eml\u00e9km\u0171vel \u00e1ll\u00edtottak eml\u00e9ket, amelyet a f\u0151v\u00e1ros k\u00f6zpontj\u00e1ban \u00e1ll\u00edtottak fel (Bem J\u00f3zsef t\u00e1bornok, a Nemzetek Tavasza idej\u00e9nek magyar h\u0151se eml\u00e9km\u0171v\u00e9nek k\u00f6zel\u00e9ben). Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n Antall J\u00f3zsef volt minisztereln\u00f6k \u00e9s K\u00f6v\u00e9r L\u00e1szl\u00f3n\u00e9, a Magyar Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s jelenlegi eln\u00f6ke nagysz\u00fclei az er\u0151dben szolg\u00e1ltak. A 2016-ban a przemysli Dominik\u00e1n t\u00e9ren felavatott \u00faj eml\u00e9km\u0171vek egy magyar husz\u00e1rnak \u00e9s egy belininka l\u00e1ndzs\u00e1s vit\u00e9znek szimbolikus jelent\u0151s\u00e9g\u0171ek. Folyamatban vannak a t\u00f6rekv\u00e9sek arra is, hogy e csoportba felvegy\u00e9k a h\u00edres cseh t\u00e1v\u00edr\u00f3, Vladim\u00edr S\u00fdkora nev\u00e9t, akinek az akkori napl\u00f3it a cseh lev\u00e9lt\u00e1rban \u0151rzik. \u00c9s ha egy szlov\u00e1k t\u00e1rsunkat is bevenn\u00e9nk, akkor egy \u00fajabb szimb\u00f3lum j\u00f6nne l\u00e9tre - az eg\u00e9sz visegr\u00e1di csoport k\u00f6z\u00f6s eml\u00e9km\u0171ve. \u00c9s ez az a t\u00f6rt\u00e9nelmi politika, amelyet orsz\u00e1gainknak k\u00f6vetni\u00fck kell. A przemy\u015bli hat\u00f3s\u00e1gok m\u00e1r el\u0151re gondoskodtak e szimb\u00f3lum megalkot\u00e1s\u00e1r\u00f3l: Przemy\u015bl egyik ter\u00e9t Visegr\u00e1d t\u00e9rnek nevezt\u00e9k el, amelynek nev\u00e9t hivatalosan a V4-ek parlamenti eln\u00f6keinek 2017-es tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n jelentett\u00e9k be.<\/em><\/p>\n<p><em>A h\u00e1bor\u00fa nem ritk\u00e1n meghi\u00fas\u00edtotta a r\u00e9g\u00f3ta fenn\u00e1ll\u00f3 sz\u00f6vets\u00e9geket. A mai lengyel-magyar eml\u00e9kezet azonban m\u00e1s t\u00e9nyeket is felid\u00e9z, amelyek elvileg minden \u00e9vsz\u00e1zadban meger\u0151s\u00edtik a k\u00e9t nemzet k\u00f6z\u00f6tti szoros kapcsolatot. Eg\u00e9szen a 19. sz\u00e1zadig visszamen\u0151leg \u00c9rdemes felid\u00e9zni J\u00f3zef Bem t\u00e1bornokot \u00e9s J\u00f3zef Wysocki t\u00e1bornokot, valamint azt a t\u00f6bb mint 1,5 ezer lengyel \u00f6nk\u00e9ntest, akik r\u00e9szt vettek a Magyar Nemzetek Tavasz\u00e1n - k\u00f6z\u00fcl\u00fck sokan (t\u00f6bb sz\u00e1zan, k\u00f6zt\u00fck k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1sok!), akik a Lengyel L\u00e9gi\u00f3ba vonultak be, Przemy\u015bl k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaztak, pl. J\u00f3zef Bem, akit a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g \u00e9jszak\u00e1j\u00e1ban meg\u00f6r\u00f6k\u00edtettek.Sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck (t\u00f6bb sz\u00e1zan, k\u00f6zt\u00fck k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1sok is!), akik a Lengyel L\u00e9gi\u00f3ba vonultak be, a Przemy\u015bl k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaztak, k\u00f6zt\u00fck Leon Czechowski ezredes, akit Wyspia\u0144ski Novemberi \u00e9jszaka \u00e9s janu\u00e1ri felkel\u00e9s c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett (Jaros\u0142awban k\u00e9t eml\u00e9khelye is van: egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 s\u00edrk\u0151 a r\u00e9gi temet\u0151ben \u00e9s a f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt sz\u00e9kely oszlop - Kopijnik, az egykori zsinag\u00f3ga k\u00f6zel\u00e9ben). A neves magyar t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s diplomata, Kov\u00e1cs Istv\u00e1n a Magyar Tavasz lengyel r\u00e9sztvev\u0151inek nemr\u00e9g megjelent \u00e9letrajzi sz\u00f3t\u00e1r\u00e1ban eml\u00edti \u0151ket. A k\u00e9s\u0151bbi nemzed\u00e9kek k\u00e9pvisel\u0151i k\u00f6z\u00fcl eml\u00edts\u00fck meg - magyar r\u00e9szr\u0151l - els\u0151k\u00e9nt Gy\u00f3ni G\u00e9z\u00e1t, a przemy\u015bli er\u0151db\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 z\u00e1szl\u00f3st, kor\u00e1nak \u00e9s nemzet\u00e9nek jeles k\u00f6lt\u0151j\u00e9t, a \"k\u00f6lt\u00e9szet fogly\u00e1t\", aki \"napjait \/ a lechit\u00e1k f\u00f6ldj\u00e9n \/ h\u0171s\u00e9gesen v\u00e1rta \/ a vid\u00e1mabb hajnalokat\", valamint Moln\u00e1r Ferencet, a Ch\u0142opcy z Placu Broni [Fi\u00fak a Bronz t\u00e9rr\u0151l] szerz\u0151j\u00e9t, a przemy\u015bli katonai tud\u00f3s\u00edt\u00f3t, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt. \u00c9rdemes megeml\u00e9kezni arr\u00f3l is, hogy az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n t\u00f6bb mint sz\u00e1z magyar szolg\u00e1lt a lengyel l\u00e9gi\u00f3 m\u00e1sodik dand\u00e1rj\u00e1ban, akik a K\u00e1rp\u00e1tokon kereszt\u00fcl t\u00f6rtek be Lengyelorsz\u00e1gba. M\u00e9g \u00e9l\u00e9nkebb az eml\u00e9kezet a magyar seg\u00edts\u00e9gre (t\u00f6bb milli\u00f3 l\u0151szer form\u00e1j\u00e1ban), amelyet a bolsevikok ellen harcol\u00f3 lengyel hadseregnek ny\u00fajtottak 1920-ban; e t\u00e1mogat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl a h\u00e1bor\u00fa kimenetele eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9pp alakulhatott volna. Ez a seg\u00edts\u00e9g a magyarok sz\u00e1m\u00e1ra dr\u00e1mai id\u0151szakban \u00e9rkezett, amikor a versailles-i Trianon-palot\u00e1ban al\u00e1\u00edrt szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben a magyarokat ter\u00fclet\u00fck 2\/3-\u00e1t\u00f3l megfosztott\u00e1k, \u00e9s nemzet\u00fck 1\/3-a saj\u00e1t \u00e1llamukon k\u00edv\u00fcl maradt. Nem szabad elfelejteni, hogy a tervezett magyar seg\u00e9ly sokkal nagyobb volt, fegyvereket \u00e9s katonai egys\u00e9geket is tartalmazott, azonban m\u00e1s orsz\u00e1gok, amelyek vonakodtak az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u0151 Lengyelorsz\u00e1ggal szemben, \u00e9s szimpatiz\u00e1ltak a bolsevik forradalommal, le\u00e1ll\u00edtott\u00e1k.<\/em><\/p>\n<p><em>A lengyel-magyar egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s szimb\u00f3luma a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ban (m\u00e1r a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt) J\u00f3zef Antall \u00e9s Henryk S\u0142awik - h\u00e1rom nemzet (lengyel, magyar \u00e9s zsid\u00f3) h\u0151sei - egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9se volt, akik a megsz\u00e1ll\u00e1s alatt 30 ezer (!) lengyel \u00e1llampolg\u00e1rt, k\u00f6zt\u00fck 5 ezer zsid\u00f3t mentettek meg. Henryk S\u0142awik gyakorlatilag feled\u00e9sre volt \u00edt\u00e9lve Lengyelorsz\u00e1gban eg\u00e9szen a jelen sz\u00e1zad m\u00e1sodik \u00e9vtized\u00e9ig, amikor - els\u0151sorban Krystyna \u00e9s Grzegorz \u0141ubczyk \u00far\u00e9k er\u0151fesz\u00edt\u00e9seinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en - megjelentek a r\u00f3la sz\u00f3l\u00f3 kiadv\u00e1nyok, \u00e9s kett\u0151s eml\u00e9km\u0171vet avattunk (Vars\u00f3ban 2016-ban, majd egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Budapesten) mindk\u00e9t h\u0151snek, az Antall- \u00e9s a S\u0142awik-pad form\u00e1j\u00e1ban.<\/em><\/p>\n<p><em>Eml\u00e9ksz\u00fcnk az 1956 j\u00faniusi \u00e9s okt\u00f3beri felkel\u00e9sekre is mindk\u00e9t orsz\u00e1gban, amelyek a szolidarit\u00e1s nagyszer\u0171 szimb\u00f3lumai voltak. Abban az id\u0151ben Przemy\u015blt\u0151l Szczecinig adtak v\u00e9rt a felkel\u0151knek. A lengyel-magyar egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s egy m\u00e1sik szimbolikus alakj\u00e1nak leg\u00fajabb megeml\u00e9kez\u00e9se a 2018-ban l\u00e9trehozott lengyel Wac\u0142aw Felczak Int\u00e9zet, a sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sben \u00e9l\u0151 lengyel korm\u00e1ny h\u00edres fut\u00e1rja (Magyarorsz\u00e1gon az int\u00e9zet megfelel\u0151je a W. Felczak Alap\u00edtv\u00e1ny).<\/em><\/p>\n<p><em>***<\/em><\/p>\n<p><em>Przemy\u015bl jelens\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00edrva \u00e9rdemes megeml\u00edteni n\u00e9h\u00e1ny olyan int\u00e9zm\u00e9nyt, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a 19. sz\u00e1zadban gazdag\u00edtotta a v\u00e1ros lak\u00f3inak t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis \u00e9let\u00e9t. 1869-ben j\u00f6tt l\u00e9tre az Aleksander Fredro Sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g \"Fredreum\" (a legr\u00e9gebbi ilyen jelleg\u0171 int\u00e9zm\u00e9ny Lengyelorsz\u00e1gban) - egy sz\u00fcntelen\u00fcl m\u0171k\u00f6d\u0151 amat\u0151r sz\u00ednh\u00e1z, amelynek sz\u00e9khelye mindig a przemy\u015bli Kazimierzowski-kast\u00e9lyban volt.<\/em><\/p>\n<p><em>A Zeneegylet 1865 november\u00e9ben alakult, els\u0151 eln\u00f6kei Aleksander Dworski \u00e9s Walery Waygart voltak. A przemy\u015bli zenei vil\u00e1g egyik fontos k\u00e9pvisel\u0151je volt Artur Malawski is (1904-ben sz\u00fcletett a W\u0142adycze utc\u00e1ban). Ma az \u0151 nev\u00e9t viseli a Podkarpacka Filharm\u00f3nia \u00e9s a przemy\u015bli \u00e1llami zeneiskol\u00e1k komplexuma.<\/em><\/p>\n<p><em>A przemy\u015bli lakosok szellemi aktivit\u00e1sa az 1909 febru\u00e1rj\u00e1ban alakult Tudom\u00e1nybar\u00e1tok T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban is megmutatkozott. Az 1909 febru\u00e1rj\u00e1ban alap\u00edtott Tudom\u00e1nybar\u00e1tok T\u00e1rsas\u00e1ga ma is akt\u00edv, \u00e9s az egyik legr\u00e9gebbi ilyen jelleg\u0171 int\u00e9zm\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edt Lengyelorsz\u00e1gban. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Kazimierz Maria \u00e9s Tadeusz Osi\u0144ski testv\u00e9rek kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re j\u00f6tt l\u00e9tre, akik a Przemysli Nemzeti M\u00fazeum l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak kezdem\u00e9nyez\u0151i k\u00f6z\u00e9 tartoztak, \u00e9s akiknek csal\u00e1di h\u00e1za a Kmity utc\u00e1ban \u00e1ll.<\/em><\/p>\n<p><em>***<\/em><\/p>\n<p><em>Az osztr\u00e1k-magyar hadsereg katonai terhei \u00e1ltal \u00f6sszez\u00fazott, gazdas\u00e1gilag vir\u00e1gz\u00f3, de f\u00e9nyes j\u00f6v\u0151 n\u00e9lk\u00fcli Przemy\u015bl t\u00f6rt\u00e9nete m\u00e1r m\u00f6g\u00f6tt\u00fcnk van. 1918-ban, amikor Lengyelorsz\u00e1g visszanyerte f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, Przemy\u015bl az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt harcolt. A tiszteletes J\u00f3zef Pana\u015b a harci szellemet t\u00e1pl\u00e1lta. Ez\u00fattal az ukr\u00e1nok ellen. 1918. november elej\u00e9t\u0151l a przemy\u015bli lakosok a San foly\u00f3 feletti hidak\u00e9rt, ker\u00fcletek\u00e9rt harcoltak, \u00e9s ellent\u00e1mad\u00e1sokat ind\u00edtottak Zasanb\u00f3l a v\u00e1ros jobb partj\u00e1ra. November 11-\u00e9n Przemy\u015bl szabad volt! A lengyelek azonban tov\u00e1bb harcoltak Nizankowic\u00e9ben \u00e9s m\u00e1s helys\u00e9gekben. A harcban minden gener\u00e1ci\u00f3 k\u00e9pvisel\u0151i r\u00e9szt vettek, k\u00f6zt\u00fck a sasok - a przemy\u015bli gimn\u00e1ziumok di\u00e1kjai (az elesetteket a f\u0151temet\u0151ben l\u00e9v\u0151 nagy jelk\u00e9pes s\u00edrba temett\u00e9k). Ez azonban nem lett volna lehets\u00e9ges, ha a kialakul\u00f3 nemzeti \u00e9s nemzetek feletti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rt\u00e9kalapjai nem \u00e9p\u00fcltek volna ki a gener\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1n. Przemy\u015bl ugyanis, mint a Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g sz\u00e1mos hasonl\u00f3 v\u00e1rosa, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vall\u00e1s\u00fa \u00e9s nemzetis\u00e9g\u0171 lengyelek v\u00e1rosa volt, \u00e9s az eg\u00e9sz Przemy\u015bl ter\u00fclet\u00e9nek identit\u00e1s\u00e1t nemcsak lengyelek, hanem zsid\u00f3k, ruszinok, ukr\u00e1nok, magyarok, osztr\u00e1kok, csehek, n\u00e9metek \u00e9s \u00f6rm\u00e9nyek is megteremtett\u00e9k. Ez a soksz\u00edn\u0171s\u00e9g, valamint a nemzed\u00e9kek \u00e9s kult\u00far\u00e1k \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek r\u00e9tegz\u0151d\u00e9se p\u00e9ld\u00e1ul a Przemy\u015bl-sz\u00e9kesegyh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9ben is megmutatkozik. Jelenlegi form\u00e1j\u00e1ban a g\u00f3tika, a renesz\u00e1nsz, a barokk, a rokok\u00f3 \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi st\u00edlusok nyomait viseli mag\u00e1n. Kor\u00e1bbi templomok alapjain \u00e1ll - rom\u00e1n \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a nagymorvaorsz\u00e1gi \u00e9s a pr\u00e1gai p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 korai rom\u00e1n st\u00edlus\u00fa templomok. Przemy\u015bl a mai napig a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1z \u00e9s a g\u00f6r\u00f6g katolikus egyh\u00e1z \u00e9rseks\u00e9g\u00e9nek sz\u00e9khelye.<\/em><\/p>\n<p><em>***<\/em><\/p>\n<p><em>A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa dr\u00e1mai idej\u00e9b\u0151l \u00e9s Przemy\u015bl fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedeib\u0151l szinte szimbolikus alakokat id\u00e9zhet\u00fcnk fel, amelyek meger\u0151s\u00edtik azt a perszonalista t\u00e9zist, hogy az ember \u00e9rt\u00e9k, \u00e9s ennek bizony\u00edt\u00e9ka a szabads\u00e1g szeretete. Erre p\u00e9lda lehet Stefania Podg\u00f3rska, a Tatarska utc\u00e1ban \u00e9l\u0151 h\u00fasz\u00e9ves n\u0151 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa (ma a \"Nemzetek Igaza\" kit\u00fcntet\u00e9st kapta), aki a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s alatt, \u00e9let\u00e9t kock\u00e1ztatva, csal\u00e1di h\u00e1z\u00e1ban (egy 8 m\u00b2-es \u00f3v\u00f3helyen) 13 zsid\u00f3 lakost rejtett el Przemy\u015blben.<\/em><\/p>\n<p><em>\u00c9rdemes megeml\u00e9kezni sz\u00e1mos katon\u00e1r\u00f3l is, k\u00f6zt\u00fck a jelenlegi igazs\u00e1g\u00fcgyi miniszter, Zbigniew Ziobra felmen\u0151ir\u0151l. D\u00e9dapja, W\u0142adys\u0142aw Kornicki ezredes az 1920-as \u00e9vekben a m\u0171szaki csapatok vezet\u0151je volt a X. hadtest przemy\u015bli ker\u00fcleti parancsnoks\u00e1g\u00e1n \u00e9s a lvovi Politechnikum tan\u00e1ra (a szovjetek meggyilkolt\u00e1k, neve szerepel az \u00fagynevezett ukr\u00e1n Katyn-list\u00e1n). Nagyapja, Ryszard Kornicki a Waygarta utc\u00e1ban lakott, \u00e9s a megsz\u00e1ll\u00e1s alatt az AK k\u00e9melh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1t vezette a Przemy\u015bl ker\u00fcletben, k\u00e9s\u0151bb pedig a WiN fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g vezet\u0151je lett.<\/em><\/p>\n<p><em>A f\u00fcggetlens\u00e9gi mozgalomban r\u00e9szt vev\u0151 (gyakran t\u00f6bb gener\u00e1ci\u00f3s) csal\u00e1dok sz\u00e1ma igen magas volt a Przemy\u015bl t\u00e9rs\u00e9g\u00e9ben. Eml\u00e9keztess\u00fck a f\u00f6ldalatti mozgalom n\u00e9h\u00e1ny tagj\u00e1t. Az els\u0151 a WiN rzesz\u00f3wi k\u00f6rzet\u00e9nek parancsnoka, W\u0142adys\u0142aw Koba \u0151rnagy, akinek temet\u00e9s\u00e9re csak 2016-ban ker\u00fclt sor. Mindenekel\u0151tt azonban meg kell eml\u00edten\u00fcnk a csod\u00e1latos, h\u0151sies Alicja Wnorowska alhadnagyot a Honi Hadsereg H\u00edrszerz\u0151 Brig\u00e1djaib\u00f3l (a n\u00e9v mindent elmond!), k\u00e9s\u0151bb WiN, aki a Matejki utc\u00e1ban lakott. Nyolc h\u00f3napos terhesen tart\u00f3ztatt\u00e1k le, \u00e9s a hal\u00e1lsoron sz\u00fclte meg fi\u00e1t, Stanislawot (aki az 1990-es \u00e9vekben przemy\u015bli tan\u00e1csos lett). Csak 2018-ban. A Szejm t\u00f6rv\u00e9nyt fogadott el, amely a kommunista b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kben sz\u00fcletett gyermekek (40 ilyen b\u00f6rt\u00f6n volt) sz\u00e1m\u00e1ra biztos\u00edtotta a k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9shez val\u00f3 jogot. Szimbolikus jelent\u0151s\u00e9g\u0171 az is, hogy ezt a t\u00f6rv\u00e9nyt a Szejmben Andrzej Matusiewicz przemysli k\u00e9pvisel\u0151 \"vezette\", aki a kommunista id\u0151kb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3, politikai perekben tapasztalt \u00fcgyv\u00e9d \u00e9s v\u00e9d\u0151 volt.<\/em><\/p>\n<p><em>Alicja asszonyra mindig eml\u00e9kezni fogunk a r\u00e9gis\u00e9gboltb\u00f3l, ahol az 1970-es \u00e9vekben dolgozott, a przemysli piact\u00e9r \u00e1rk\u00e1djaiban. Iskola ut\u00e1n gyakran j\u00e1rtunk oda, \u00e9s olyan k\u00f6nyveket kerest\u00fcnk, amelyek seg\u00edthetnek nek\u00fcnk a h\u0151s\u00f6k \u00e9s kalandjaik ifj\u00fakori keres\u00e9s\u00e9ben. \u00c9s n\u00e9ha, \"teljesen v\u00e9letlen\u00fcl\", a k\u00f6nyvesbolt hossz\u00fa, \u0151sr\u00e9gi pultj\u00e1n, de \u00fagysz\u00f3lv\u00e1n k\u00e9zk\u00f6zelben, el\u0151ker\u00fclt Ferdynand Ossendowski (!), Pawe\u0142 Jasienica egy r\u00e9gi reg\u00e9nye, Melchior Wa\u0144kowicz egy riportja vagy egy j\u00f3l meg\u0151rz\u00f6tt h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti \u00e9letrajz. Akkoriban \u00fagy t\u0171nt, hogy ezek puszta v\u00e9letlenek, de leny\u0171g\u00f6z\u0151ek, mert egy antikv\u00e1rium polcai csodavil\u00e1gnak t\u0171ntek. Ma m\u00e1r tudjuk, hogy szomsz\u00e9dunk, Alicja kedvess\u00e9ge m\u00f6g\u00f6tt term\u00e9szetes k\u00e9sztet\u00e9s volt, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3nak \u00e1tadja azokat a jeleket, szimb\u00f3lumokat \u00e9s forr\u00e1sokat, amelyek minden fiatal sz\u00e1m\u00e1ra fontosak.<\/em><\/p>\n<p><em>Egy m\u00e1sik p\u00e9lda erre a \u017burawicai Mech csal\u00e1d. Tagjai k\u00f6z\u00fcl sokan harcoltak az alvil\u00e1gban, el\u0151sz\u00f6r a n\u00e9metek, majd a szovjetek ellen. Szymon Mech, a \u017burawica-i Kedyw parancsnok\u00e1nak s\u00edrj\u00e1t, akit a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s utols\u00f3 napjaiban jelentettek fel, a mai napig nem tal\u00e1lt\u00e1k meg. L\u00e1nya, Czes\u0142awa \"Niezapominajka\" a Honi Hadsereg \u00f6sszek\u00f6t\u0151 tisztje volt. Fi\u00e1t, Jant a lengyel eln\u00f6k, Lech Kaczy\u0144ski a WiN-ben v\u00e9gzett szolg\u00e1lat\u00e1\u00e9rt Arany \u00c9rdemkereszttel t\u00fcntette ki.<\/em><\/p>\n<p><em>Eml\u00e9ksz\u00fcnk (igen, m\u00e9g mindig eml\u00e9ksz\u00fcnk, b\u00e1r 50 \u00e9v telt el!) Ryszard Siwiec hihetetlen\u00fcl dr\u00e1mai tett\u00e9re, aki - a h\u0151siess\u00e9g hat\u00e1rait \u00e1tl\u00e9pve \u00e9s ugyanakkor teljesen tudatosan - a Vars\u00f3i Szerz\u0151d\u00e9s csapatainak Csehszlov\u00e1kia elleni inv\u00e1zi\u00f3ja elleni tiltakoz\u00e1sul 1968. szeptember 8-\u00e1n (a vars\u00f3i stadionban rendezett nemzeti sz\u00fcreti \u00fcnneps\u00e9gen) t\u00f6bb t\u00edzezer ember el\u0151tt fel\u00e1ldozta mag\u00e1t. Pr\u00e1g\u00e1ban a mai napig eml\u00e9keznek erre a tettre, \u00e9s a Gondolkod\u00f3, akinek ott eml\u00e9km\u0171vet \u00e1ll\u00edtottak, a csehekkel, Jan Palachcsal \u00e9s Jan Zaj\u00edccal, valamint a magyarokkal, Bauer S\u00e1ndorral \u00e9s Moyses M\u00e1rtonnal egy\u00fctt a szabads\u00e1gharc szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Mindannyian a hal\u00e1lt v\u00e1lasztott\u00e1k, mert hittek abban, hogy a szabads\u00e1g\u00e9rt folytatott harcban nincs t\u00fal nagy \u00e1ldozat, \u00e9s csak az ilyen radik\u00e1lis tiltakoz\u00e1s r\u00e1zhatja meg a t\u00e1rsadalmat a szolidarit\u00e1s v\u00e9delm\u00e9ben, \u00e9s sarkallhatja cselekv\u00e9sre. Ryszard csal\u00e1dja is r\u00e9szt vett azokban a v\u00e1ltoz\u00e1sokban, amelyek 20 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a nagy \"Szolidarit\u00e1s\" mozgalomban cs\u00facsosodtak ki. Vegy\u00fck figyelembe a m\u00e1rciusi di\u00e1kt\u00fcntet\u00e9seket is, amelyek n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal kor\u00e1bban zajlottak, f\u0151k\u00e9nt a legnagyobb lengyel v\u00e1rosok egyetemein, \u00e9s amelyeknek Przemyslben is volt hangs\u00falya. K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1sokb\u00f3l alakultak, akik sz\u00e1m\u00e1ra 68 m\u00e1rciusa volt a szikra, hogy kinyilv\u00e1n\u00edts\u00e1k a kommunista hatalommal \u00e9s az igazs\u00e1gtalan uralommal szembeni ellen\u00e1ll\u00e1sukat. Akci\u00f3kat \u00e9s tiltakoz\u00e1sokat szervezett t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Damian Zegarski, a g\u00e9p\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki iskola hallgat\u00f3ja, a tiltakoz\u00e1sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1inak kezdem\u00e9nyez\u0151je, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a przemy\u015bli piact\u00e9ren l\u00e9v\u0151 Adam Mickiewicz-eml\u00e9km\u0171n\u00e9l; Ryszard G\u00f3ral, aki ma jogtan\u00e1csos, de akkoriban egy f\u00fcggetlen ifj\u00fas\u00e1gi szervezet aktivist\u00e1ja volt, amely a przemy\u015bli lengyel identit\u00e1st hangs\u00falyozta, k\u00e9s\u0151bb a f\u00f6ldalatti Szolidarit\u00e1shoz csatlakozott; vagy az 1968-as di\u00e1kl\u00e1zad\u00e1s legfiatalabb szervez\u0151je. Az 1970-es \u00e9vek di\u00e1kmozgalm\u00e1ban (a lublini katolikus egyetemen) a lengyelorsz\u00e1gi parasz\u00ednh\u00e1z egyik megteremt\u0151je volt, a Kujawy-f\u00e9le \"Szolidarit\u00e1s\" mozgalom aktivist\u00e1ja, jelenleg k\u00f6lt\u0151, rovatvezet\u0151 \u00e9s \u00f6kol\u00f3gus. A fent eml\u00edtett przemy\u015bli Adam Mickiewicz-eml\u00e9km\u0171 sok\u00e1ig m\u00e9g mindig kultikus helysz\u00edne volt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00fcggetlen kezdem\u00e9nyez\u00e9seknek.<\/em><\/p>\n<p><em>A m\u00e1r eml\u00edtett Matejki utca is \u00e9rdekes p\u00e9ld\u00e1ja a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3, a lakosok \u00e9let\u00e9ben meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett jelent\u00e9sek \u00e9s szimb\u00f3lumok koncentr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak. A cs\u00facs\u00e1n, k\u00f6zvetlen\u00fcl a v\u00e1r alatt egy mag\u00e1nyos, magas obeliszk \u00e1ll, amelynek t\u00f6rt\u00e9nete majdnem az utols\u00f3 Jagell\u00f3k idej\u00e9ig ny\u00falik vissza - a v\u00e1ros tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s elleni hat\u00e9kony v\u00e9delm\u00e9nek legend\u00e1s jelk\u00e9pe. Kor\u00e1bban, a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt \"Ptasia\" n\u00e9ven ismert\u00e9k, \u00e9s ez volt az egyik legr\u00e9gebbi utca. Kicsi (minden \u00f3v\u00e1ros utc\u00e1ja ilyen), a v\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3, 13 sz\u00e1mmal rendelkezik, de szinte mindegyik alatt t\u00f6rt\u00e9nt valami fontos esem\u00e9ny, vagy \u00e9ltek \u00e9rdekes emberek. A m\u00e1r eml\u00edtett Alicja Wnorowska mellett a legend\u00e1s Marian Stro\u0144ski - a 20. sz\u00e1zad egyik legnagyobb lengyel fest\u0151je - is itt \u00e9lt. A v\u00e1rhegy szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban sz\u00e1mos kiv\u00e1l\u00f3 t\u00e1jk\u00e9pet k\u00e9sz\u00edtett Przemy\u015blr\u0151l, r\u00e9gi utc\u00e1kat, a v\u00e1r t\u00f6red\u00e9keit, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 gesztenyef\u00e1kat \u00e9s h\u00e1rsf\u00e1kat. A fest\u0151 h\u00e1za terasz\u00e1n festm\u00e9nyeken \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg Zasanie kubista l\u00e1tk\u00e9peit. A szomsz\u00e9dban lakott Tadeusz Cieszy\u0144ski, a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti \"Sok\u00f3\u0142\" utols\u00f3 eln\u00f6ke; szomsz\u00e9dja volt Zbigniew Kuchci\u0144ski, a Lvovi Szerelmesek T\u00e1rsas\u00e1ga przemy\u015bli fi\u00f3kj\u00e1nak els\u0151 eln\u00f6ke (\u00e9s t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3ja), a szomsz\u00e9dban pedig Artur J\u0119druch, a k\u00e9s\u0151bbi tartom\u00e1nyi rend\u0151rf\u0151n\u00f6k. A Matejki utc\u00e1ban lakik Bogus\u0142aw Zaleszczyk, a Przemy\u015bli V\u00e1rosi Tan\u00e1cs eln\u00f6ke is, aki az egyik przemy\u015bli sasos lesz\u00e1rmazottja. Az utca egyik h\u00e1z\u00e1b\u00f3l 1986-ban a f\u00f6ldalatti Szolidarit\u00e1s r\u00e1di\u00f3 f\u00fcggetlen m\u0171sor\u00e1t sug\u00e1rozt\u00e1k. A Matejki utc\u00e1ban k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felekezet\u0171 kereszt\u00e9ny templom is tal\u00e1lhat\u00f3. \u00c9s az utca legelej\u00e9n, egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 fa erk\u00e9lyes h\u00e1zik\u00f3ban, amely az \u00e9vsz\u00e1zadok s\u00falya ellen hajlik, \u00e9lt Emil Siara \u00far, aki csal\u00e1dj\u00e1val egy\u00fctt t\u00f6bb zsid\u00f3 csal\u00e1dot is elrejtett a Przemy\u015bl melletti Ujkowic\u00e9ben a n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1s alatt, megmentve \u0151ket a hal\u00e1lt\u00f3l.<\/em><\/p>\n<p><em>Itt t\u00f6bb hasonl\u00f3 utca, hely \u00e9s ember van. Egy ilyen r\u00e9gi v\u00e1rosi utca \u00e9p\u00edt\u00e9szete, amely \u00e1ltal\u00e1ban az ott \u00e9l\u0151 emberek gener\u00e1ci\u00f3inak eml\u00e9k\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik, valami titokzatos, felfedezetlen m\u00falt egyedi, szentiment\u00e1lis var\u00e1zs\u00e1val b\u00edr, amely az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val egyre jelent\u0151sebb\u00e9 v\u00e1lik.<\/em><\/p>\n<p><em>Val\u00f3j\u00e1ban a m\u00falt sz\u00e1zad minden \u00e9vtized\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9ntek olyan esem\u00e9nyek Przemy\u015blben \u00e9s az egykori Przemy\u015bl ter\u00fclet\u00e9n, amelyekben az emberek r\u00e9szt vettek a szabads\u00e1g v\u00e9delm\u00e9ben, bele\u00e9rtve a vall\u00e1sszabads\u00e1got, a f\u00fcggetlens\u00e9get \u00e9s a polg\u00e1rok alapvet\u0151 jogait, bele\u00e9rtve a saj\u00e1t v\u00e9lem\u00e9nynyilv\u00e1n\u00edt\u00e1s jog\u00e1t. Az 1963-as utcai harcok \u00e9s barik\u00e1dok a szal\u00e9zi orgonista iskola v\u00e9delm\u00e9ben, valamint az 1965-1993 k\u00f6z\u00f6tt Tokarczuk p\u00fcsp\u00f6k \u00e1ltal vezetett t\u00f6bb sz\u00e1z templom \u00e9p\u00edt\u00e9se - a kommunista hat\u00f3s\u00e1gok beleegyez\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl - a przemy\u015bli egyh\u00e1zmegye eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9n beker\u00fclt a t\u00f6rt\u00e9nelembe. Ebb\u0151l az alkalomb\u00f3l a h\u00edvek v\u00e9delm\u00e9re bizotts\u00e1gok alakultak, mint p\u00e9ld\u00e1ul az, amely a przemy\u015bli Kmiecie utcai templom\u00e9rt folytatott \"harcair\u00f3l\" v\u00e1lt h\u00edress\u00e9, amelyet Adam Michalski pl\u00e9b\u00e1nos, Stanis\u0142aw Sudo\u0142 \u00e9s Wit Siwiec, Ryszard fia vezetett, vagy a Stalowa Wola-i bizotts\u00e1g, amelyet Edward Frankowski pl\u00e9b\u00e1nos atya - aki k\u00e9s\u0151bb a przemy\u015bli egyh\u00e1zmegye seg\u00e9dp\u00fcsp\u00f6ke lett - idej\u00e9n, illetve a lengyelorsz\u00e1gi egyh\u00e1z 1992-es k\u00f6zigazgat\u00e1si feloszt\u00e1sa ut\u00e1n alak\u00edtottak. - Sandomierz egyh\u00e1zmegye.<\/em><\/p>\n<p><em>Rendk\u00edv\u00fcl fontos volt a Munk\u00e1sok V\u00e9delmi Bizotts\u00e1g\u00e1val (KOR) egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151 b\u00e1tor fiatalok kis csoportj\u00e1nak tev\u00e9kenys\u00e9ge is Przemy\u015blb\u0151l, Stanis\u0142aw Kusi\u0144ski vezet\u00e9s\u00e9vel, aki a szervezet Przemys\u0142owa utcai kapcsolattart\u00f3 pontj\u00e1t vezette az 1970-es \u00e9vekben Przemy\u015blben, \u00e9s aki ugyanakkor egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt az Emberi \u00e9s Polg\u00e1ri Jogok V\u00e9delm\u00e9\u00e9rt Mozgalommal (ROBCiO), amelynek tagja volt Janusz Czarski, a Lublini Katolikus Egyetem akkori hallgat\u00f3ja, ma a Kultur\u00e1lis K\u00f6zpont igazgat\u00f3ja.<\/em><\/p>\n<p><em>Az 1980-as \u00e9vekt\u0151l kezdve voltak olyan id\u0151szakok, amelyek jobban ismertek \u00e9s eml\u00e9kezetesek: az er\u0151teljes \"Szolidarit\u00e1s\" id\u0151szakai, \u00e9s 1981 decembere \u00f3ta - a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6r\u00f6k f\u00f6ldalatti tev\u00e9kenys\u00e9ge: munk\u00e1sok, f\u00f6ldm\u0171vesek vagy f\u00fcggetlen kult\u00fara, valamint a rendk\u00edv\u00fcl fontos lelkip\u00e1sztori tev\u00e9kenys\u00e9g a v\u00e1rosban \u00e9s vid\u00e9ken, f\u0151k\u00e9nt Krasiczynban Stanislaw Bartminski aty\u00e1val.<\/em><\/p>\n<p><em>***<\/em><\/p>\n<p><em>Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l jobban meg\u00e9rthetj\u00fck a mai Przemy\u015blt. Ez a v\u00e1ros a szabads\u00e1gszeret\u0151, b\u00e1tor \u00e9s n\u00e9ha szokatlan emberek v\u00e1rosa, akiknek fontos a hazafias hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s. A toler\u00e1ns \u00e9s nyitott emberek v\u00e1rosa. Egy v\u00e1ros, amelynek t\u00f6rt\u00e9nelme t\u00fckr\u00f6zi Lengyelorsz\u00e1g eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t. \u00c9rdemes megjegyezni, hogy m\u00e9g 300 \u00e9vvel ezel\u0151tt is a Lengyel-Litv\u00e1n Nemzetk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g d\u00e9lnyugati r\u00e9sz\u00e9n fek\u00fcdt, \u00e9s a Hat\u00e1rvid\u00e9ket akkoriban eg\u00e9szen m\u00e1shov\u00e1 helyezt\u00e9k. Nem v\u00e9letlen, hogy a przemy\u015bli (polg\u00e1ri \u00e9s katonai) nekropoliszokat a temetkez\u00e9sek nemzeti \u00e9s kultur\u00e1lis soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge jellemzi. A t\u00f6rt\u00e9nelem eml\u00e9km\u0171vei, amelyek a novemberi \u00e9s janu\u00e1ri felkel\u0151k, a l\u00e9gi\u00f3sok, a sasok, a Honi Hadsereg (AK) katon\u00e1i \u00e9s az \u00fagynevezett \"t\u00f6rv\u00e9nyen k\u00edv\u00fcliek\" (Niez\u0142om\u0119cznych) katon\u00e1i eml\u00e9k\u00e9t \u0151rzik. Przemy\u015bl az \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gek, a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a leny\u0171g\u00f6z\u0151 j\u00f6v\u0151 v\u00e1rosa. Ez egy olyan v\u00e1ros, amelynek eg\u00e9sz \u00f3v\u00e1rosa \u00e9s er\u0151d\u00e9p\u00edt\u00e9szete meg\u00e9rdemli, hogy felker\u00fclj\u00f6n az UNESCO vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi list\u00e1j\u00e1ra.<\/em><\/p>\n<p><em>Przemy\u015bl Lengyelorsz\u00e1g r\u00e9sze, Lengyelorsz\u00e1g pedig Eur\u00f3pa r\u00e9sze. Przemy\u015bl nyitotts\u00e1ga lehet\u0151v\u00e9 teszi olyan kezdem\u00e9nyez\u00e9sek megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9t \u00e9s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, mint a \"K\u00e1rp\u00e1tok Eur\u00f3p\u00e1ja\", amely neh\u00e9z t\u00f6rt\u00e9nelemmel rendelkez\u0151, de \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tt orsz\u00e1gokat hoz \u00f6ssze. Ezek a kezdem\u00e9nyez\u00e9sek k\u00f6z\u00e9 tartoznak a Krynic\u00e1ban, Krasiczynban \u00e9s Przemy\u015blben \u00e9vek \u00f3ta megrendezett vitatal\u00e1lkoz\u00f3k, amelyeken olyan emberek vesznek r\u00e9szt, akik szeretn\u00e9nek besz\u00e9lgetni az Eur\u00f3p\u00e1n bel\u00fcli r\u00e9sz\u00fcnk j\u00f6v\u0151j\u00e9r\u0151l, az aktu\u00e1lis politikai, gazdas\u00e1gi, oktat\u00e1si \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l. Megvitatj\u00e1k azokat a probl\u00e9m\u00e1kat, amelyek m\u00e9g mindig k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le akad\u00e1lyokat jelentenek, mint p\u00e9ld\u00e1ul az infrastrukt\u00fara fejletlens\u00e9ge vagy az egyes orsz\u00e1gok \u00e9letsz\u00ednvonal\u00e1ban mutatkoz\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek.<\/em><\/p>\n<p><em>Civiliz\u00e1ci\u00f3nk szempontj\u00e1b\u00f3l alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket is megvitatnak, p\u00e9ld\u00e1ul azt, hogy milyen alapokra kell \u00e9p\u00edteni a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g j\u00f6v\u0151j\u00e9t. Ezeken a tal\u00e1lkoz\u00f3kon megold\u00e1st keresnek a Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban divatos kereszt\u00e9ny alap\u00e9rt\u00e9kek rendszer\u00e9nek elhagy\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s az \u00e1llamok k\u00f6z\u00f6tti szolidarit\u00e1s Eur\u00f3p\u00e1ja helyett a n\u00e9pek \u00e9s szok\u00e1sok f\u00f6deralista multikult\u00far\u00e1j\u00e1nak er\u0151ltet\u00e9s\u00e9re.<\/em><\/p>\n<p><em>A \"K\u00e1rp\u00e1tok Eur\u00f3p\u00e1ja\" f\u00f3rum azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik az \u0151seik \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9b\u0151l \u00e9s egy egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 t\u00e9r gazdags\u00e1g\u00e1b\u00f3l mer\u00edtenek; azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik a fenntarthat\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s h\u00edvei \u00e9s olyan tev\u00e9kenys\u00e9geket t\u00e1mogatnak, amelyek eg\u00e9sz Eur\u00f3pa orsz\u00e1gait \u00e9s n\u00e9peit szolg\u00e1lj\u00e1k; azok sz\u00e1m\u00e1ra, akiknek van b\u00e1tors\u00e1guk gondolkodni, \u00e9s pozit\u00edvan gondolkodnak a j\u00f6v\u0151r\u0151l olyan helyeken is, mint Przemysl f\u00f6ldje.<\/em><\/p>\n<p><em>V\u00e9g\u00fcl a \"K\u00e1rp\u00e1ti Eur\u00f3pa\" olyan szem\u00e9lyek, s\u0151t eg\u00e9sz csal\u00e1dok helye, akik gyakran rendk\u00edv\u00fcl neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt er\u0151s\u00edtett\u00e9k nemzeti \u00f6ntudatunkat \u00e9s elemi tisztess\u00e9g\u00fcnket. Ink\u00e1bb \u00e9p\u00edtettek, mint romboltak, az axiol\u00f3gia, a gazdas\u00e1gi fejl\u0151d\u00e9s \u00e9s m\u00e9g a mindennapi sz\u00fcks\u00e9gletek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se r\u00e9v\u00e9n is. \u00c9s ha harcoltak, akkor az alapvet\u0151 jogok v\u00e9delm\u00e9ben, nemzed\u00e9kr\u0151l nemzed\u00e9kre \u00e1tadva az \u00e9let elveit \u00e9s norm\u00e1it, amelyek a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gunk soksz\u00edn\u0171 gazdags\u00e1g\u00e1ban val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre ir\u00e1nyultak. Ezek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny embert itt id\u00e9z\u00fcnk fel.<\/em><\/p>\n<p><em>A sz\u00f6veg a City of Valour c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvben jelent meg. Przemy\u015bl a f\u00fcggetlens\u00e9g visszanyer\u00e9s\u00e9nek 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n\", 2018<\/em><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Marek Kuchci\u0144ski, Marsza\u0142ek Sejmu RP Upami\u0119tniaj\u0105c 100. rocznic\u0119 odrodzenia Polski i wk\u0142ad mieszka\u0144c\u00f3w ziemi przemyskiej w ten wielki czyn niepodleg\u0142o\u015bciowy, nie spos\u00f3b unikn\u0105\u0107 kilku re\ufb02eksji i por\u00f3wna\u0144 mi\u0119dzy okresem sprzed I wojny \u015bwiatowej i po niej. Wielka Wojna spowodowa\u0142a olbrzymie zmiany geopolityczne. Powstanie wielu pa\u0144stw narodowych w naszej cz\u0119\u015bci Europy przynios\u0142o now\u0105 jako\u015b\u0107 w \u017cyciu [&hellip;]<\/p>","protected":false},"author":6,"featured_media":10701,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[49,77,3],"tags":[],"class_list":["post-10635","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-podkarpacie","category-wazne-daty","category-wydarzenia"],"yoast_head":"<!-- This site is optimized with the Yoast SEO plugin v24.7 - https:\/\/yoast.com\/wordpress\/plugins\/seo\/ -->\n<title>Przemy\u015bl \u2013 moje miasto. Refleksje o Przemy\u015blu w 100. rocznic\u0119 odzyskania niepodleg\u0142o\u015bci &#8211; Marek Kuchci\u0144ski<\/title>\n<meta name=\"robots\" content=\"index, follow, max-snippet:-1, max-image-preview:large, max-video-preview:-1\" \/>\n<link rel=\"canonical\" href=\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/\" \/>\n<meta property=\"og:locale\" content=\"hu_HU\" \/>\n<meta property=\"og:type\" content=\"article\" \/>\n<meta property=\"og:title\" content=\"Przemy\u015bl \u2013 moje miasto. Refleksje o Przemy\u015blu w 100. rocznic\u0119 odzyskania niepodleg\u0142o\u015bci &#8211; Marek Kuchci\u0144ski\" \/>\n<meta property=\"og:description\" content=\"Marek Kuchci\u0144ski, Marsza\u0142ek Sejmu RP Upami\u0119tniaj\u0105c 100. rocznic\u0119 odrodzenia Polski i wk\u0142ad mieszka\u0144c\u00f3w ziemi przemyskiej w ten wielki czyn niepodleg\u0142o\u015bciowy, nie spos\u00f3b unikn\u0105\u0107 kilku re\ufb02eksji i por\u00f3wna\u0144 mi\u0119dzy okresem sprzed I wojny \u015bwiatowej i po niej. Wielka Wojna spowodowa\u0142a olbrzymie zmiany geopolityczne. Powstanie wielu pa\u0144stw narodowych w naszej cz\u0119\u015bci Europy przynios\u0142o now\u0105 jako\u015b\u0107 w \u017cyciu [&hellip;]\" \/>\n<meta property=\"og:url\" content=\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/\" \/>\n<meta property=\"og:site_name\" content=\"Marek Kuchci\u0144ski\" \/>\n<meta property=\"article:published_time\" content=\"2018-11-10T13:40:25+00:00\" \/>\n<meta property=\"article:modified_time\" content=\"2018-11-10T13:53:35+00:00\" \/>\n<meta property=\"og:image\" content=\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/PSX_20181110_145143.jpg\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:width\" content=\"2048\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:height\" content=\"1365\" \/>\n\t<meta property=\"og:image:type\" content=\"image\/jpeg\" \/>\n<meta name=\"author\" content=\"admin\" \/>\n<meta name=\"twitter:card\" content=\"summary_large_image\" \/>\n<meta name=\"twitter:label1\" content=\"Szerz\u0151:\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data1\" content=\"admin\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:label2\" content=\"Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151\" \/>\n\t<meta name=\"twitter:data2\" content=\"30 perc\" \/>\n<script type=\"application\/ld+json\" class=\"yoast-schema-graph\">{\"@context\":\"https:\/\/schema.org\",\"@graph\":[{\"@type\":\"Article\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#article\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/\"},\"author\":{\"name\":\"admin\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/person\/6f62700996b4d950b6ea2d1183b6c6be\"},\"headline\":\"Przemy\u015bl \u2013 moje miasto. Refleksje o Przemy\u015blu w 100. rocznic\u0119 odzyskania niepodleg\u0142o\u015bci\",\"datePublished\":\"2018-11-10T13:40:25+00:00\",\"dateModified\":\"2018-11-10T13:53:35+00:00\",\"mainEntityOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/\"},\"wordCount\":6054,\"commentCount\":0,\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#organization\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/PSX_20181110_145143.jpg\",\"articleSection\":[\"Podkarpacie\",\"Wa\u017cne daty\",\"Wydarzenia\"],\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"CommentAction\",\"name\":\"Comment\",\"target\":[\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#respond\"]}]},{\"@type\":\"WebPage\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/\",\"url\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/\",\"name\":\"Przemy\u015bl \u2013 moje miasto. Refleksje o Przemy\u015blu w 100. rocznic\u0119 odzyskania niepodleg\u0142o\u015bci &#8211; Marek Kuchci\u0144ski\",\"isPartOf\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#website\"},\"primaryImageOfPage\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#primaryimage\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#primaryimage\"},\"thumbnailUrl\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/PSX_20181110_145143.jpg\",\"datePublished\":\"2018-11-10T13:40:25+00:00\",\"dateModified\":\"2018-11-10T13:53:35+00:00\",\"breadcrumb\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#breadcrumb\"},\"inLanguage\":\"hu\",\"potentialAction\":[{\"@type\":\"ReadAction\",\"target\":[\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/\"]}]},{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#primaryimage\",\"url\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/PSX_20181110_145143.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/PSX_20181110_145143.jpg\",\"width\":2048,\"height\":1365},{\"@type\":\"BreadcrumbList\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#breadcrumb\",\"itemListElement\":[{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":1,\"name\":\"Strona g\u0142\u00f3wna\",\"item\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/\"},{\"@type\":\"ListItem\",\"position\":2,\"name\":\"Przemy\u015bl \u2013 moje miasto. Refleksje o Przemy\u015blu w 100. rocznic\u0119 odzyskania niepodleg\u0142o\u015bci\"}]},{\"@type\":\"WebSite\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#website\",\"url\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/\",\"name\":\"Marek Kuchci\u0144ski\",\"description\":\"Pose\u0142 na sejm RP &ndash; okr\u0119g nr 22\",\"publisher\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#organization\"},\"potentialAction\":[{\"@type\":\"SearchAction\",\"target\":{\"@type\":\"EntryPoint\",\"urlTemplate\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/?s={search_term_string}\"},\"query-input\":{\"@type\":\"PropertyValueSpecification\",\"valueRequired\":true,\"valueName\":\"search_term_string\"}}],\"inLanguage\":\"hu\"},{\"@type\":\"Organization\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#organization\",\"name\":\"Marek Kuchci\u0144ski\",\"url\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/\",\"logo\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/logo\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/09\/Marek.jpg\",\"contentUrl\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/09\/Marek.jpg\",\"width\":1600,\"height\":971,\"caption\":\"Marek Kuchci\u0144ski\"},\"image\":{\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/logo\/image\/\"}},{\"@type\":\"Person\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/person\/6f62700996b4d950b6ea2d1183b6c6be\",\"name\":\"admin\",\"image\":{\"@type\":\"ImageObject\",\"inLanguage\":\"hu\",\"@id\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/person\/image\/\",\"url\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/4bab693b9d55c3d6b52c0296a8765085?s=96&d=mm&r=g\",\"contentUrl\":\"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/4bab693b9d55c3d6b52c0296a8765085?s=96&d=mm&r=g\",\"caption\":\"admin\"},\"url\":\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/author\/marta-olejnik\/\"}]}<\/script>\n<!-- \/ Yoast SEO plugin. -->","yoast_head_json":{"title":"Przemy\u015bl \u2013 moje miasto. Refleksje o Przemy\u015blu w 100. rocznic\u0119 odzyskania niepodleg\u0142o\u015bci &#8211; Marek Kuchci\u0144ski","robots":{"index":"index","follow":"follow","max-snippet":"max-snippet:-1","max-image-preview":"max-image-preview:large","max-video-preview":"max-video-preview:-1"},"canonical":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/","og_locale":"hu_HU","og_type":"article","og_title":"Przemy\u015bl \u2013 moje miasto. Refleksje o Przemy\u015blu w 100. rocznic\u0119 odzyskania niepodleg\u0142o\u015bci &#8211; Marek Kuchci\u0144ski","og_description":"Marek Kuchci\u0144ski, Marsza\u0142ek Sejmu RP Upami\u0119tniaj\u0105c 100. rocznic\u0119 odrodzenia Polski i wk\u0142ad mieszka\u0144c\u00f3w ziemi przemyskiej w ten wielki czyn niepodleg\u0142o\u015bciowy, nie spos\u00f3b unikn\u0105\u0107 kilku re\ufb02eksji i por\u00f3wna\u0144 mi\u0119dzy okresem sprzed I wojny \u015bwiatowej i po niej. Wielka Wojna spowodowa\u0142a olbrzymie zmiany geopolityczne. Powstanie wielu pa\u0144stw narodowych w naszej cz\u0119\u015bci Europy przynios\u0142o now\u0105 jako\u015b\u0107 w \u017cyciu [&hellip;]","og_url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/","og_site_name":"Marek Kuchci\u0144ski","article_published_time":"2018-11-10T13:40:25+00:00","article_modified_time":"2018-11-10T13:53:35+00:00","og_image":[{"width":2048,"height":1365,"url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/PSX_20181110_145143.jpg","type":"image\/jpeg"}],"author":"admin","twitter_card":"summary_large_image","twitter_misc":{"Szerz\u0151:":"admin","Becs\u00fclt olvas\u00e1si id\u0151":"30 perc"},"schema":{"@context":"https:\/\/schema.org","@graph":[{"@type":"Article","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#article","isPartOf":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/"},"author":{"name":"admin","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/person\/6f62700996b4d950b6ea2d1183b6c6be"},"headline":"Przemy\u015bl \u2013 moje miasto. Refleksje o Przemy\u015blu w 100. rocznic\u0119 odzyskania niepodleg\u0142o\u015bci","datePublished":"2018-11-10T13:40:25+00:00","dateModified":"2018-11-10T13:53:35+00:00","mainEntityOfPage":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/"},"wordCount":6054,"commentCount":0,"publisher":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#organization"},"image":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/PSX_20181110_145143.jpg","articleSection":["Podkarpacie","Wa\u017cne daty","Wydarzenia"],"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"CommentAction","name":"Comment","target":["https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#respond"]}]},{"@type":"WebPage","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/","url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/","name":"Przemy\u015bl \u2013 moje miasto. Refleksje o Przemy\u015blu w 100. rocznic\u0119 odzyskania niepodleg\u0142o\u015bci &#8211; Marek Kuchci\u0144ski","isPartOf":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#website"},"primaryImageOfPage":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#primaryimage"},"image":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#primaryimage"},"thumbnailUrl":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/PSX_20181110_145143.jpg","datePublished":"2018-11-10T13:40:25+00:00","dateModified":"2018-11-10T13:53:35+00:00","breadcrumb":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#breadcrumb"},"inLanguage":"hu","potentialAction":[{"@type":"ReadAction","target":["https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/"]}]},{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#primaryimage","url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/PSX_20181110_145143.jpg","contentUrl":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/PSX_20181110_145143.jpg","width":2048,"height":1365},{"@type":"BreadcrumbList","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/cs\/wydarzenia\/przemysl-miasto-refleksje-o-przemyslu-100-rocznice-odzyskania-niepodleglosci\/#breadcrumb","itemListElement":[{"@type":"ListItem","position":1,"name":"Strona g\u0142\u00f3wna","item":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/"},{"@type":"ListItem","position":2,"name":"Przemy\u015bl \u2013 moje miasto. Refleksje o Przemy\u015blu w 100. rocznic\u0119 odzyskania niepodleg\u0142o\u015bci"}]},{"@type":"WebSite","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#website","url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/","name":"Marek Kuchci\u0144ski","description":"Pose\u0142 na sejm RP &ndash; okr\u0119g nr 22","publisher":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#organization"},"potentialAction":[{"@type":"SearchAction","target":{"@type":"EntryPoint","urlTemplate":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/?s={search_term_string}"},"query-input":{"@type":"PropertyValueSpecification","valueRequired":true,"valueName":"search_term_string"}}],"inLanguage":"hu"},{"@type":"Organization","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#organization","name":"Marek Kuchci\u0144ski","url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/","logo":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/logo\/image\/","url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/09\/Marek.jpg","contentUrl":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2022\/09\/Marek.jpg","width":1600,"height":971,"caption":"Marek Kuchci\u0144ski"},"image":{"@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/logo\/image\/"}},{"@type":"Person","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/person\/6f62700996b4d950b6ea2d1183b6c6be","name":"admin","image":{"@type":"ImageObject","inLanguage":"hu","@id":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/#\/schema\/person\/image\/","url":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/4bab693b9d55c3d6b52c0296a8765085?s=96&d=mm&r=g","contentUrl":"https:\/\/secure.gravatar.com\/avatar\/4bab693b9d55c3d6b52c0296a8765085?s=96&d=mm&r=g","caption":"admin"},"url":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/author\/marta-olejnik\/"}]}},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10635","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/6"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10635"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10635\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":10703,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10635\/revisions\/10703"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10701"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10635"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10635"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10635"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}