![\"DSCF1685\"](\"https:\/\/marekkuchcinski.pl\/wp-content\/uploads\/2018\/11\/DSCF1685.jpg\")
<\/a><\/p>\nA M\u00e1sodik Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Szejmj\u00e9nek marsalljai <\/strong><\/p>\n Wojciech Tr\u0105mpczy\u0144ski - a Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g T\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 Szejmj\u00e9nek eln\u00f6ke<\/strong> 1860. febru\u00e1r 8-\u00e1n sz\u00fcletett a Gniezno melletti D\u0119b\u0142ow\u00f3ban, \u00e9s 1953. m\u00e1rcius 2-\u00e1n halt meg Pozna\u0144ban. F\u00f6ldbirtokos csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. A trzemeszn\u00f3i gimn\u00e1ziumba \u00e9s a h\u00edres pozna\u0144i M\u00e1ria Magdolna Iskol\u00e1ba j\u00e1rt, ahol 1877-ben \u00e9retts\u00e9gizett. Jogi tanulm\u00e1nyokat folytatott a berlini \u00e9s a wroc\u0142awi egyetemen. 1886-ban Wroc\u0142awban \u00e1llamvizsg\u00e1zott, majd Pozna\u0144ban telepedett le, ahol 1886-t\u00f3l 1892-ig \u00fcgyv\u00e9di irod\u00e1t, 1892-t\u0151l pedig k\u00f6zjegyz\u0151i irod\u00e1t vezetett. Ez id\u0151 alatt r\u00e9szt vett a lengyel iskol\u00e1\u00e9rt folytatott k\u00fczdelemben, 1890-t\u0151l 1894-ig pedig megszervezte a lengyel nyelv oktat\u00e1s\u00e1t Pozna\u0144ban. 1901 \u00e9s 1911 k\u00f6z\u00f6tt tagja volt a pozna\u0144i v\u00e1rosi tan\u00e1csnak, ahol a Lengyel K\u00f6r eln\u00f6ke volt, \u00e9s ellenezte a lengyelek gazdas\u00e1gi megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n H\u00edres bros\u00far\u00e1t \u00edrt lengyel \u00e9s n\u00e9met nyelven. A t\u00f6rv\u00e9ny mindig t\u00f6rv\u00e9ny marad<\/em>. Ebben b\u00edr\u00e1lta a lengyeleket kisaj\u00e1t\u00edt\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyt, mivel az ellent\u00e9tes az 1907-es n\u00e9met alkotm\u00e1nyos t\u00f6rv\u00e9nyekkel. Tagja volt a porosz parlamentnek (1910-1918) \u00e9s a N\u00e9met Birodalom parlamentj\u00e9nek (1912-1918). Mindk\u00e9t test\u00fcletben - kiv\u00e1l\u00f3 n\u00e9met nyelv- \u00e9s jogtud\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en - a lengyelellenes korm\u00e1nypolitika sz\u00f3kimond\u00f3 b\u00edr\u00e1lat\u00e1r\u00f3l v\u00e1lt h\u00edress\u00e9.<\/p>\n Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt tagja volt a titkos P\u00e1rtk\u00f6zi Polg\u00e1ri Bizotts\u00e1gnak (1916), majd a K\u00f6zponti Polg\u00e1ri Bizotts\u00e1gnak \u00e9s a Legfels\u0151bb N\u00e9ptan\u00e1csnak (1918-1919), amelynek megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l az anyaorsz\u00e1ggal val\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9sig Pozna\u0144 megye \u00e9s j\u00e1r\u00e1s f\u0151isp\u00e1nj\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki (1919. janu\u00e1r 4.).<\/p>\n J\u00f3zef Pi\u0142sudski \u00e1llamf\u0151 rendelete alapj\u00e1n a porosz felosztott ter\u00fcletek k\u00e9pvisel\u0151jek\u00e9nt ker\u00fclt be a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 szejmbe. Az 1919. j\u00fanius 1-j\u00e9n tartott id\u0151k\u00f6zi v\u00e1laszt\u00e1son Pozna\u0144skie vajdas\u00e1gban, az 1. v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fcletben, az Egyes\u00fclt Nemzeti P\u00e1rt k\u00f6z\u00f6s list\u00e1j\u00e1r\u00f3l meger\u0151s\u00edtett\u00e9k parlamenti k\u00e9pvisel\u0151i mand\u00e1tum\u00e1ban. 1919. febru\u00e1r 14-\u00e9n v\u00e1lasztott\u00e1k meg az Alkotm\u00e1nyoz\u00f3 Gy\u0171l\u00e9s eln\u00f6k\u00e9v\u00e9, \u00e9s ett\u0151l kezdve hivatalosan nem tartozott egyetlen p\u00e1rthoz sem.<\/p>\n A lengyel-szovjet h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an az \u00c1llamv\u00e9delmi Tan\u00e1cs tagja lett, \u00e9s \u00e1tvette a K\u00f6zponti N\u00e9pszavaz\u00e1si Bizotts\u00e1g eln\u00f6ki tiszt\u00e9t, amely a lengyel f\u00e9lnek a fels\u0151-szil\u00e9ziai n\u00e9pszavaz\u00e1s el\u0151k\u00e9sz\u00fcleteit koordin\u00e1lta.<\/p>\n Az 1922-es \u0151szi parlamenti v\u00e1laszt\u00e1sokon a Kereszt\u00e9ny Nemzeti Egys\u00e9g\u00e9rt Kereszt\u00e9ny Uni\u00f3 list\u00e1j\u00e1r\u00f3l bev\u00e1lasztott\u00e1k a Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g els\u0151 ciklus\u00e1nak (1922-1927) szen\u00e1tus\u00e1ba, \u00e9s december 1-j\u00e9n elfoglalta a szen\u00e1tus eln\u00f6ki tiszts\u00e9g\u00e9t. J. Pi\u0142sudski marsall \u00e1llamcs\u00ednye ut\u00e1n a szen\u00e1tus eln\u00f6kek\u00e9nt 1926-ban hozz\u00e1j\u00e1rult a politikai hangulat megnyugtat\u00e1s\u00e1hoz Nagy-Lengyelorsz\u00e1gban.<\/p>\n 1928-ban a Nemzeti Populista Sz\u00f6vets\u00e9g list\u00e1j\u00e1r\u00f3l a bodrogk\u00f6zi v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fcletb\u0151l \u00fajrav\u00e1lasztott\u00e1k a szejmbe, majd a szejm Nemzeti Klubj\u00e1nak eln\u00f6khelyettese \u00e9s az \u00c1llamad\u00f3ss\u00e1g Ellen\u0151rz\u0151 Bizotts\u00e1g tagja lett. Az 1930-as \u0151szi v\u00e1laszt\u00e1sokon a Nemzeti P\u00e1rt nem kevesebb, mint t\u00edz (ker\u00fcleti \u00e9s \u00e1llami) list\u00e1j\u00e1n indult, amelyeken a Politikai Bizotts\u00e1g tagja maradt. V\u00e9g\u00fcl elfogadta a szamotfalvi k\u00f6rzet k\u00e9pvisel\u0151i hely\u00e9t.<\/p>\n A Szejmben ism\u00e9t tagja volt a Nemzeti Klub \u00e9s az \u00c1llamad\u00f3ss\u00e1g Ellen\u0151rz\u0151 Bizotts\u00e1g eln\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek. A szanacsai politika \u00e9les kritikusa volt, \u00e9s az \u00fagynevezett breszti perben tett b\u00e1tor tan\u00favallom\u00e1s\u00e1val v\u00e1lt h\u00edress\u00e9. A Szejmben negat\u00edvan foglalt \u00e1ll\u00e1st az alkotm\u00e1ny \u00e9s a v\u00e1laszt\u00e1si t\u00f6rv\u00e9ny javasolt m\u00f3dos\u00edt\u00e1saival kapcsolatban.<\/p>\n A Nemzeti P\u00e1rt aktivist\u00e1jak\u00e9nt a p\u00e1rt jogi oszt\u00e1ly\u00e1nak tagja volt, 1929-t\u0151l pedig Roman Dmowski a Nagy-Lengyelorsz\u00e1gi T\u00e1bor Nagytan\u00e1cs\u00e1nak tagj\u00e1v\u00e1 nevezte ki, b\u00e1r itt nem j\u00e1tszott jelent\u0151s szerepet. 1935 ut\u00e1n fokozatosan visszavonult a politikai \u00e9lett\u0151l, \u00e9s k\u00f6zelebb ker\u00fclt a Morges Frontban t\u00f6m\u00f6r\u00fcl\u0151 ellenz\u00e9khez.<\/p>\n A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat Vars\u00f3ban \u00e9lte t\u00fal, ahov\u00e1 1939-ben a n\u00e9metek deport\u00e1lt\u00e1k. Kapcsolatban \u00e1llt Cyril Ratajskival, a lengyel korm\u00e1ny k\u00fcld\u00f6ttj\u00e9vel, \u00e9s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt a K\u00f6zponti J\u00f3l\u00e9ti Tan\u00e1ccsal. A vars\u00f3i felkel\u00e9s buk\u00e1sa ut\u00e1n Milan\u00f3wekben telepedett le, 1945 tavasz\u00e1n pedig visszat\u00e9rt Pozna\u0144ba.<\/p>\n ANTONI CYGAN - a portr\u00e9 szerz\u0151je Katowic\u00e9ben tanult a krakk\u00f3i Jan Matejko K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia grafikai kar\u00e1n. 1992 \u00f3ta dolgozik alma mater\u00e9ben, 2012 \u00f3ta annak rektorak\u00e9nt. A professzor sz\u00e1mos egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szerz\u0151je, \u00e9s sz\u00e1mos csoportos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son vett r\u00e9szt itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n. Sz\u00e1mos kereszt\u00fat-ciklus alkot\u00f3ja Zabrze, Gliwice, Lichen \u00e9s Suzuka (Jap\u00e1n) templomaiban. Templomok bels\u0151 tereit is tervezi.<\/p>\n Maciej Rataj - az 1. t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s szejmj\u00e9nek eln\u00f6ke<\/strong> 1884. febru\u00e1r 19-\u00e9n sz\u00fcletett a Lviv melletti Ch\u0142opy faluban egy szeg\u00e9ny f\u00f6ldm\u0171ves fiak\u00e9nt. Iskol\u00e1ba sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1ban, majd Komarn\u00f3ban \u00e9s Lembergben j\u00e1rt. Itt tanult klasszikus filol\u00f3gi\u00e1t a lvovi egyetem filoz\u00f3fiai kar\u00e1n 1904-1908 k\u00f6z\u00f6tt. Politikai tev\u00e9kenys\u00e9get fejtett ki a lvovi akad\u00e9miai ifj\u00fas\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben a Seg\u00edt\u0151 Testv\u00e9ris\u00e9gben \u00e9s a N\u00e9piskolai T\u00e1rsas\u00e1g Tadeusz Ko\u015bciuszko K\u00f6r\u00e9ben (aleln\u00f6k).<\/p>\n 1913-t\u00f3l a PSL \"Piast\" tagja. K\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1rk\u00e9nt dolgozott, 1908-t\u00f3l el\u0151sz\u00f6r Lw\u00f3wban, majd 1918-t\u00f3l Zamo\u015b\u0107ban, ahol csatlakozott a PSL \"Wyzwolenie\" politikai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9hez. A Zamojska Gazeta szerkeszt\u0151jek\u00e9nt b\u00e1tran t\u00e1mogatta a lengyel f\u00fcggetlens\u00e9g \u00fcgy\u00e9t.<\/p>\n 1919-ben a PSL \"Wyzwolenie\" list\u00e1j\u00e1n a zamo\u015b\u0107i v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fcletben az Alkotm\u00e1nyoz\u00f3 Gy\u0171l\u00e9sbe v\u00e1lasztott\u00e1k. Vars\u00f3ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, otthagyta a tan\u00e1ri p\u00e1ly\u00e1t, \u00e9s a parlamenti munk\u00e1nak szentelte mag\u00e1t - tagja lett a Szejm alkotm\u00e1ny\u00fcgyi bizotts\u00e1g\u00e1nak (aleln\u00f6k), oktat\u00e1si bizotts\u00e1g\u00e1nak (tag) \u00e9s k\u00fcl\u00fcgyi bizotts\u00e1g\u00e1nak (tag). Kezdem\u00e9nyezte, hogy a Szejmben m\u0171k\u00f6d\u0151 N\u00e9pk\u00e9pvisel\u0151k Uni\u00f3ja, a parlamenti klubok laza sz\u00f6vets\u00e9ge egyetlen PSL-klubt\u00e1 alakuljon \u00e1t, \u00e9s megv\u00e1lasztott\u00e1k aleln\u00f6knek. A klub 1920. janu\u00e1ri feloszlat\u00e1sa ut\u00e1n csatlakozott a PSL \"Piast\" nev\u0171 szervezet\u00e9hez, amelyben 1931-ig a Legfels\u0151bb Tan\u00e1cs tagja \u00e9s aleln\u00f6ke volt.<\/p>\n A lengyel-szovjet h\u00e1bor\u00fa kritikus napjaiban az \u00c1llamv\u00e9delmi Tan\u00e1cs tagja (1920. j\u00falius 1-24.), majd a vall\u00e1si felekezetek \u00e9s a k\u00f6zfelvil\u00e1gos\u00edt\u00e1s minisztere (1920. j\u00falius 24. - 1921. szeptember 13.), Wincenty Witos korm\u00e1ny\u00e1ban pedig a M\u0171v\u00e9szeti \u00e9s Kultur\u00e1lis Miniszt\u00e9rium vezet\u0151je (1921 j\u00falius\u00e1t\u00f3l szeptember 13-ig).<\/p>\n 1922-ben \u00fajra megv\u00e1lasztott\u00e1k parlamenti k\u00e9pvisel\u0151nek lakhelye, Lw\u00f3w v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fclet\u00e9ben, \u00e9s ugyanezen \u00e9v december 1-j\u00e9n a Szejm eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. K\u00e9tszer t\u00f6lt\u00f6tte be az \u00e1llamf\u0151i tiszts\u00e9get: Gabriel Narutowicz els\u0151 k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6k meggyilkol\u00e1sa ut\u00e1n (1922. december 16-22.), \u00e9s miut\u00e1n J\u00f3zef Pi\u0142sudski marsall m\u00e1jusi puccs\u00e1t k\u00f6vet\u0151en Stanis\u0142aw Wojciechowski eln\u00f6k lemondott (1926. m\u00e1jus 15-t\u0151l j\u00fanius 4-ig). A m\u00e1jus ut\u00e1ni id\u0151szakban k\u00eds\u00e9rletet tett a legalizmus helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, a v\u00e9grehajt\u00f3 \u00e9s a t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3 hatalom k\u00f6z\u00f6tti egyens\u00faly biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a Szejm szuverenit\u00e1s\u00e1nak v\u00e9delm\u00e9re.<\/p>\n A m\u00e1sodik ciklusban (1928-1930) az \u00e1llami list\u00e1r\u00f3l v\u00e1lasztott\u00e1k be a szejmbe. A K\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si Bizotts\u00e1g tagjak\u00e9nt k\u00f6vetelte, hogy a korm\u00e1ny szigor\u00faan tartsa be a Szejm \u00e1ltal elfogadott hitelek elk\u00f6lt\u00e9s\u00e9t. Abban az id\u0151ben ideje nagy r\u00e9sz\u00e9t a Wola Ludu hetilap szerkeszt\u0151i munk\u00e1j\u00e1nak \u00e9s a p\u00e1rtban v\u00e9gzett szervez\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek szentelte. A parasztmozgalom egyes\u00edt\u00e9s\u00e9nek sz\u00f3sz\u00f3l\u00f3jak\u00e9nt tagja volt a parasztp\u00e1rtok sz\u00f6vets\u00e9gi bizotts\u00e1g\u00e1nak, \u00e9s hozz\u00e1j\u00e1rult a PSL Piast, a PSL Wyzwolenie \u00e9s a Parasztp\u00e1rt 1931. m\u00e1rcius 15-i egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9hez a Parasztp\u00e1rtban. 1934-ben azonban Wincenty Witos helyett \u0151 ker\u00fclt be a Szejmbe.<\/p>\n A Z\u00f6ld Z\u00e1szl\u00f3 f\u0151szerkeszt\u0151je, 1931-1939 k\u00f6z\u00f6tt az SL Legfels\u0151bb Tan\u00e1cs\u00e1nak \u00e9s V\u00e9grehajt\u00f3 Bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja volt. 1933 szeptember\u00e9ben Wincenty Witos sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sbe t\u00e1voz\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve \u0151 vezette a p\u00e1rt munk\u00e1j\u00e1t. 1935-1939 k\u00f6z\u00f6tt az SL eln\u00f6ke volt. 1939-ben, Vars\u00f3 kapitul\u00e1ci\u00f3ja ut\u00e1n Mieczys\u0142aw Niedzia\u0142kowskival (PPS) egy\u00fctt r\u00e9szt vett a Politikai F\u0151tan\u00e1cs - a politikai p\u00e1rtok f\u00f6ldalatti k\u00e9pviselete a Lengyel Gy\u0151zelmi Szolg\u00e1latn\u00e1l, az els\u0151 f\u00f6ldalatti katonai-politikai szervezet - l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n A n\u00e9metek \u00e1ltal 1939 november\u00e9t\u0151l 1940 febru\u00e1rj\u00e1ig beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zve 1940 m\u00e1rcius\u00e1ban l\u00e9trehozta a N\u00e9pi Mozgalom f\u00f6ldalatti K\u00f6zponti Igazgat\u00f3s\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n 1940. m\u00e1rcius 24-\u00e9n ism\u00e9t letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s a Pawiak b\u00f6rt\u00f6nben raboskodott, majd a Vars\u00f3 melletti Palmiryben lel\u0151tt\u00e9k.<\/p>\n RYSZARD KALAMARZ - portr\u00e9k szerz\u0151je, a katowicei Jan Matejko K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia grafikai kar\u00e1n tanult. A balett \u00e9s a sz\u00ednh\u00e1z leny\u0171g\u00f6zte, ez\u00e9rt egy sor festm\u00e9nyt k\u00e9sz\u00edtett, amelyek e vil\u00e1gok alakjait \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k. A m\u0171v\u00e9sz \u00f6tv\u00f6zi a val\u00f3s\u00e1got, a fant\u00e1zi\u00e1t \u00e9s a tiszt\u00e1n absztrakt elemeket. Elismert lengyel portr\u00e9fest\u0151. T\u00f6bb tucat portr\u00e9t k\u00e9sz\u00edtett, k\u00f6zt\u00fck a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s \u00fczleti vil\u00e1g sz\u00e1mos ismert szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9r\u0151l. Sz\u00e1mos nemzeti d\u00edjat nyert. M\u0171veit egy\u00e9ni \u00e9s kollekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon mutatt\u00e1k be lengyelorsz\u00e1gi \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi gal\u00e9ri\u00e1kban.<\/p>\n Ignacy Daszy\u0144ski - a Szejm M\u00e1sodik Kamar\u00e1j\u00e1nak eln\u00f6ke<\/strong> 1866. okt\u00f3ber 26-\u00e1n sz\u00fcletett Zbara\u017cban, \u00e9s 1936. okt\u00f3ber 31-\u00e9n halt meg Bystryben. Papi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. Iskol\u00e1it sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, majd Sztanyiszlavovban v\u00e9gezte, 1888-ban Krakk\u00f3ban \u00e9retts\u00e9gizett. 1888-1889-ben itt iratkozott be a Jagell\u00f3 Egyetem filoz\u00f3fiai tansz\u00e9k\u00e9re, 1890-ben Z\u00fcrichben folytatta tanulm\u00e1nyait. 1890-ben Z\u00fcrichben tanult tov\u00e1bb.<\/p>\n Az 1880-as \u00e9vekt\u0151l kezdve szocialista k\u00f6r\u00f6kben tev\u00e9kenykedett. T\u00f6bbsz\u00f6r tart\u00f3zkodott k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n (P\u00e1rizs, Berlin, B\u00e9cs), ahol propagandistak\u00e9nt \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt tev\u00e9kenykedett. Kiemelked\u0151 szerepet j\u00e1tszott a Gal\u00edciai Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rt 1892-es lw\u00f3wi megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ban, 1893-t\u00f3l a p\u00e1rt legfels\u0151bb szerveinek tagja \u00e9s szerv\u00e9nek, a Naprz\u00f3dnak a szerkeszt\u0151je volt. A p\u00e1rt tagjak\u00e9nt r\u00e9szt vett az osztr\u00e1k szoci\u00e1ldemokrat\u00e1k \u00f6sszes kongresszus\u00e1n, valamint a M\u00e1sodik Internacion\u00e1l\u00e9 1891-1896-os nemzetk\u00f6zi kongresszusain. 1897-ben \u0151 vezette a Gal\u00edciai \u00e9s Cieszyn-Szil\u00e9ziai Lengyel Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rt \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t a Lengyel Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rtt\u00e1, amelynek egyik legf\u0151bb vezet\u0151je volt. Tev\u00e9kenys\u00e9ge miatt t\u00f6bbsz\u00f6r letart\u00f3ztatt\u00e1k \u00e9s beb\u00f6rt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k, \u00e9s 1896-ig t\u00f6bb tucat politikai perben volt. Az osztr\u00e1k \u00e1llamtan\u00e1cs tagja volt (1897-1918). Az egyik legjobb parlamenti sz\u00f3nokk\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9. \u0150 vezette a Szocialista Klubot, \u00e9s hevesen harcolt a konzervat\u00edv Lengyel K\u00f6r ellen.<\/p>\n Az orosz feloszt\u00e1s\u00fa Lengyel Szocialista P\u00e1rttal annak megalakul\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s az 1905-\u00f6s forradalom sor\u00e1n kialakult vit\u00e1ban a J\u00f3zef Pi\u0142sudskihoz k\u00f6thet\u0151 csoportot (a k\u00e9s\u0151bbi PPS-Revol\u00faci\u00f3s Frakci\u00f3t) t\u00e1mogatta, amely ellenezte az orosz szocialist\u00e1kkal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st. T\u00e1mogatta az Akt\u00edv Harc Egyes\u00fclet \u00e9s a Gal\u00edciai L\u00f6v\u00e9sz Sz\u00f6vets\u00e9g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Tagja volt az ott fel\u00e1ll\u00edtott F\u00fcggetlens\u00e9gi P\u00e1rtok Konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3s Ideiglenes Bizotts\u00e1g\u00e1nak.<\/p>\n Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a Legfels\u0151bb Nemzeti Bizotts\u00e1g egyik kezdem\u00e9nyez\u0151je \u00e9s aleln\u00f6ke volt, Pi\u0142sudski felkel\u00e9si koncepci\u00f3j\u00e1nak \u00e9s a trialista programnak (az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia kiterjeszt\u00e9se egy harmadik taggal - Lengyelorsz\u00e1ggal -) a t\u00e1mogat\u00f3ja. 1918. okt\u00f3ber 28-t\u00f3l a Lengyel Felsz\u00e1mol\u00f3 Bizotts\u00e1g eln\u00f6khelyettesek\u00e9nt hozz\u00e1j\u00e1rult Krakk\u00f3 felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1hoz a feloszt\u00f3k kez\u00e9b\u0151l. 1918. november 7-t\u0151l 11-ig a lublini Ideiglenes N\u00e9pi Korm\u00e1ny minisztereln\u00f6ki \u00e9s k\u00fcl\u00fcgyminiszteri tiszts\u00e9g\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tte be.<\/p>\n 1919-ben Krakk\u00f3ban a PPS list\u00e1j\u00e1r\u00f3l az Alkotm\u00e1nyoz\u00f3 Gy\u0171l\u00e9s tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k, \u00e9s elv\u00e1llalta a Lengyel Szocialista K\u00e9pvisel\u0151k Egyes\u00fclete klubj\u00e1nak eln\u00f6ki tiszt\u00e9t. \u0150 vezette a h\u00e1rom p\u00e1rt szocialista mozgalm\u00e1nak egyetlen PPSz-ben val\u00f3 egyes\u00edt\u00e9s\u00e9t (1919. \u00e1prilis 23-27-i krakk\u00f3i kongresszus). A p\u00e1rtvezet\u00e9sben a Legfels\u0151bb Tan\u00e1cs tagjak\u00e9nt (1919-t\u0151l), eln\u00f6kek\u00e9nt (1921-1928 \u00e9s 1931-1934), valamint a K\u00f6zponti V\u00e9grehajt\u00f3 Bizotts\u00e1g tagjak\u00e9nt (1919-1923 \u00e9s 1925-1928) \u00e9s eln\u00f6kek\u00e9nt (1922-1923) tev\u00e9kenykedett. Wincenty Witos koal\u00edci\u00f3s honv\u00e9delmi korm\u00e1ny\u00e1ban 1920 j\u00falius\u00e1t\u00f3l 1921 janu\u00e1rj\u00e1ig minisztereln\u00f6k-helyettes volt.<\/p>\n A krakk\u00f3i v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fcletben 1922-ben \u00fajrav\u00e1lasztott\u00e1k. A szocialist\u00e1k jel\u00f6ltje volt a Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ki tiszts\u00e9g\u00e9re.<\/p>\n 1925. november 26-t\u00f3l a Szejm aleln\u00f6ke. 1926 m\u00e1jus\u00e1ban hat\u00e1rozottan t\u00e1mogatta J. Pi\u0142sudski puccs\u00e1t, de azt\u00e1n gyorsan \u00e1t\u00e1llt az ellenz\u00e9kbe, \u00e9s annak egyik vezet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9ge lett. Ugyanebben az \u00e9vben kezdte el kiadni a Pobudka c\u00edm\u0171 szocialista hetilapot.<\/p>\n 1928-ban a krakk\u00f3i v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fclet parlamenti k\u00e9pvisel\u0151je lett, \u00e9s ugyanezen \u00e9v m\u00e1rcius 27-t\u0151l h\u00e1zeln\u00f6ki tiszts\u00e9get t\u00f6lt\u00f6tt be. Minden erej\u00e9vel v\u00e9dte a Szejm m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t, \u00e9s igyekezett fell\u00e9pni a jog\u00e1llamis\u00e1g megs\u00e9rt\u00e9se ellen. 1929. okt\u00f3ber 31-\u00e9n megtagadta, hogy a tisztek jelenl\u00e9t\u00e9ben megnyissa az \u00fcl\u00e9st, \u00e9s hamarosan a \"demokr\u00e1cia marsallj\u00e1nak\" nevezt\u00e9k. T\u00e1mogatta az ellenz\u00e9ki csoportok koal\u00edci\u00f3j\u00e1t, a Centrolew-t, \u00e9s miut\u00e1n 1930-ban feloszlatt\u00e1k a Szejmet, a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6kh\u00f6z int\u00e9zett ny\u00edlt lev\u00e9lben tiltakozott a v\u00e1laszt\u00e1si csal\u00e1s ellen.<\/p>\n A harmadik ciklusban (1930-1935) az \u00e1llami list\u00e1r\u00f3l jutott be a szejmbe, de s\u00falyos betegs\u00e9ge miatt gyakorlatilag visszavonult a politikai \u00e9lett\u0151l. Sz\u00e1mos \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i sz\u00f6veg, eml\u00e9kirat szerz\u0151je, a Munk\u00e1segyetem T\u00e1rsas\u00e1g alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s eln\u00f6ke (1922-1936).<\/p>\n JANUSZ SZPYT - portr\u00e9k szerz\u0151je, a katowicei Jan Matejko K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia grafikai kar\u00e1n tanult Jerzy Duda-Gracz professzor m\u0171term\u00e9ben, majd a krakk\u00f3i K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia fest\u00e9szeti kar\u00e1n. A m\u0171v\u00e9sz csal\u00e1di portr\u00e9k, aktok \u00e9s t\u00e1jk\u00e9pek szerz\u0151je. Szakr\u00e1lis bels\u0151 tereket tervez \u00e9s rendez be. Festm\u00e9nyei sz\u00e1mos lengyelorsz\u00e1gi \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyben \u00e9s m\u00fazeumban tal\u00e1lhat\u00f3k.<\/p>\n Kazimierz \u015awitalski - a 3. t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s szejmj\u00e9nek eln\u00f6ke<\/strong> 1886. m\u00e1rcius 4-\u00e9n sz\u00fcletett Sanokban, \u00e9s 1962. december 28-\u00e1n halt meg Vars\u00f3ban. Papi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. A lvovi egyetemen lengyel filol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l diplom\u00e1zott, ahol 1908-ban filoz\u00f3fi\u00e1b\u00f3l doktor\u00e1lt, majd 1904-t\u0151l 1914-ig k\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1rk\u00e9nt dolgozott. Iskol\u00e1s kor\u00e1t\u00f3l kezdve a szocialista mozgalom f\u00fcggetlens\u00e9gi ir\u00e1nyzat\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151 ifj\u00fas\u00e1gi szervezetekhez tartozott (\"Promie\u0144\", \"\u017bycie\"). Tagja volt az Akt\u00edv Harcosok Egyes\u00fclet\u00e9nek, majd 1912-ben csatlakozott a L\u00f6v\u00e9szegylethez.<\/p>\n Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt a lengyel l\u00e9gi\u00f3 1. gyalogezred\u00e9ben szolg\u00e1lt az 1917-es \u00fagynevezett \"esk\u00fcv\u00e1ls\u00e1gig\". Visszat\u00e9rt Lw\u00f3wba, \u00e9s k\u00f6z\u00e9piskolai tan\u00e1rk\u00e9nt dolgozott tov\u00e1bb. Csatlakozott a Lengyel Katonai Szervezethez, amelynek megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l 1918 november\u00e9ben tagja lett a Lengyel Nemzeti Bizotts\u00e1gnak, a lengyel k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00e9pviselet\u00e9nek a lw\u00f3wi ukr\u00e1nok elleni harcban.<\/p>\n 1918 december\u00e9t\u0151l J\u00f3zef Pi\u0142sudski \u00e1llamf\u0151 f\u0151adjut\u00e1nsi hivatal\u00e1nak politikai referense volt. 1919-ben \u0151rnagyi ranggal \u00e1tvil\u00e1g\u00edtott\u00e1k, \u00e9s 1925-ig akt\u00edv szolg\u00e1latban maradt. Egyike volt a Lengyelorsz\u00e1g leg\u00fajabb kori t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9nek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val foglalkoz\u00f3 J\u00f3zef Pi\u0142sudski Int\u00e9zet alap\u00edt\u00f3inak \u00e9s tagjainak; szoros kapcsolatot tartott fenn Pi\u0142sudski marsallal annak Sulej\u00f3wekbe val\u00f3 t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n is.<\/p>\n 1926. j\u00fanius 16-\u00e1n kinevezt\u00e9k Ignacy Mo\u015bcicki eln\u00f6k polg\u00e1ri kancell\u00e1ri\u00e1j\u00e1nak helyettes vezet\u0151j\u00e9v\u00e9, majd a Bel\u00fcgyminiszt\u00e9rium politikai oszt\u00e1ly\u00e1nak igazgat\u00f3j\u00e1v\u00e1. A vall\u00e1si felekezetek \u00e9s a k\u00f6zfelvil\u00e1gos\u00edt\u00e1s minisztere Kazimierz Bartel kabinetj\u00e9ben. Lemond\u00e1sa ut\u00e1n minisztereln\u00f6k lett, \u00e9s ezt a tiszts\u00e9get 1929. \u00e1prilis 14-t\u0151l december 7-ig t\u00f6lt\u00f6tte be.<\/p>\n J. Pi\u0142sudski egyik legk\u00f6zelebbi munkat\u00e1rsa volt, \u00e9s az egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 kabinetekben mindig katonai miniszterk\u00e9nt szolg\u00e1lt. 1930-ban \u0151 vezette a Korm\u00e1nnyal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s p\u00e1rtonk\u00edv\u00fcli blokkj\u00e1nak v\u00e1laszt\u00e1si kamp\u00e1ny\u00e1t. A Szejmbe az \u00e1llami list\u00e1r\u00f3l ker\u00fclt be.<\/p>\n 1930. december 9-\u00e9n megv\u00e1lasztott\u00e1k a Szejm eln\u00f6k\u00e9v\u00e9, \u00e9s a ciklus v\u00e9g\u00e9ig bet\u00f6lt\u00f6tte ezt a tiszts\u00e9get. Hat\u00e1rozottan t\u00e1mogatta az 1935. \u00e1prilisi alkotm\u00e1nyt \u00e9s az \u00faj v\u00e1laszt\u00e1si t\u00f6rv\u00e9nyt.<\/p>\n A Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke \u00e1ltal kinevezett szen\u00e1tor, 1935. okt\u00f3ber 5-t\u0151l a szen\u00e1tus marsallhelyettese. Krakk\u00f3 vajd\u00e1j\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki, de 1935 december\u00e9ben lemondott szen\u00e1tori mand\u00e1tum\u00e1r\u00f3l. A vajdas\u00e1gi tiszts\u00e9get csak n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napig t\u00f6lt\u00f6tte be, mivel a krakk\u00f3i utcai incidensek ut\u00e1n felmentett\u00e9k. Ett\u0151l kezdve elvesztette befoly\u00e1s\u00e1t az \u00e1llami politik\u00e1ra. Bekapcsol\u00f3dott a vars\u00f3i J\u00f3zef Pi\u0142sudski Int\u00e9zet munk\u00e1j\u00e1ba, 1936 december\u00e9ben az int\u00e9zm\u00e9ny eln\u00f6khelyettesi posztj\u00e1t t\u00f6lt\u00f6tte be.<\/p>\n 1939 szeptember\u00e9ben \u00f6nk\u00e9nt jelentkezett a hadseregbe, a n\u00e9metek fogs\u00e1gba ejtett\u00e9k, \u00e9s 1945 janu\u00e1rj\u00e1ig Dobiegniewben (Woldenberg) egy z\u00e1szl\u00f3aljban tartott\u00e1k fogva. Lengyelorsz\u00e1gba val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n nem vett r\u00e9szt politikai tev\u00e9kenys\u00e9gben. 1948-ban letart\u00f3ztatt\u00e1k, \u00e9s 1956-ig politikai fogoly volt.<\/p>\n WIE\u0143CZYS\u0141AW PYRZANOWSKI - portr\u00e9fest\u0151, a Vars\u00f3i K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia fest\u00e9szeti kar\u00e1n v\u00e9gzett. Els\u0151sorban olajfest\u00e9szettel foglalkozik; festm\u00e9nyeinek f\u0151 t\u00e9m\u00e1ja a maz\u00f3viai t\u00e1j. Portr\u00e9kat \u00e9s aktokat is fest. Vall\u00e1si t\u00e9m\u00e1khoz kapcsol\u00f3d\u00f3 megb\u00edz\u00e1sokat v\u00e9gez. Szabadt\u00e9ri fest\u0151m\u0171helyek r\u00e9sztvev\u0151je \u00e9s szervez\u0151je. Itthon \u00e9s k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is ki\u00e1ll\u00edt. Festm\u00e9nyei sz\u00e1mos lengyel m\u00fazeumban, valamint lengyelorsz\u00e1gi, d\u00e1niai, n\u00e9metorsz\u00e1gi, ausztriai, ruandai, braz\u00edliai \u00e9s amerikai mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyekben tal\u00e1lhat\u00f3k.<\/p>\n Stanislaw Tsar - a 4. szejm eln\u00f6ke<\/strong> Sz\u00fcletett 1882. \u00e1prilis 26-\u00e1n Vars\u00f3ban. 1905-ig a vars\u00f3i egyetemen tanult jogot, 1907-ben az odesszai egyetemen szerzett diplom\u00e1t. 1908 \u00e9s 1911 k\u00f6z\u00f6tt b\u00edr\u00f3s\u00e1gi gyakornok volt, majd felker\u00fclt az esk\u00fcdt \u00fcgyv\u00e9dek list\u00e1j\u00e1ra, \u00e9s 1911-ben saj\u00e1t \u00fcgyv\u00e9di irod\u00e1t nyitott.<\/p>\n 1915-t\u0151l Vars\u00f3 v\u00e1ros polg\u00e1ri bizotts\u00e1g\u00e1nak aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ra Vars\u00f3 11. ker\u00fclet\u00e9nek b\u00e9keb\u00edr\u00e1ja. A Lengyel \u00c1llami \u00dcgyv\u00e9di Kamara alapszab\u00e1ly\u00e1t kidolgoz\u00f3 \u00fcgyv\u00e9di kamara vars\u00f3i k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g\u00e9nek titk\u00e1ra. 1916-ban tal\u00e1lkozott J\u00f3zef Pi\u0142sudskival, akinek egyik legk\u00f6zelebbi munkat\u00e1rsa maradt a marsall 1935-ben bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig.<\/p>\n Az Ideiglenes \u00c1llamtan\u00e1cs Igazs\u00e1g\u00fcgyi Oszt\u00e1ly\u00e1nak munkat\u00e1rsak\u00e9nt (1917-1918) az \"Igazs\u00e1g\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium Hivatalos Lapja\" \u00e9s a \"Lengyel \u00c1llam T\u00f6rv\u00e9nyei\" c\u00edm\u0171 foly\u00f3irat szerkeszt\u0151je is volt. 1918. december 5-t\u0151l az \u00e1llamf\u0151 polg\u00e1ri kancell\u00e1ri\u00e1j\u00e1nak vezet\u0151je volt. A lengyel-bolsevik h\u00e1bor\u00faban Lucjan \u017beligowski t\u00e1bornok 10. gyaloghadoszt\u00e1ly\u00e1nak 7. l\u00e1nckeresztjek\u00e9nt vett r\u00e9szt. A h\u00e1bor\u00faban szerzett \u00e9rdemei\u00e9rt alhadnagyi rangra l\u00e9ptett\u00e9k el\u0151, \u00e9s a Vit\u00e9zs\u00e9gi Keresztet kapta.<\/p>\n A h\u00e1bor\u00fa befejez\u00e9se ut\u00e1n hossz\u00fa \u00e9veken \u00e1t a Lengyel Tartal\u00e9kos Tisztek Sz\u00f6vets\u00e9ge vars\u00f3i k\u00f6rzet\u00e9nek eln\u00f6kek\u00e9nt tev\u00e9kenykedett. Gabriel Narutowicz r\u00f6vid eln\u00f6ks\u00e9ge alatt a polg\u00e1ri kancell\u00e1ria vezet\u0151je volt.<\/p>\n 1923 \u00e9s 1924 k\u00f6z\u00f6tt \u00fcgyv\u00e9dk\u00e9nt praktiz\u00e1lt. Alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s f\u0151szerkeszt\u0151je volt a vars\u00f3i \u00fcgyv\u00e9di kamara havilapj\u00e1nak, a \"Palestr\u00e1nak\". A Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00fcgy\u00e9sze 1925-1926-ban. 1926. j\u00fanius 16-\u00e1n ism\u00e9t Ignacy Mo\u015bcicki lengyel eln\u00f6k polg\u00e1ri kancell\u00e1ri\u00e1j\u00e1nak vezet\u0151j\u00e9v\u00e9 nevezt\u00e9k ki. 1926-1928-ban, J. Pi\u0142sudski kabinetj\u00e9ben az Igazs\u00e1g\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium \u00e1llamtitk\u00e1r-helyettese volt.<\/p>\n Igazs\u00e1g\u00fcgyi miniszter volt a k\u00f6vetkez\u0151 korm\u00e1nyokban: Kazimierz Bartel \u00e9s Kazimierz \u015awitalski (1928 december\u00e9t\u0151l 1929 december\u00e9ig), Walery Slawek kabinetj\u00e9ben (1930 m\u00e1rcius\u00e1t\u00f3l augusztus\u00e1ig) \u00e9s a m\u00e1sodik Pilsudski-kabinetben (1930 augusztus\u00e1t\u00f3l december\u00e9ig).<\/p>\n A Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Szejmj\u00e9nek 3. ciklusbeli tagja (1930-1935), a BBWR list\u00e1j\u00e1n v\u00e1lasztott\u00e1k meg a bia\u0142ystoki 5. sz\u00e1m\u00fa v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fcletben. A Szejm aleln\u00f6kek\u00e9nt tev\u00e9kenykedett. Ugyanakkor a Jogi Bizotts\u00e1g eln\u00f6ke \u00e9s k\u00e9t bizotts\u00e1gban frakci\u00f3vezet\u0151 volt: Alkotm\u00e1nyos \u00e9s elj\u00e1r\u00e1si szab\u00e1lyok. Tagja volt a BBWR klubnak, ahol az eln\u00f6ks\u00e9g tagja volt, \u00e9s 1931. augusztus v\u00e9g\u00e9t\u0151l. - aleln\u00f6k.<\/p>\n Az 1931-1935-\u00f6s \u00e9vekben intenz\u00edven dolgozott az alkotm\u00e1ny fel\u00fclvizsg\u00e1lat\u00e1n. 1935-ben t\u00e1rsszerz\u0151je volt az alkotm\u00e1nyos t\u00e9ziseknek \u00e9s a Szejmben az 1935-ben elfogadott \u00e9s a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi eln\u00f6k \u00e1ltal al\u00e1\u00edrt alkotm\u00e1nytervezet f\u0151el\u0151ad\u00f3ja. A BBWR list\u00e1j\u00e1r\u00f3l ism\u00e9t bev\u00e1lasztott\u00e1k a Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Szejmj\u00e9be, ez\u00fattal a kielcei 24. sz\u00e1m\u00fa v\u00e1laszt\u00f3ker\u00fcletben, az 1935-1938 k\u00f6z\u00f6tti 4. ciklusra. 1935. okt\u00f3ber 4-\u00e9n a k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1z a Szejm eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztotta, \u00e9s \u0151 elfogadta a v\u00e1laszt\u00e1st, miut\u00e1n Ignacy Mo\u015bcicki, a Lengyel K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke t\u00e1mogatta jel\u00f6lts\u00e9g\u00e9t. Politikai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek utols\u00f3 \u00e9veiben arra t\u00f6rekedett, hogy n\u00f6velje a Szejm tekint\u00e9ly\u00e9t \u00e9s jelent\u0151s cselekv\u00e9si szabads\u00e1got biztos\u00edtson, ami n\u00e9mi ellen\u00e1ll\u00e1st fejezett ki Ignacy Mo\u015bcicki \u00e9s Edward Rydz-\u015amig\u0142y marsall \u00e1ltal folytatott politik\u00e1val szemben.<\/p>\n 1938. j\u00fanius 18-\u00e1n halt meg, mik\u00f6zben a Szejm eln\u00f6kek\u00e9nt tev\u00e9kenykedett.<\/p>\n Sz\u00e1mos alkotm\u00e1nyoss\u00e1ggal, \u00e1llamis\u00e1ggal \u00e9s joggal foglalkoz\u00f3 m\u0171 szerz\u0151je volt.<\/p>\n \u0141UKASZ ZEDLEWSKI - portr\u00e9k szerz\u0151je, a vars\u00f3i K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia fest\u00e9szeti kar\u00e1n v\u00e9gzett. Kit\u00fcntet\u00e9ssel szerzett diplom\u00e1t Stanis\u0142aw Baj professzor fest\u0151m\u0171v\u00e9sz st\u00fadi\u00f3j\u00e1ban. A \"A 21. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtized\u00e9nek legkiv\u00e1l\u00f3bb fiatal fest\u0151je\" verseny t\u00edzes d\u00f6nt\u0151j\u00e9nek gy\u0151ztese (2011). A vars\u00f3i K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia Coming Out Best Diplomas ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak gy\u0151ztese (2013). 2013 \u00f3ta asszisztensk\u00e9nt dolgozik a vars\u00f3i K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia m\u0171t\u00e1rgykonzerv\u00e1l\u00e1si \u00e9s restaur\u00e1l\u00e1si tansz\u00e9k\u00e9nek \u00f6sszplasztikai tansz\u00e9k\u00e9n. 2018-ban nyitotta meg doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a vars\u00f3i K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n. Fest\u00e9szettel, rajzol\u00e1ssal \u00e9s grafik\u00e1val foglalkozik.<\/p>\n<\/a><\/p>\n
(1919. II. 14. - 1922. XI. 27.)<\/strong><\/p>\n<\/a><\/p>\n
(1 XII 1922 - 26 III 1928)<\/strong><\/p>\n<\/a><\/p>\n
(1928. III. 27. - 1930. XII. 8.)<\/strong><\/p>\n<\/a><\/p>\n
(9 XII 1930 - 3 X 1935)<\/strong><\/p>\n<\/a><\/p>\n
(4 X 1935 - 18 VI 1938)<\/strong><\/p>\n