Nyolc panel, több mint ötven résztvevő, politikusok, önkormányzati tisztviselők, üzletemberek, gondolkodók többek között Lengyelországból, Csehországból, Magyarországról, Franciaországból, Romániából, Ukrajnából, Szlovákiából, Szerbiából, Svájcból, a fő gondolat: mit kell tenni a Kárpát-medencei országok közötti együttműködés szintjének emelése, valamint a régió jólétének, fejlődésének és biztonságának biztosítása érdekében.

A "Kárpátok Európája" című konferencia házigazdája, amelyet idén 13. alkalommal rendeztek meg a Krynicai Gazdasági Fórum keretében, Marek Kuchciński, a lengyel szejm marsallja volt, akinek elképzelése egy erős Kárpátok Európájáról a Kaukázustól Skandináviáig (Közép- és Kelet-Európáig) terjed.

A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy a Kárpátok régió államai közötti szolidaritás és együttműködés elengedhetetlen. Az együttműködés egyik formája a nemzeti parlamentek hatáskörének felhasználása, amely az Európai Unió alapdokumentumaiból következik. Ezért Lengyelország fokozza parlamenti diplomáciáját. Más országok képviselői is hasonlóan nyilatkoztak.

A parlamenti diplomácia jelentősége tehát növekszik; a régió országainak ezért fokozniuk kell kommunikációjukat, be kell vonniuk a parlamenti bizottságokat, és növelniük kell a találkozók számát, ami erős és egyértelmű jelzést adna Brüsszelnek arról, hogy Közép- és Kelet-Európa egyre fontosabb szerepet kíván játszani a Közösségen belül.

 A fórum során a szejm elnöke találkozott Jan Hamáčekkel, a Cseh Köztársaság parlamentje képviselőházának elnökével, Přemysl Sobotkával, a cseh szenátus alelnökével, Andrej Dankóval, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökével és Latorcai Jánossal, a Magyar Országgyűlés alelnökével, ami jelentős lépésként értelmezhető a Visegrádi Csoport (V4) közös parlamenti közgyűlésének létrehozása felé.

A panelek hangsúlyozták, hogy változtatásokra van szükség az uniós bürokráciában. A rendeletek és eljárások elburjánzása helyett az EU-nak a határvédelemre, a migráció kezelésére vagy az iszlamisták térnyerésének megállítására van szüksége.

A közép- és kelet-európai országok közötti együttműködésnek a biztonságra, a fenntartható fejlődésre, a természeti erőforrások védelmére, a régió kultúrájának ápolására, az egyetemi szintű együttműködésre, a nemzeti identitás megújítására és az európai gyökerekhez való visszatérésre is összpontosítania kell. A további szétesés megelőzése érdekében az együttműködésnek közös értékeken és közös érdekeken kell alapulnia.